„Egyfelől azt vizsgálom, hogy történt-e eljárásjogi szabálysértés, másfelől pedig azt, hogy az üzletközpont felépítésével mennyiben sérül a városközpont képe esztétikailag és az esetleges ‘vizuális környezetszennyezés’ ellen felléphetnek-e a környékbeliek”. Ezeket majdnem 20 évvel ezelőtt mondta Lenkovics Barnabás ombudsman, amikor a Malom-ügy tartotta lázban Kecskemét közéletét. Akkor több civil egyesület, magánszemély, építész és az akkori Fidesz is a tervezett pláza ellen volt, mert úgy vélték, egy ilyen beruházás káros környezeti és közlekedési szempontból a városközpontra nézve, és az nem szolgálja az ember-léptékű városfejlesztést.
20 év alatt felnőtt egy új generáció és a Kecskemét belvárosában álló Malom, számukra már bevásárlóközpontként, találkozási pontként és szórakozóhelyként funkcionál. Saját szemükkel nem láthatták az egykor itt működő gőzmalmot, ahol 1870-től őröltek.
A malomipari tevékenység megszűnése után ugyanis a város vezetősége a helyi védett ipartörténeti emlék elbontása mellett döntött. 2003. június 15-én sok ezer kecskeméti jelenlétében robbantották fel a betonsilót. A gőzmalomra ma már csupán egyetlen darab őrlőkő emlékeztet az új „Malom” aulájában.
Majd húsz évvel később ismét Kecskemét belvárosának a beépítéséről szól a vita. 2021 késő őszén a Fidesz (!) vezette kecskeméti közgyűlés elfogadta azt a tervet, hogy a Dobó körútra, a Domus parkoló helyére az Univer 2+3 emeletes parkolóházat és bevásárlóközpontot húzzon fel. Civil egyesületek, magánszemélyek, a Dobó körúti lakosok és ellenzéki képviselők állnak most szemben a tervezett magánberuházással, mert úgy vélik, egy ilyen volumenű beruházás szembe megy a város által kijelölt környezetvédelmi és közlekedési irányelvekkel: légszennyezés csökkentése, zöldfelületek növelése, a Kiskörúton belül zéró emisszió zóna kialakítása, emberközpontú belváros.
Az építész szakma akkor megszólalt
A Malom Center, akik még emlékeznek rá, egyszerre több szálon izzott. Nyomozott a megyei ügyészség, miután az ombudsman büntetőfeljelentést tett a kecskeméti jegyző ellen hivatali visszaélés miatt. Majd 2005-ben jogerős közigazgatási bírósági ítélet hatályon kívül helyezte a közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a város egy telekalakítás keretében mintegy száz négyzetméteres területet cserélt az épülő Malom Centerrel. Az önkormányzat ugyanis olyan területet – járdát és utat – cserélt el a beruházóval, ami forgalomképtelen volt.
A Malom-ügyben az építész szakma sem hallgatott. Akkor. Az akkori megyei építész kamara nemcsak az ügyészséghez fordult, vitatva az építési engedély kiadásának a szabályszerűségét, hanem azt is kifogásolta, hogy a többszintes pláza értéket rombol és maradandó közlekedési problémákat okoz. A bevásárlóközpont tervei ellen egyébként elsőként a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara emelte fel a szavát.
„Olyan mű van születőben, amely értéket rombol, a földszintes beépítésű, városrendezési védelmet élvező belvárosi rész, a Homoki domb maradandó károsodást szenved, megoldatlan közlekedési problémát vet fel, továbbá a bevásárló központ nem kívánatos módon átsrukturálhatja a belváros üzletrendszerét„ – ismertette kifogásaik lényegét Vásárhelyi Dániel, a szakmai testület alelnöke.
Boros Pál építész, az egykori Köztér újságban írt (2004. április) levelében szintén az eljárásrendet kifogásolta. Mint azt írta, ilyen nagyságrendű beruházásnál az elvi építési engedély beadásáig két lakossági fórumot és két testületi szavazást is kellett volna tartani. Boros azt is hozzátette:
„A város demokratikus közéletébe vetett hit és bizalom megrendülése lehet – nem csak a szakmán belül – a következmény! (Kihagyhatók törvényben meghatározott tervezési fázisok? Helyettesíthet közvéleménykutatás lakossági fórumokat, testületi szavazásokat?)”
Majd 20 év után ismét találkoztunk Boros Pál nevével, és nem mellesleg azon a Telepítési Tanulmányterven, ami a Dobó körútra tervezett 2+3 emeletes parkolóház és üzletház elhelyezhetőségéről szól. A tervet elsőként a hat civil egyesületet összefogó Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal tette közzé, amiben arról is szó van, hogy a Domus parkoló területét 80%-ban beépíthetővé tennék, a zöldfelületet 10%-ban minimalizálnák, az épületmagasságot pedig 12 méterben maximalizálnák. Jenlenleg 50% a beépíthetőség, 20% minimum zöldfelület mellett. Így közel 1000 négyzetméterrel nagyobb épület épülhetne. Mindehhez pedig a fákat vágnának ki – írja a Szakkerekasztal a Tanulmánytervre hivatkozva.
Leviczky, Szeberényi, Bogdándy a Malom Center ellen – pártügy is volt a Malom-ügy?
A Malom-ügy a leghangosabban a politikai térben robbant, ami odáig fajult, hogy a kecskeméti Fidesz közgyűlési frakciója saját fideszes polgármesterétől is megvonta a bizalmat. Ezt a most is képviselő Leviczky Cirill, aki akkor frakcióvezető és megyei elnök volt, jelentette be a kecskeméti önkormányzat 2004. március 3-i közgyűlésén. Leviczky többek között „a város lakosságának közérzetét borzoló ügyekkel” indokolta a döntést, ami a Malom Center belvárosba való építését jelentette, amit Szécsi Gábor támogatott. A polgármester utána kilépett a Fideszből.
