Kevesebb autót szeretnének a belvárosba, de a hogyan bénítólag hat a döntéshozókra

- Advertisement -

Egyre többször hallani kecskemétiektől, hogy milyen is lenne a jó, szerethető, klassz, egészségesebb Kecskemét. Ezzel összefüggésben állnak azok a kérdések, hogy élhető-e, illetve jól közlekedhető-e a város? Vagy, hogy a romló városi környezettel, például az egyre elégtelenebb levegőminőséggel mit lehet tenni?

Nem véletlenül kerültek bele ezek a kérdések abba a lakossági online kérdőívbe, amit nem rég indított a helyi önkormányzat. Ebben nemcsak olyasmire kíváncsiak, hogy mely területeken kellene a jövőben fejlesztéseket végrehajtani, hanem arra is, hogy a válaszadó szerint, mely kihívások befolyásolhatják leginkább Kecskemét fejlődését?

Az általánosan fontos kérdéseken, mint a foglalkoztatottság minőségén és szintjén, vagy az EU-s fejlesztési forrásokon kívül olyan tényezők is megjelennek a lehetséges válaszok között, mint például a klímaváltozás hatásai (időjárási szélsőségek) következtében átalakuló városi élhetőségek; a romló városi környezet (levegőminőség, zaj, csökkenő zöldfelületek); az újabb világjárványok hatásai, amik összességében az emberi tevékenységből fakadó kedvezőtlen környezeti változásokkal állnak kapcsolatban. Az ember áll tehát a középpontban, mint szennyező, és mint elszenvedő fél.

A fő kérdés az, hogy komolyan vesszük-e az Életet?

A cél, ha körvonalazódik is a belváros tehermentesítése kapcsán, a hogyan és milyen eszközökkel? kérdése már bénítólag hat a döntéshozókra

Még május 1-jén tettük fel az alábbi kérdést a kecsUP olvasóinak szavazásra:

„Ha Ön Kecskemét polgármestere lenne, egysávosítaná a kiskörutat a busz és kerékpár javára?”.

739-en válaszoltak egy hét alatt. 350-en elutasító választ adtak, 294-en támogatnák az egysávosítást a busz és kerékpár javára, míg 95-en fontolóra vennék, ha lenne róla nyilvános és érdemi városi szintű konzultáció.

Kié legyen a belváros?

A kérdés megosztó, de nem új keletű felvetés. Jóval több mint évtizedes probléma a belváros rossz közlekedési rendszere, ami túlmutat a reggeli és délutáni dugókon, hiszen a növekvő zaj és romló levegőminőség egyre többeket zavar. Az elmúlt években tapasztalt zebrás gázolások miatt pedig jogos igényként jelenik meg egyre több fórumon a biztonságos közlekedés igénye, vagy az összefüggő kerékpáros vonalhálózat kiépítése.

A legtöbb kecskeméti közlekedő változásért kiállt.

A problémák sokaságát lassan minden csoport érzékeli is, és ezért látszik valamiféle egyetértés abban a civil lakosság és a városvezetők között, hogy a belváros tehermentesítése szükséges lenne.

Legutóbb például Király József (Szövetség a Hirös Városért) képviselő egy interpellációjára azt válaszolta Homoki Tamás (Fidesz) alpolgármester, hogy célszerű lenne azt kidolgozni, hogy:

– a belváros autós közlekedése csökkenjen,
– a nagykörúton az autóbuszforgalom részesüljön előnyben az autókkal szemben, aminek előfeltétele a szükséges infrastruktúra kiépítése.

Ezzel cseng össze Lejer Zoltán (Szövetség a Hirös Városért), a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnökének korábbi véleménye is, miszerint a belvárosi zóna tehermentesítését nem lehet tovább halogatni.

A cél, ha körvonalazódik is, a hogyan és milyen eszközökkel? kérdése bénítólag hat a döntéshozókra, legyenek kormányon vagy éppen ellenzékben. Ugyanis konkrét terv nem született arra vonatkozóan, hogy miként csökkentenék az autós forgalmat a belvárosban, és adnának nagyobb teret a közösségi, illetve a szelíd közlekedési módoknak, például a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.

Kecskeméten a belváros az autóközlekedést szolgálja a kecskeméti kerékpáros klub szerint

A kecsUP-on rendszeresen foglalkozunk a városi közlekedéssel, részben mert közügy, részben mert mi is „elszenvedői” vagyunk nap mint nap. Most a kerékpárosokat kérdeztük arról, hogy milyen lenne szerintük az ideális kecskeméti közlekedés, és belváros. Egy következő cikkben gyalogos, illetve autós nézőpontból is megvilágítjuk mindezt.

