Szövetség: a városaink kifosztása nem kormányzás

Körkérdésben fordultunk a Fidesz-KDNP és a Szövetség a Hírös Városért frakció tagjaihoz. Cikksorozatunk utolsó része következik. Az elsőben az eredményekről, a másodikban a 2021-es tervekről írtunk. Most arról, hogy a képviselők mit gondolnak az önkormányzatiságot érintő kormányzati intézkedésekről, amiről széleskörű politikai vita bontakozott ki.

A Szövetség frakciójából többen is küldtek választ, a kormánypárti képviselőktől nem kaptunk évértékelőt. Jövőre ismét megpróbáljuk, hiszen minden kecskeméti választópolgárnak joga van információt kapni arról, hogy az adóforintjuk mire megy el.

Kormányzati húzd meg ereszd meg az önkormányzatokkal szemben

Miután 2019 őszén a Fidesz a főváros mellett több vidéki nagyvárost is elveszített, idén a járványhelyzetre hivatkozva a kormány alaposan belenyúlt az önkormányzatok pénzügyeibe. A kormány elvonta tőlük a gépjárműadót. Az ingyenes parkolás is tőlük vonja el a bevételeket. A legfontosabb önkormányzati bevételt jelentő iparűzési adót jelentősen megvágták. És erre jön még, hogy a kormány megemelte az adóerősebb települések szolidaritási adóját.

Kecskemétnek ezért a mostani 1,4 milliárd helyett több mint 3 milliárd forint adót kell befizetnie jövőre az állami kasszába.

Emiatt pedig szűkösebbre kell fogniuk a 2021-es költségvetésüket azoknak az önkormányzatoknak is, akik kaptak valamilyen kompenzációt az idén elvett bevételek után. Kecskemét, amely kormánypárti vezetésű, 1,4 milliárd forintot kapott a kormánytól. Közleményben az egyszeri kormányzati döntésre Szemereyné Pataki Klaudia polgármester úgy reagált, hogy:

erre támaszkodva egyensúlyban tartható a városi költségvetés és folytathatók a fejlesztések.

Hogy az egyszeri 1,4 milliárd forint mit tud pótolni az nagyban függ, hogy mennyi adó fog befolyni a kasszába, miközben épp most vonja el a kormány az iparűzési adó egy részét. És a mozgástér összeszorul az adósság nagysága következtében is.

Kecskemét önkormányzatának adósságtörlesztés címén a bankok felé 2021-ben 939 millió, 2022-ben már 1,2 milliárd, 2023-ban pedig 1,5 milliárd forintot kell kigazdálkodnia.

A Szövetség a Hírös Városért frakció: „a városaink kifosztása nem kormányzás!”

Szőkéné Kopping Rita frakcióvezető kiemelte:

„2020. és 2021. évekre mindösszesen 6 milliárd Ft adókiesése várható a városnak, nem számolva a további bevételkiesésekkel. A szolidaritási adó hozzájárulásunk mértéke 2020-ra megközelítően 1,4 milliárd forint. Ezt jelentősen emelni kívánja a kormány, közel 4 milliárd forintra. Tehát ez ismételt 2,4 milliárd forint költség a városnak. És el kell kezdeni törleszteni a város által felvett hitelt, ami 600 millió forint lesz évente 10 évre vonatkozóan.”

Majd így folytatja:

„A vállalkozásoknak közvetlen állami támogatás nem lesz, központi adók elengedéséről szó sincs, az elbocsájtott munkavállalók támogatása fel sem merül. A stadionok épülnek, a fideszes oligarchák gazdagodnak az állam pénzén, a válság meg szép csendben felfalja lassan a jövő évet is.”

A frakcióvezető szerint:

„Nem a járványban erőn felül helytálló önkormányzatok pénzét kell tovább csorbítani, hanem az állam pénzéből kell a válságot kezelni: a társasági adó elengedésével, valamint a vállalkozások és az elbocsájtottak közvetlen állami támogatásával!”

