Közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be, de a Neumann János Egyetemért Alapítvány megtagadta az intézkedési terve kiadását, ezért keresetet adtunk be a Kecskeméti Járásbíróságra.
Október közepén a Transparency International Magyarország Alapítvány támogatásával ismét közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz. Tavasszal volt már ilyen, sem sokkal azután, hogy kiderült, amit szinte senki nem tudott: az alapítvány 127 és fél milliárd forint értékben vásárolt Optima-kötvényt.
Akkor a kért kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyveket nem kaptuk meg, az NJEA végül személyes iratbetekintésre biztosított lehetőséget, igencsak nehezített körülmények között: hiába kifogásoltuk, másolatot semmilyen formában nem készíthettünk a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekről, nem fotózhattunk, nem rögzíthettünk hangot, ráadásul a dokumentumokat anonimizálták, számos fontosnak tűnő részletet kitakartak. Ehhez képest már apróság volt, hogy az épületben kizárólag kísérővel mozoghattunk, mosdóba is csak a titkártól követve mehettünk el (a megismert információkat cikksorozatunk harmadik és negyedik részében dolgoztuk fel).
Mivel az egész NJEA-ügyet eddig folyamatosan nyomon követtük, az alapítvány intézkedési tervét is szerettük volna megismerni, ugyanis nemrég egy sajtóeseményen Szemerey Szabolcs stratégiai igazgató megemlítette, hogy elkészült ez a dokumentum, és azt az Állami Számvevőszék elfogadta.
Lapigazgatónk, Alter Róbert – hivatkozva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre – közérdekűadat-igénylést küldött az NJEA-nak, kérve az intézkedési tervnek nevezett irat és annak valamennyi melléklete, függeléke, kiegészítése, stb., valamint ezek esetleges módosításai kiadását, lehetőség szerint elektronikusan kereshető formában (kiegészítve azzal, hogy ha az adatok kizárólag papír alapon állnak rendelkezésre, úgy azok megküldését is elfogadjuk az adatigénylés teljesítésének).
Az NJEA – ugyan a 15 napos határidőn túl, de – válaszolt, ugyanakkor a kérelmünkben megjelölt iratok megküldését megtagadta.
Az elutasítás indokai
Az NJEA véleménye szerint „az adatigénylésben megjelölt irat tartalmilag olyan információkat tartalmaz, melyek az Alapítvány feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készültek és így az Alapítvány döntéseinek megalapozását szolgáló adatoknak minősülnek”.
Emellett arra is hivatkoztak, hogy az igényelt dokumentumban olyan információk vannak, „melyek az Alapítvány további, jövőbeli döntéseinek megalapozására szolgáló adatoknak minősülnek”. Ezek a döntések vonatkoznak különösen az alapítvány gazdálkodási körében kötendő szerződések szerződéses partnereinek kiválasztására, a szerződéses tartalomban való megállapodásra, valamint az alapítványt megillető jogosultságok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére.
Az NJEA az elutasítás kapcsán azt is kifejtette, hogy a kért dokumentum „egyúttal kapcsolódik az Állami Számvevőszék által jelenleg is fenntartott, folyamatban lévő vizsgálathoz”. Így a benne szereplő információk egyben az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint az ÁSZ-nak „az Alapítványra irányuló ellenőrzése során, az Alapítvány szervezetéről, annak dolgozóiról, tisztségviselőiről megszerzett adatoknak, információknak is minősülnek”, és így csak az ellenőrzési célok érdekében ismerhetőek meg, a KecsUP részére történő adatszolgáltatás pedig nem felel meg ennek a célnak.
A KecsUP érvei:
Jogi képviselőnk, dr. Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje a keresetben hivatkozott:
- az Infotörvényre, mely szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében levő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse;
- az Alaptörvényre, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával; a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni; a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatára utalással kiemelte továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben, hogy „egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni”. Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.
- Ügyvédünk hivatkozott a Kúria egy határozatára, amely szerint „amennyiben az adatkezelő a kiadni kért adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozik, konkrétan meg kell jelölnie és igazolnia is kell, hogy az adatok milyen folyamatban lévő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálják és azok kiadása mennyiben befolyásolja ezt a döntést”.
„A közérdekű adat kiadása iránt indult perben nem elégséges konkrétumok nélkül, csupán általánosságokra hivatkozni annak alátámasztásaként, hogy a jelentés egy későbbi, meg nem határozható időpontban hozandó döntés megalapozását célozza” – áll egy másik, szintén a Kúria által hozott határozatban.
A keresetlevél egyértelműsíti: az NJEA ugyan privát tulajdonban álló szerv, azonban 100 százalékban közvagyonnal gazdálkodó alapítvány, ugyanis a részére juttatott vagyon nemzeti vagyon volt. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint pedig „a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása; a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni”. Az állami vagyonról szóló törvény pedig kimondja, hogy „közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat”.