A pláza miatti szakítást követően a Fidesz frakcióban többen is ültek olyanok, akik még mai is képviselők: Kósa József, Falu György, Szeberényi Gyula Tamás, Pászti András, Sipos László, Leviczky Cirill.
Közülük időközben ketten is feljebb léptek a ranglétrán, Falu György és Szeberényi Gyula Tamás az alpolgármesteri széket is elfoglalták. Amikor pedig 2021 őszén döntött a városi közgyűlés a Dobó körútra tervezett 2+3 emeletes parkolóházról és üzletházról, a fideszes Falu, Szeberényi és Leviczky is igennel voksolt.
A Fidesz 20 évvel ezelőtti plázaellenes harcában a Kecskeméti Polgári Konzervatív Kör is segítségére volt. A 2003 karácsonyán közzétett nyílt levelükben azt kérték az önkormányzattól, hogy a Malom Centerről hozott döntést vizsgálják felül. És azt is kérték, csak olyan épületet építsenek a gőzmalom helyére, ami a történelmi főtérrel harmonizál. Nyílt levelükben többek között ezeket írták:
- „Kecskemét belvárosát nem ilyen modernizálással kellene sújtani.”
- „a mainál valóban inkább ember-léptékű hagyományt mentsék át”
- „a tervezett épület olyan léptékváltást jelentene, amelyet a városkép aligha viselne el”
- „Alaposan mérlegelni kell az új létesítmény várható: környezeti hatásait, […] s nem utolsósorban a belváros közlekedésének súlyos megterhelését már az építkezés során is.”
Aláírást is gyűjtöttek a Malom Center ellen, aminek egyik fő szervezője, Bogdándy Ferenc volt (aki, ma a hiros.hu online médiaszerkesztője). Szerveztek egy lakossági fórumot is, de nem sikerült megtalálni a választ a Malom-ügyben, mert sem a beruházó, sem a polgármester, sem pedig a hivatal illetékes osztályvezetője nem tett eleget a meghívásnak, számolt be róla a Köztér (2004. január). Rajtuk kívül több más egyesület, például a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete (KELE), civil és magánember emelte fel a hangját a Malom Center ellen.
Szeberényi Gyula Tamás össze is foglalta a Malom-ügyet (Köztér, 2004. április): a kereskedelmi központ tömege, homlokzat-magasságai túlméretezettek, a Malom Center a városközponttal kapcsolatot nem teremt, amit az Örökségvédelmi Hivatal, az építész szakma is egyértelművé tett. Az egyébként jogász végzettségű képviselő akkor ezt írta:
„Itt álltunk március közepén, s jogászok kezében volt a város sorsa.” Majd ekkor jött a fordulat, és kiderült, hogy a beruházó az általa megvásárolt területnél nagyobb épületet akar építeni. Szeberényi azt a kérdést tette fel: az önkormányzat támogassa-e vagy sem azt a tervet, ami ellen egyébként nagyon sok érv szól. A közgyűlésnek pedig, mint azt írta:
„Egy szempontot kellett figyelembe venni, a város hosszútávú érdekét.”
A Malom-ügyről szóló vitát, annak bonyolultságával a kecskeméti újságolvasók folyamatosan nyomon követhették. Ma azonban arról nem lehet olvasni az önkormányzatinak hívott sajtóban (Kecskeméti Lapok, hiros.hu, KTV), se pedig a megyei lapban, hogy több kecskeméti civil egyesület is megfogalmazta a véleményét a belvárosba tervezett építkezésről. Ahogy arról sem, hogy a Dobó körúti lakosok aláírásgyűjtésbe kezdtek és március 9-ére demonstrációt szerveznek, miután lakógyűléseken kimondták, hogy nem akarnak a tulajdonuk elé többemeletes parkolóházat és plázát. De arról sem, hogy Öveges László főépítész nem ment el az önkormányzati Dobó körút beruházást vizsgáló munkacsoport alakuló ülésére, aminek a tagja. A társadalmi tiltakozásról és javaslatokról a civilek különböző Facebook oldalain kívül egyedül a kecsup.hu számol be rendszeresen. (A témában született cikkeinket itt érhetik el.)
Őrlőkő a klímaváltozással küzdő Kecskeméten
20 év alatt nemcsak felnőtt egy új generáció, hanem jelentősen megváltoztak Kecskemét város életminőségére hatással lévő tényezők is. A megnövekedett mobilitásból fakadó légszennyezés, a zöldfelületek drasztikus csökkenés és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás más és új típusú alkalmazkodási stratégiát kényszerít ki a városfejlesztésben – a 20 évvel ezelőtti igényekhez képest is. Az élhetőség, a vízvisszatartás, az emberközpontú és egészséges levegőjű (bel)város igénye erősebben van jelen, mint volt valaha bármikor is.
Hogy milyen lesz Kecskeméten élni és milyen irányban változtatják meg a belváros szerkezetét, beleértve a közlekedési módokat és a terek használhatóságát, ezek most zajló folyamatok, amik mindenki szeme előtt történnek. A Dobó körúti lakosokon kívül minden kecskeméti polgár érintett abban, hogy milyen irányban halad a város és mi mellett teszik le a garast mind a döntéshozók, mind a helyi polgárok, közlekedjenek akár gyalog, autóval, busszal, kerékpárral.