Lejer Zoltán szerint arról van szó, hogy:

„… a különleges jogrend mögé bújva kiüresítik az önkormányzatiságot. Kiüresítik és központosítják, helyükbe visszaállítva a városi tanácsokat. Büszke rendszerváltó pártként ma a Fidesz visszaépíti a központi bizottság és tanácsrendszer korát. Fentről eldöntik, lent végrehajtják. Ha megbízható káder a polgármester, akkor a központi költségvetésből csöpögtetnek némi forrást cserébe a párt iránti lojalitásért.”

Ezzel szemben, vélekedik a képviselő:

„Az önkormányzatiság a helyi polgárokért, velük együtt működve szolgálná a közösséget egy demokratikus világban. A Fidesz világában azonban ez csupán hatalom technikai eszköz.”

Király József úgy látja, hogy:

„Az biztosan látszik, hogy a városüzemeltetésre és a város működését szolgáló 2021-es tervek megvalósítására 20-30%-kal nagyobb városi büdzsé lenne szükséges. Ekkor tudnánk egy olyan színvonalon dolgozni, hogy az mindenki számára megelégedésre adjon okot.”

A vírushelyzet miatt számos dolog lelassult a tervezések, fejlesztések kapcsán – mondja a Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke, majd így folytatja:

„de ahogy azt közgazdászok szokták mondani, minden válság után várható egy felfutás, amiben szeretnénk mi is jeleskedni majd, és élni a lehetőséggel, hogy a kecskemétiek profitáljanak belőle. Ugyanakkor a jelenlegi kormányzati döntések nagyban megkérdőjelezik városunk kiegyensúlyozott működését és a tervek megvalósítását.”

Bodrozsán Alexandra annak adott hangot, hogy:

„Orbán folyamatosan elvonja az önkormányzatok adóbevételeit, amelyből az emberek hétköznapi életének legfontosabb területeit kellene megszerveznünk. Az önkormányzatokra olyan fontos feladatok hárulnak, mint az óvodák fenntartása vagy az úthálózat karbantartása. De említhetném az olyan feladatokat is, mint a vízelvezetés megfelelő kiépítése.”

„Mi lesz ezek után?” – kérdezi Bodrozsán Alexandra:

„Az önkormányzatok kivéreztetésének, az önkormányzatiság leépítésének katasztrofális következményei lesznek. Innen is üzenem a Várba a miniszterelnök úrnak: a városaink kifosztása nem kormányzás!”

Józsa Bálint így nyilatkozott:

„Az önkormányzatok az elsődleges kapcsolódási pontok a döntéshozatal és a választópolgárok között. Az önkormányzatok sarcolása pedig ezeket a kapcsolódási pontokat teszi tönkre. Előremutató volt a vállalkozások és az önkormányzatok építő jellegű együttműködése, melybe most páros lábbal száll bele a kormánypárt. Nincs értelme félrebeszélni, a meghozott döntés minden település vezetésének hátrányos.”

Dr. Tóth Szilárd szerint:

„A források elvonása teljesen ellehetetleníti az önkormányzati működést, lassan a kötelező feladatok ellátásának és a szükséges bértömeg forrásának átadásán túl semmit nem finanszíroz a központi költségvetés, így ellehetetlenülnek a települések, az önkormányzatok pedig azt a funkciót, amire létrehozták őket nem képesek ellátni. Forráshiányban fulladozik az önkormányzat és az önkormányzati cégek is és ez negatívan befolyásolja a polgárok életminőségét, mindennapjait az élet minden területén.”

Majd hozzá teszi Tóth Szilárd:

„Néhány évvel ezelőtt az állam tehermentesítette a településeket, most a forráselvonással minden eddiginél nagyobb adósságcsapdába hajszolja bele őket. A forráselvonás a gazdasági kormányzat alkalmatlanságának a burkolt elismerése.”