Az elmúlt hetekben – leginkább egy magánszemély által indított petíció hatására – újra előtérbe került a város által nyújtott esti-éjszakai szórakozási lehetőségek, a vendéglátóhelyek helyzetének többé-kevésbé állandó vitatémája. A nagyrendezvényektől, fesztiváloktól, ünnepi alkalmaktól eltekintve ugyanis sokan élettelennek, kiüresedettnek, pláne egyetemi városhoz méltatlanul enerváltnak érzik a kecskeméti éjszakákat.
Kihalt-e a Kecskemét belvárosa? Létezik-e „csendrendelet”? Mitől érezhetnék magukénak a kecskeméti éjszakát a fiatalok? A felmerülő kérdések (mindezekről egy korábbi cikkünkben mi is írtunk) megválaszolására, a problémákkal történő szembenézésre egy széleskörű, nyilvános fórumot szervezett az önkormányzat, amelyre az érintett bizottságokon (Kulturális; Működő Város; és a Szabályozó Bizottság) kívül a vendéglátóhelyek tulajdonosai és üzletvezetői, illetve a sajtó képviselői is hivatalosak voltak. Az együttgondolkodás során rengeteg szempont és megközelítés szóba került, a turizmus szorosan kapcsolódó területként külön hangsúlyt kapott, és nem is olyan meglepő, de a végén még arra is ráébredhettünk, hogy nem lett volna szabad néhány évvel ezelőtt a kecskeméti tanítóképzés kezét olyan könnyelműen elengednünk.
Bevezetőjében Szemereyné Pataki Klaudia polgármester hangsúlyozta, hogy egy folyamatosan változó szabályozási környezetben kell az egyensúlyt megtalálni, és a 110-120 ezer fős lakosság számára érdekegyeztetések mentén konszenzusos megoldást kialakítani. Úgy látja, számos tévhit kering a témát illetően, emellett fontosnak tartotta leszögezni, hogy Kecskeméten nincs semmilyen „csendrendelet” – az országos jogszabályi előírások helyi finomítása történt meg a 2013-as rendelet megalkotásakor.
Valójában a „csendrendelet” kifejezést a népnyelv kezdte el használni, a 2013-ban hatályba lépett és többek szerint túl szigorú szabályozásra ráaggatni, tehát maga a rendelet létezik, az viszont nézőpont kérdése, hogy csendrendeletként tekint rá valaki, vagy sem – a szerk.
„A hatályos előírások két szabályozási területre irányulnak: a nyitvatartási időt, illetve a megadott idősávokban a zajkibocsátás nagyságát határozzák meg a vendéglátó- és szórakozóhelyek számára” – kezdett bele Temesvári Péter jegyző a rendelet tartalmi részének rövid, áttekintő ismertetésébe. Elmondása szerint alapesetben – ha nem üzemeltetnek melegkonyhát – a nyitvatartási idő éjfélig terjed a vendéglátást biztosító kereskedelmi szolgáltatókra vonatkozóan. Ezt még egy 2012-es közgyűlési határozat írja elő. Alóla bizonyos feltételek teljesülése esetén a szakbizottság felmentést adhat, és eltérő nyitvatartási engedélyt is meghatározhat.
Ehhez viszont még a szomszédos ingatlantulajdonosok beleegyezése is szükséges, és Szemereyné Pataki Klaudia néhány perccel később kitért arra is, hogyha lakossági észrevétel, panasz érkezik hozzájuk, akkor – a jelenlegi eljárásrend szerint – két ilyen bejelentés után már nem tudja a bizottság az eltérő nyitvatartási időre vonatkozó engedélyt megadni. Jellemzően a belvárosban – Kéttemplom köz, Lordok Háza, Dobó krt. – és az utóbbi időben a Petőfivárosban áll elő ez a helyzet.
Ha rá kell mutatni az igazán, talán túlságosan is szigorúra vett pontjára a jelenlegi szabályozásnak, kétségtelenül ebben a követelményben keresendő. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester legalábbis úgy látja, hogy ez egy döntéshozói dilemma, amit mérlegelniük kell a közeljövőben, hogy változtassanak-e rajta, egyben a lakosság tűrőképességét is tesztelve.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester / Fotó: KecsUP Hírek
A melegkonyhával is rendelkező vendéglátóhelyekre viszont nem vonatkozik a nyitvatartási előírás, így Temesvári Péter elmondása szerint saját maguk határozhatják meg, hogy meddig tartanak nyitva. Kivéve – és ez a fórum alaptémáját illetően fontos különbségtétel –, ha táncos rendezvényt is tartanak, mert akkor a zajkibocsátási határértékeknek (ezt országos szinten szabályozzák) történő megfelelés mellett a bizottságnak is rá kell bólintani a működésükre.
Ez egészült ki 2013-ban a már említett rendelettel a zajkibocsájtásra vonatkozóan, amely előírja, hogy a vendéglátóhelyek kiülős részein este 10 óráig működhetnek a hangosító-berendezések (a belső terekben a zajkibocsátás határértékét betartva a nyitvatartási időben szólhat a zene), és ez alól nem lehet felmentést kapni.
Mindez a jegyző szerint megfelel más megyei jogú városok szabályozási környezetének. Akadnak ettől eltérő előírások – van, ahol hétvégén adnak kivételre lehetőséget, illetve van olyan város is, amelyik lakóövezeten kívül engedékenyebb –, de általánosságban a fenti szabályok érvényesek más, hasonló nagyságú településeken is.
Temesvári Péter jegyző / Fotó: KecsUP Hírek