Barna Imrével, a helyi kerékpáros klub vezetőjével beszélgettünk, aki szerint:

Kecskeméten hosszú évtizedek óta nem létezik klasszikus értelemben vett belváros.

Barna Imre 2019 őszén az első kecskeméti critical mass megmozduláson / Fotó: kecsUP

Hogy miért is? – ezt mi kérdeztük. A válasz pedig az, hogy:

egy belvárossal szemben minimálisan támasztott feltétel az élhetőség: mérsékelt zajterhelés; a lehető legkisebb emissziós ártalom; emberek számára kialakított közösségi terek; zöldfelület; aktív és passzív szabadidő-eltöltésre kitalált utcabútorok; hangulatos és kulturált kávézók, éttermek.

Akik a szelíd közlekedési módokat preferálják, azok egyetértenek abban Barna Imre szerint, hogy:

Kecskeméten a belváros az autóközlekedést szolgálja, minden tevékenységünket ennek rendeljük alá.

Csak egyetlen példa: számoljuk össze, hány közlekedési lámpánál kényszerítik megállásra a gyalogost, ha a Vasútparkból szeretne eljutni a Katona gimnáziumig? Alig két kilométeres kis séta, mely a belváros eredendő és igazi funkciója kellene legyen, ehelyett…

– meséli töprengve a kerékpáros klub vezetője. Majd így folytatja gondolatmenetét:

vissza kell adni a belvárost az embereknek.

Ha ezt fokozatosan tudjuk megtenni, akkor tegyük meg lépésenként: alakítsuk át úgy a Kiskörutat, hogy ne akarjunk oda autóval bemenni. Ez nem jelenti a közlekedés ellehetetlenülését. Kerékpár, közösségi közlekedés, és az egyre nagyobb teret nyerő ún. mikromobilitási eszközök összessége áll rendelkezésre a két lábunk mellett.

Miközben olyan távlatok nyílnak meg előttünk, amelyek kézenfekvők lennének egy hagyományos belvárosi közegben: a Petőfi Sándor utca árnyas sétány; a Piaristák tere multifunkcionális közpark; a Széchenyi tér összkulturális-utcaművészeti találkozó- és kiállítóhely.

Azt kérdezzük, hogy akkor mégis milyen egy jó belváros? Mik a legfontosabb elvek, amik mentén formálni, alakítani kellene a köztereinket?

Barna Imre: Átjárhatóság a legfontosabb vezérlőelv, és ha a belvárosi sétánk során lépten-nyomon lámpákba botlunk, akkor az a belváros nem átjárható. Azok a lámpák nincsenek jó helyen, azok az autók nincsenek jó helyen.

Miért nem tudunk változtatni?

Barna Imre: Minden változás ellen tiltakozik a megszokotthoz ragaszkodó életvitelünk, és az első időszakban biztosan lennének kényelmetlenségek. De valójában mindenki élvezné az előnyeit az átalakulásnak, az autós társadalom is értékes, egészséges, jó közérzetet biztosító szabadidő-eltöltési lehetőségekhez jutna, a belváros – emberként – az övék is lenne. Nem elvesszük tőlük, hanem visszaadjuk nekik!

Európa és a világ nagyvárosai ugyancsak az élhetőség, az ottani emberek egészsége miatt, és a klímaváltozásra is tekintettel az utóbbi években számos beavatkozást hajtottak végre a belvárosaikban, emberibb környezetet hozva létre maguk számára. Követnünk kell a jó példákat, lemásolni a mintáikat, de nem szolgaian, hanem mert felismerjük, hogy az egészet valójában önmagunkért tesszük

– zárja sorait a kritikus, de bizakodó kerékpáros.

 

Kipróbáltuk a kecskeméti kerékpárosbarát fejlesztést a gyakorlatban

 

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Egy csomó drágítás jöhet Kecskeméten: ha megszavazzák, többet kell majd fizetni a nyugdíjas otthonokért, a gyermekétkeztetésért, az önkormányzati bérlakásokért is

Nagy díjemelés-csomagról szavaz a kecskeméti képviselő-testület november 28-ai ülésén. Az előterjesztések már fent vannak az önkormányzat honlapján, ezeket átnézve...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version