A törzseket védő kalodák kihelyezésével biztatóan indult az Izsáki-Dózsa György úti kivitelezés, de kiderült, csak látszat favédelemről van szó. A fákat a tervezésnél legtöbbször csak pontként kezelik, nem veszik figyelembe, hogy gyökereik a földben szétterjednek, a közmű-munkálatok során szétvágják-szaggatják őket – Farkas Barta Kata, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke kemény kritikát fogalmazott meg, mikor arról kérdeztük, az 52-es főút négysávúsítása során eddig milyennek látta a fák megőrzése érdekében tett intézkedéseket. Mint elmondta, kell még aggódni a Dózsa György úti ikonikus tölgyfáért is.
Mint ismert, újabb szakaszához érkezett az 52-es Kecskemét belterületi szakaszának négysávúsítása, hétfőtől átfordítják a terelést a bal oldalra. Ezzel párhuzamosan most a Dózsa György út és Izsáki út jobb oldala lesz megterhelve földmunkálatokkal, ami a fák és általában a növények számára nem sok jót ígér. A Dózsa György út 23-33. társasház előtt közmű-munkálatok miatt a napokban ástak – a szalagozás szerint az áramszolgáltató megbízásából -, és már most sok átvágott, kiszedett gyökeret láttunk (a kiásott föld pedig több pálmaliliomot beterített). Kérdés ezekután, minden fa megmarad-e, vagy hamarosan ki kell néhányat vágni. Nem túl biztató jelei annak, hogy még napjainkban, a klímaválság idején is a fát gyakran csak szükséges rossznak tekintik, amely megnehezíti az emberek „haladását”.
Farkas Barta Katát, a Zöld Küldetés Egyesület elnökét kértük meg arra, hogy értékelje a felújítás során a fák megőrzése érdekében tett intézkedéseket. Mint kijelentette, a munkálatok indulásakor az első lépések, a fák törzse köré helyezett védőkalodák reménnyel töltötték el az egyesület tagjait, hogy „végre Kecskemétet is eléri egy olyan kivitelezés, ami Budapesten már bevett gyakorlat, azaz hogy van valós favédelem építési területen”. De ez a remény tiszavirág életűnek bizonyult.
„Sajnos gyorsan és egyértelműen láthatóvá vált, hogy csak látszat favédelem történik, hiszen a fák lényegével, a gyökerekkel nem foglalkoznak. Ekkor kértük a favédelmi terveket a kivitelezőtől, amit sajnos nem kaptunk meg. Végül a környezetvédelmi bizottsági ülésén láthattuk őket, ekkor kiderült, nincs valós favédelmi terv, amelyben a fák gyökerének különböző zónái jelölve lennének és ahhoz meg lennének határozva a különböző területeken a megfelelő munkavégzés kritériumai. Az is világossá vált, hogy nincs megfelelő műszaki ellenőri felügyelet sem, amivel a fák körül tevékenységek ellenőrizve lennének” – mondta el Farkas Barta Kata.
Mint hangsúlyozta, a favédelmi terv elkészítésének már a tervezésnél hatalmas jelentősége lenne. Engedélyes kiviteli tervekben a fákat legtöbbször pontként jelölik, azaz – bármilyen hihetetlen a mai kor technológiai-informatikai lehetőségei között – egyszerűen nem vesznek tudomást a fák kiterjedéséről, gyökérzetükről és a favédelmi zónákról.
„Pedig létezik magyar szabvány építési területen való munkavégzésre és van megfelelő szakember gárda is hazánkban az ellenőri feladatok ellátására. Lehetne a tervezést a fák figyelembevételével körültekintően is végezni és akkor nem jutott volna oda ez a kivitelezés, hogy jeleznünk kellett a kivitelező és a főkertész úr felé is, hogy a Sheraton hotel előtti fasor a munkálatok során életveszélyessé vált. Ezt később szakértői vizsgálat is megerősítette és ki kellett vágni értékes fákat. Pedig ha a tervezési és az építési szakaszban kellő figyelem fordult volna a fák felé, akkor itt megtarthatóak lettek volna” – jelentette ki a Zöld Küldetés elnöke.
Úgy véli, sajnos a munkaterület melletti közmű (villany, víz, gáz) munkálatok sem veszik figyelembe a fákat és statikai zónában szaggatnak szét gyökereket, egészen nagy értékű fák mellett is. Pedig lehetne a közművesítést vagy kiváltást sokkal körültekintőbben is végezni, tartó gyökerek elvágása nélkül.
„A házainknál sem lökjük ki az alapot a falak és a tető alól, így a fáinkkal sem szabadna ezt tennünk. Annál is inkább, hogy ők a klímaberendezések a városban.”
