Még több hatósági áras termék tartására kötelezi a boltokat a január 13-án életbe lépett új kormányrendelet. Az ársapkás élelmiszerekből a befagyasztás előtti átlagos napi mennyiségek akár kétszeresét kell készleten tartania a kereskedőknek. A kérdés az, tudják-e követni a vásárlói igényeket a következő rendeletig. Amíg a multik az árstop okozta veszteséget a többi termék árába kalkulálják, a kisboltoknak kevesebb a mozgástere. Az élelmiszer-inflációval járó változásokról a kecskeméti kiskereskedőket, vállalkozókat és vásárlókat kérdeztük.
“Nehezebb beszerezni a hatósági áras termékeket, és gyorsan lefosztják a boltot.” (Hunyadiváros)
Mondta egy kiskereskedő. Az új rendelkezés szerint a boltoknak szükség esetén az árstop előtti mennyiség kétszeresét kell készleten tartania a kijelölt termékekből. A kisboltoknak már eddig is nehézséget okozott a hatósági áras élelmiszerek beszerzése: “Lehetetlen, nem is lehet! Ilyen forgalommal pedig most duplázni kell.” (Széchenyiváros)
Hogy mennyivel több krumplit, tojást, lisztet, napraforgóolajat, sertés- és csirkehúst, tejet és cukrot kell a polcokon tartani, azt a helyi igények alapján fogják számolni a kereskedők. A fogyasztói szokásokat viszont nem könnyű követni, és a beszállítók is korlátozzák a rendelhető mennyiségeket.
Az egyik kiskereskedő arról beszélt, hogy a környéken lakó törzsvásárlókon túl “rengeteg idegen jön, aki csak ársapkás cukrot kér. Közben mi is alig jutunk hozzá. Van, hogy egy hétre összesen 3 kilót kapunk, és a lisztet is visszarakatják velünk a nagykerben.” (Hunyadiváros) Máshol azonban “mindig van a hatósági élelmiszerből, de nem ezeket viszik.” (Árpádváros)
“Kevesebbet vásárolunk, de ez az összegeken nem látszik. Nálunk a tej luxuscikk, nem nagyon veszünk ársapkás terméket.” Mondja egy családanya. Hasonlóról számol be egy fiatal felnőtt, aki a “minimum felett” csak akciós és közeli lejárati dátumú élelmiszert vesz. “Nem mondtam le semmiről, de jobban meggondolom, hogy mit veszek.”
“Most is ugyanazért megyek a boltba, még ha a minőségből lejjebb is kellett adnom.” Mondja egy hölgy, de ugyanezt egy kávézó tulajdonosa már nem teheti meg. A vállalkozó szerint “nehéz jó minőségű tejet tartani. Mindig figyelni kell, hogy melyik boltban melyik jó márka van éppen rendes áron. Vagy menjek a nagykerbe kétszeres árért?” Egy étterem vezetője az alkalmazottak segítségét kérte, így “van olyan reggel, hogy mindenki 3-3 kiló cukorral jön be dolgozni.”
“Átbillent a mérleg a kisboltok javára. Amióta a multiknál teljesen elszálltak az árak, nálam több az új vevő.” Nyilatkozta egy kiskereskedő. “Nekem nem kellett úgy emelnem az árakat, mert egyedül viszem a kisboltot reggeltől estig.” (Széchenyiváros) Még abban a boltban is megegyező választ kaptunk, ahol több az alkalmazott, és “sem az árak, sem a fizetések” nem emelkedtek jelentősen. (Bethlenváros)
A kiskereskedők alkalmazkodtak a helyzethez és ismerik a környék igényeit. Nem tudni, meddig lesz fenntartható ez az állapot a készlet növelésére kötelező rendelettel, és a változó vásárlási szokásokkal. “Most olyan mint régen a nyolcvanas években, és akkor is túléltük.” Foglalta össze egy nyugdíjas. “Erdélyben megtanultuk, hogy kell ezt. Keveset, de okosan vásárolunk. Élünk, ahogy a pénztárcánk engedi.”
Az élelmiszerárstop a rendelet szerint 2023. április 30-ig marad érvényben. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint lassan meg kell tervezni az árstopok kivezetését. Arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy ehhez kezdenek összeállni a szükséges feltételek. Ilyen az infláció és a forint árfolyamának a kedvező alakulása, vagy a növekedés és a fogyasztás visszaesése. Véleménye szerint újra kell gondolni az ársapkák fenntartását.
