SOS ingatlanok: az értékbecslés az irányadó, nem Bodrozsán Alexandra

Önkormányzati rendelet (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló) mondja ki, hogy ha a város ingatlant akar vásárolni, akkor külsős értékbecslést kell végeztetnie előbb. Az is a rendeletben olvasható, hogy a forgalmi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték az irányadó egy ügyletben az önkormányzat számára.

A múlt csütörtöki közgyűlésen a polgármester kérdésre válaszolva azt mondta, hogy elkészült az értékbecslés. Mi ekkor jeleztük, hogy a városháza korábban azt írta nekünk, hogy még nem készült el. Ezért újra rákérdeztünk, és azt a választ kaptuk, hogy az első kérdésünk óta meglett az értékbecslés.

Nem tudjuk, hogy mekkora összeg szerepel ebben, és, hogy mennyire részletes az anyag. De megnéztünk néhány önkormányzati értékbecslést (más településeken), és ezekből az derült ki, hogy nem csupán egy összeg szerepel a dokumentumon. Hanem egy elemzéssel alátámasztott összeg. Ez kiterjed az elhelyezkedésre, gazdasági környezetre, piaci összehasonlításokra, megközelíthetőségre, az ingatlan besorolására, közművekre, szemrevételezett állapotra. Tehát sok szempont alapján készül el az anyag. Ha az értékbecslés csupán egy hasraütésszerű megállapítás lenne, nem is lenne valószínűleg benne a rendeletben. De nem az, hanem engedéllyel végzett szolgáltatásról van szó, amelyet például a bankok is előszeretettel alkalmaznak.

Szóval a városházán egy dossziéban már ott van az a szám, ami a városnak jelzi, hogy mennyit érnek az SOS gyermekfalu értkékesítésre kínált ingatlanai. Ez az a szám, amely irányadó lesz a tárgyalásokon. Ezt pedig nem Bodrozsán Alexandra „nevetséges és szánalmas” akciója határozta meg (idézet a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjétől). Ismeretes, hogy felszólalásában dr. Szeberényi Gyula Tamás azt mondta, hogy akkora kárt, ilyen rövid idő alatt (amióta képviselő Bodrozsán Alexandra) békeidőben még nem okozott senki, mint a képviselő asszony. Majd úgy folytatta, hogy akár 20 millió forint is lehet a kár. Az alpolgármester úgy rohanta le ellenzéki képviselőtársát, hogy tehát az értékbecslés már ott volt valamelyik polcon a városházán.

Dr. Szeberényi Gyula Tamás szavaiból mém lett, amely a közösségi médiában terjed.

Nézzünk példákat.

1. Tegyük fel, hogy az ingatlanos oldalakon 220 millió forintért hirdetett ingatlanegyüttesről az értékbecslő azt állapította meg, hogy 180 millió forintot ér. Mivel a rendelet szerint ennek kell irányadónak lenni, ez azt jelenti, hogy az önkormányzat akkor jár el jól, ha ennél magasabb összeget nem ad az ingatlanokért. Ha ennyiért nem adja az SOS, akkor az üzlet meghiúsul, de ennek nem Bodrozsán Alexandra lesz az oka, hanem az, hogy az önkormányzat felelősen cselekszik, amely egyébként más jogszabályok szerint kötelessége is.
2. Tegyük fel, hogy az értékbecslés azt írja, hogy megéri a 220 millió forintot is, amennyiért hirdetik. Vagyis, ha nem sikerül semmit sem alkudni, a város akkor is jó vételt csinál az értékbecslés szerint. A hirdetés egyébként nem változott. Korábban is 220 millióért kínálták az ingatlanokat, tehát az irányárat Bodrozsán Alexandra nem tornászta fel azzal, hogy aláírásgyűjtést indított, és a közgyűlésen is felhozta a témát. Az értékbecslés egyébként nem csupán az önkormányzatnak mint megbízónak jön jól, hanem irányt mutat az ellenérdekelt félnek is. Feltételezzük, hogy az SOS is készített értékbecslést, és ha van egy másik ilyen is, amellyel össze lehet vetni, az pozitív hatással lehet a tárgyalásra. Hiszen hiába akar 220 millió forintot (esetleg számolnak valamennyi alkuval és 200 millióban gondolkodnak) az SOS, ha a felkért külsős értékbecslő szakember szerint mondjuk maximum 180 milliót ér. Amennyiben ilyen helyzet állna elő, és az önkormányzatot köti az értékbecslés, akkor csak az SOS-en múlna, hogy adja-e ennyiért. Amit nyilván befolyásol az is, hogy milyen erős a szándék az eladásra. Ha nem annyira, akkor megrekedhet a tárgyalás, és más esetleges vevő felé néz az eladó. De ez megint csak nem Bodrozsán Alexandrán múlik. Ekkor azonban egy újabb lehetséges vevő által készíttetett érékbecslés is megerősítheti, hogy sokat kérnek. Ami akár az önkormányzattal folytatott tárgyalásokat felmelegítheti.
3. Persze előfordulhat az is, hogy az értékbecslés úgy számol, hogy a hirdetett árnál akár többet is érhetnek az ingatlanok (ha esetleg nagyon sürgős az eladás, és eleve nyomott áron tették fel a hirdetést), de ha így is van, nyilván nem teríti ki az eladó elé a dokumentumot a tárgyalás vezetője az önkormányzat részéről.

A Szövetség a Hírös Városért Egyesület új elnökével készült interjúnkban dr. Brúszel Lászlót erről az ügyről is kérdeztük. A következőket mondta a KecsUP-nak:

„A képviselő belépése a folyamatba semmilyen hátrányt nem okozott, és még az önkormányzat tárgyalási pozícióját sem rontotta, mivel az adásvétel az előkészítés szakaszába sem lépett. Az, hogy a hivatal végzett valamilyen előzetes munkát azzal kapcsolatban, az még semmit sem jelent. Talán itt meg is rekedt az ügy, mert éppen az aláírásgyűjtés hívta fel az ügyre a figyelmet. Tehát jogi értelemben kár bizonyosan nem történt – így múltidőben fogalmazva – mivel ha készült is értékbecslés, abban nem lett nagyobb érték megjelölve az után sem, hogy Bodrozsán képviselő asszony felkarolta a lakossági kezdeményezést a megvételre. Fogalmilag – ahogyan a jog mondja – kizárt a kár bekövetkeztének ténye és összege meg pláne. Én ezt a kijelentést egy erős politikai túlzásnak tartom, és felesleges konfliktust okoz a képviselővel és több száz, a petíciót aláíró polgárral.”