Farkas Barta Kata hangsúlyozza, hogy a fák a közvagyon óriási értékű elemei és jelentősen nagyobb figyelmet érdemelnének, akár a köz, de akár a magán területeken is.
Még a nagy tölgy is veszélyben lehet
A Zöld Küldetés Egyesület tavaly ősszel erőteljesen felhívta a város figyelmét arra, hogy a Dózsa György úton ki akarják vágni Kecskemét belvárosának egyik legnagyobb, városképileg meghatározó fáját, egy tölgyet és két másik, nem annyira jó állapotban lévő, de még sokáig életképes társát. A három tölgyfa eltávolítása ellen előbb ők, majd a Kecskeméti Városszépítő Egyesület szervezett tiltakozó akciót, a résztvevők rengeteg transzparenst függesztettek ki.
„A háromból kettő fa már problémás, azokkal pár éven belül foglalkozni kellene, talán szívességet is tesznek, ha most azokat a négysávosítás miatt kiveszik. A harmadik fa azonban valóban jó állapotban van, azt mindenképpen meg akarjuk tartani” – a KecsUp-nak ezt nyilatkozta a megmozdulások nyomán Falu György alpolgármester. Farkas Barta Kata kissé másként látja ezt a “szívességet”.
„A Dózsa György úti tölgyfák mindegyike menthető lenne, ha a kivitelező hajlandó lenne építési engedélyt módosítani és a buszöböl nem úgy kerülne kivitelezésre, ahogyan a mostani tervben van, hogy a tölgyfák irányába meghosszabbítják. Így jelenleg a két kisebb fa megmentését nem tudtuk elérni, a legnagyobbat, legszebbet közös akarattal a kivágástól meg tudtuk menteni. Sajnos még favédelmi tervet nem láttunk, az általunk javasolt faápoló szakemberekkel a kapcsolatot még nem vették fel, így nem látjuk biztosítottnak a nagy tölgy megmaradását, mert ha olyan szakszerűtlenül dolgoznak, ahogyan a Sheraton előtt tették, akkor sajnos a kivitelezés után a veszélyessé tett fát kell majd kivágni” – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke.
Legyen a fa fontosabb, nagyobb érték, mint pár négyzetméter aszfalt
A fakivágások utáni pótlások mennyiségével sem elégedett a Zöld Küldetés, és a terelő sávok térkövezését is kifejezetten károsnak tartják, hiszen ezek lehetnének a városi hősziget-hatást csökkentő, alacsony növényekkel beültetett minőségi zöldfelületek is. Nemzetközi szinten, de az országban több helyen is, Budapesten, Szegeden, Székesfehérváron is láthatunk arra példát, hogy eltávolítják az ilyen szigetek, sávok burkolatát, és bezöldítik. Erre szükség is van a felmelegedő városokban.
„Mi viszont a berögzült régi rossz gyakorlat szerint még mindent leburkolunk, amit nem is lenne muszáj. Szeretnénk, ha valamennyi városi fejlesztésnél követnék azt a gyakorlatot, ami az utóbbi időszakban az önkormányzat által elindított fejlesztéseknél kialakult. Azaz tervezéskor figyelembe veszik, hogy a fák fontosabbak és inkább felbontják az utat, minthogy letarolnák az út melletti fasort. Bízunk abban, hogy a jövőben egyre több tervező figyelme irányul arra, hogy a fa valós érték, számunkra nagyon hasznos – megköti a széndioxidot, javítja a mikroklímát, árnyékot ad –, és sok éven, évtizeden át fejlődik, nem pusztíthatjuk el egyik napról a másikra. Az aszfalt sokkal könnyebben pótolható. Az a nemzetközi gyakorlat is követendő lenne, hogy a közművek a járdák és utak alá kerülnek, és nem az amúgy is kevés zöldfelületet értéktelenítik el azzal, hogy telerakják csövekkel, vezetékekkel, amelyek védőtávolságai miatt aztán a fák elhelyezése válik lehetetlenné” – emelte ki Farkas Barta Kata.
A Zöld Küldetés elnöke hozzátette: a magánkertekben és céges területeken történő, teljesen értelmetlen fakivágásokat – csak azért, mert „túl nagy a fa”, „hullik a levele” vagy „szöszöl a nyár” – ugyancsak elítéli, és rendkívül károsnak tartja ezt a hozzáállást, amikor éppenhogy minden erővel a megőrzésükre kellene törekedni. Farkas Barta Kata helyesli az önkormányzat azon álláspontját , hogy közterületen csak beteg fát engednek eltávolítani, jelentős pótlás előírása mellett.
