Egészen súlyos következményei lehetnek annak, ha csak úgy hirtelen megtörténhetnek dolgok. Az átgondolatlan hencegésből, könnyen, nyikorogva csukódó fémajtó lehet. Az eset, amelyet megírunk, egy kis faluban, valahol a megszépítő messzeségen túl, Felsődarócpusztamérgesin történt.
A faluban versenyt hirdettek, „Ki a legtökösebb lakó a Vérnarancs utcában?” címmel. Jelentkeztek rá néhányan, és így vagy úgy, mindenki próbálkozott elnyerni a címet. Az egyik induló azon gondolkodott egy szép őszi reggelen, hogy mi lehet az, ami nagyon tetszene a lakóknak. Heuréka! Kiáltozta nagy örömében, amikor kitalálta, mit fog tenni. Az utcában már régen mondják, hogy alig van árnyék. Hát most lesz! Tett és vett, az utcában pedig egy csapásra, égig érő fák nőttek, amelyek kellemes árnyékot vetettek a Vérnarancs utca házaira. Senki nem tudta mi történt, de szerencsére a versenyző gyorsan kikotyogta, hogy ő volt a „tettes”, neki (is) köszönhető a sok fa. Hátha így rá fognak szavazni az utcabeliek. Írógéppel elkészített egy szöveget, és azt a villanykarókra tűzte ki. Egy hirtelen jött eső szinte azonnal lemosta ezeket, de valami olyasmi állt a papíron, hogy csak akarni és tenni kell, és a korábbi, halogatott dolgok azonnal megoldódhatnak. Az a beszéd járta a faluban, hogy talán a versenyző jó barátja a polgármesternek, és nem kizárt, hogy emiatt nőttek olyan gyorsan a fák az utcában. A többi versenyző, amikor ez a fülükbe jutott, nagyon mérges lett. Végül feljelentést tettek, mert szerintük jogtalan előnyhöz jutott az egyik versenyző, csak azért, mert jó barátja a falu vezetőjének.
Az idő telt, a nyomozás folyt, ügy is lett belőle. A szomszéd város bírósága pedig meghozta az ítéletet. Felsődarócpusztamérgesi polgármesterét bűnösnek találták hivatali visszaélés bűntettében, hiszen előnyhöz juttatta az egyik versenyzőt, csak azért, mert jó ismerősök. A versenyzőt pedig befolyással üzérkedés miatt csukták le, mert hivatalos személyt kért arra, hogy őt valamivel emelje ki a többiek közül, hogy megmutathassa, ő a legtökösebb.
Most egymás melletti zárkában ülnek, és sokszor beszélgetnek arról, hogy csak jót tettek az utcában lakókkal. Csak kár volt hencegni azzal, hogy barátok, és ez elég ahhoz, hogy elintéződjenek dolgok.
