A Mercedes-Benz jelentősen visszafogja németországi gyártókapacitását, miközben látványosan erősíti jelenlétét Magyarországon. A vállalat pénzügyi igazgatója, Harald Wilhelm egy februári sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „A gyártási helyszínek kiválasztásának jelszava: Keletre!” – írja az Mfor a Stuttgarter Nachrichten cikke alapján.
A cél világos: megduplázni az alacsony költségű országok arányát az európai termelésen belül, 15 százalékról 30 százalékra. A bővítés súlypontja Kecskemét, ahol a Mercedes 2012 óta gyárt kompakt modelleket. Wilhelm egy februári sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az úgynevezett tényezőköltségek – elsősorban a bérek – mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak Magyarországon, mint Németországban. A kecskeméti üzemben jelenleg körülbelül 4500-an dolgoznak, és a tervek szerint évente 100 ezerrel több autó készül majd itt – olyan mennyiség, amely eddig Németországban gördült le a gyártósorokról.
De nem csak a Mercedes-Benz autógyártó gondolkodik úgy Magyarországról, mely alacsony költségekkel vonzza a beruházásokat. A német közszolgálati lap, a Tagesschau tudósítása szerint a Bosch azt tervezi, hogy 2026 végéig fokozatosan leállítja a termelést a sebnitzi és leinfeldeni (Baden-Württemberg) telephelyein – szúrta ki a vg.hu.
Az mfor.hu az írásában még felidézi a német StN cikke alapján azt, hogy a német közvélemény előtt hallgat a Mercedes arról, hogy vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel és a magyar kormány más képviselőivel. Ez abból is látszik, hogy ezekről a találkozókról csak a magyar fél ad hírt, a német autógyártó sem előzetesen, sem utólag nem tájékoztat hivatalosan. Mint írják, „a Mercedes a találkozókat maximálisan diszkréten kezeli”, és „a Mercedes hivatalosan még azt sem erősítette meg, hogy egyáltalán sor került ilyen találkozókra”.
A megengedőbb vélemények szerint az egyeztetések hátterében a termelési hálózat átszervezése áll, és ezért nem nyilatkozik az autógyár. Míg mások, mint az autóiparral foglalkozó Matthias Schmidt német publicista szerint, a német ipar vezetői új piacokat keresnek a világ feszültségekkel teli térségeiben, és egyre gyakrabban kötnek üzleteket olyan kormányokkal, amelyek nyíltan figyelmen kívül hagyják a demokratikus szabályokat.