Napelempark építését tervezik Kecskemét peremén, a Csukás-éri-főcsatorna partján fekvő természeti területen. A Kecskeméti Energiaközösség együttműködésében elképzelt szolárpark mintaprojekt is lehetne, ha zöldmezős helyett barnamezős beruházás keretében valósulna meg; például a közelben fekvő, 2007-ben bezárt városföldi honvédségi bázis területén.
A fotovoltaikus erőmű lehetséges helyszínét vizsgáló dokumentumról először a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tárgyalt november végén. A megvalósíthatóság érdekében előbb a megye területrendezési tervét, az ökológiai hálózat országos övezetének lehatárolását, valamint a „napelempark elhelyezésére szolgáló különleges övezetet” ábrázoló tervlapot kell módosítani.
A fideszes többségű megyei képviselőtestület a változtatás elé nem gördített akadályt, holott az MVM Zöld Generáció Kft., 2021 tavaszán készült hatástanulmányában kiemeli: a 40 hektáros természeti terület beépítésre nem szánt övezet, ami az ökológiai hálózat magterületének és ökológiai folyósónak részét képezi. E szerint a Csukás-éri-főcsatorna partja olyan értékes és védendő élőhely, amely a területre jellemző természetes élővilág fennmaradását hosszú távon biztosítani képes, és több védett és közösségi jelentőségű fajnak ad otthont. A jelenleg záportározóként hasznosított zónába telepítenék a 20 MW összteljesítményű szolárparkot, ami 6 km hosszú vezetéken keresztül csatlakozna a hálózatra. A telephelyvizsgálat megállapítja, hogy a beruházással a vizes élőhely ökológiai egysége sérülhet és a zöldfelületet a napelemek csökkentik.
Minta napelempark lehetne, ha nem rombolnák vele a természeti területet
A projektgazda a Kecskeméti Energiaközösség. A társaság létrehozásáról és tagjairól (kecskeméti önkormányzat és egyes közszolgáltató cégei, köztük a Termostar, a Bácsvíz, továbbá a Városi Alapkezelő Zrt., a DTKH és a hozzátartozó Meritál Kft, illetve az MVM) 2022 februárjában döntött a városi közgyűlés. Ekkor már felmerült az MVM nagy kapacitású naperőmű telepítésének a terve a BÁCSVÍZ egyik területén, amiről az önkormányzati sajtó számolt be. Csakhogy a kecskeméti közgyűlés elé került előterjesztésben kiserőművi kapacitásról volt szó, nem mellesleg más helyrajzi szám (8683/360 és 361) szerepel a naperőmű helyéül, mint, amiről a megyei közgyűlés (0763/2., 0759/4., 0759/26.) tárgyalt.
Nem ez az egyetlen ellentmondás a szolárpark vitában. A kecskeméti képviselőtestület 2021-ben fogadta el egyhangúlag a város 15-20 évre szóló klímastratégiáját. A hosszú távra kijelölt feladatrendszer a város vezetőit és szereplőit lenne hivatott mederben tartani, hogy számba vegyék a település lakóit érintő drasztikus éghajlati változásokat. Mivel Kecskemétnek jelentős természeti környezete nincs, előírták, hogy stratégiai cél minden zöldfelület, vizes élőhely és megmaradt természeti környezet védelme.
„A klímastratégia az emberek létét szolgálja.” –
nyilatkozta tavaly ősszel Gaál József környezetvédelemért felelős fideszes alpolgármester, aki a klímavédelmi dokumentumról elmondta, „a hosszú időt igénylő elkészítésében százas nagyságrendű szakértő, civil szervezet vett részt”.
Kecskemét klímastratégiáját 2021. március 26-án hozták nyilvánosságra, és bocsátották társadalmi vitára. A nem bennfentes részt vevők joggal gondolhatták azt, mivel valódi egyeztetés előzte meg a döntéshozatalt, sikerül megvédeniük a város értékes ökológiai területeit. Arról azonban nem tudtak, mindeközben folyamatban van a napelempark tervezése a Csukás-éri-főcsatorna természeti területére. A megyei önkormányzat részére ugyanis 2021. április 8-ra már elkészült az MVM Zöld Generáció Kft. telephelyvizsgálati felmérése. Felmerül a kérdés, vajon egyeztetett-e Kecskemét és a megye vezetése az érintett szolárpark helyszínéről.
Kerestük az ügyben Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökét, Rideg Lászlót (Fidesz), aki elmondta, a közgyűlés arról döntött, hogy megindítja a megye területrendezési terve módosítását a napelempark elhelyezésére szolgáló megyei övezet felülvizsgálata érdekében. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy tárgyalt-e egymással Kecskemét és a megye vezetése. A képviselő viszont kihangsúlyozta:
a megyei önkormányzat „nem beruházó a Kecskeméti Energiaközösség kérdéses projektjében, a konkrét helyszín kiválasztásában semmilyen módon nem vett részt”, mert „nem tartozik a megyei önkormányzat hatáskörébe sem a szóba jöhető helyszínek kijelölése, sem a beruházás engedélyezése.”
