A legutóbbi közgyűlésen döntöttek arról, hogy a Hetényegyházi Közösségi Házat - amely eddig a Kecskeméti Hírös Agóra Nonprofit Kft. telephelyeként működött – 2026. november 1.-től a város határozatlan időtartamra ingyenes használatba adja a Hetényegyháza Közösségéért Egyesület részére. Az alig fél éve alakult egyesület kérelme végül – nem kis vita árán – zöld utat kapott, azzal a kitétellel, hogy kötelező lesz fél évente beszámolóval jelentkezniük a közösségi ház működéséről. A legutóbbi közgyűlési hét eseményei közül a Hírös Agóra eddigi ügyvezetője, Barta Dóra váratlan felmentése mellett talán kicsit kevesebb figyelmet kapott a Hetényegyházi Közösségi Ház jelentős működési átalakítása, ám a kulturális intézménnyel kapcsolatos döntések sorában érdemes lehet a „surranópályán” történtekre is odafigyelni – voltak/vannak olyanok is, akik a kettőt összekapcsolták, és a politikai háttéralku lehetőségét sem vetették el. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy egy szinte „nullkilométeres” civil szerveződés akkora feladatot és felelősséget vegyen a nyakába, amivel egy közösségi ház működtetése együtt jár, és ez még akkor is igaz, hogy maga a formátum nem ismeretlen Kecskemét városa számára, hiszen több civil szervezet is használja-működteti a maga városrészi közösségi házát. Így például:
- a Széchenyi István Közösségi Házat a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány működteti;
- a Hunyadivárosi Közösségi Házat az Akikért a déli harang szól a Hunyadivárosban Egyesület;
- a Mezei Utcai Közösségi Házat a Máltai Szeretetszolgálat működteti;
- a Kiskertvárosi Közösségi Házat a Kecskemét Alsószéktóért Egyesület működteti.
Ugyanakkor a már beváltnak mondható működési konstrukciók mind olyan szervezetek közreműködése révén jöttek létre, akik a feladat felvállalásakor már „letettek valamit az asztalra”, eredményes és jól lekövethető múlttal rendelkeztek. Ellentétben a Hetényegyháza Közösségéért Egyesülettel, amelyről a benyújtott előterjesztés is csak meglehetősen szűkszavú tájékoztatással szolgál: „Az egyesület célja közösségépítő, népművészeti, hagyományőrző, keresztényi, népi és nemzeti kulturális, családi, gyermek és ifjúsági programok, rendezvények megvalósítása.” Minderre tehát lehetőségük nyílik a közeljövőben, rábólintott – ha nem is egyhangúlag – a közgyűlés az ingyenes használatbavételi kezdeményezésükre. A tárgyalás során számtalan szempont felmerült, a képviselők alaposan körbejárták a témát, viszont egy nagyon fontos megközelítés, a közművelődési feladatellátás sajnálatosan kimaradt az eszmecseréből.
