Napelempark létesítésébe 2024-től a kecskeméti önkormányzat már nem szólhat bele

Napelempark létesítésébe 2024 januárjától a kecskeméti önkormányzat nem szólhat bele egy múlt év végén módosított kormányrendelet értelmében. A napelemfarmok rengeteg helyet foglalnak el, melyek terjedése hiába kedvező a megújuló energia felhasználásában, mégis miattuk egy-egy területrész kapcsán ellentétes érdekek kerülhetnek összeütközésbe, ha például jó minőségű termőterületre vagy vízgazdálkodásra-vízvisszatartásra kijelölt helyre telepítenek napelemfarmot; – erről egy évvel ezelőtt mi is írtunk, két cikkünk született a Csukáséri-főcsatorna zöldfolyosóját megcélzó napelempark kapcsán.

Karácsony előtt a szakhatóságok kijelöléséről szóló 2017-es kormányrendeletet úgy módosították, hogy ezentúl nem kell bevonni szakhatóságot a helyi településrendezés tervekkel való összhang megállapításánál, ha a kérelem napelemes erőmű létesítésének vagy bővítésének építési engedélyezésére vagy meglévő napelemes erőmű fennmaradási engedélyezésére irányul. Első fokon eljáró szakhatóság eddig az önkormányzat jegyzője, a fővárosban pedig a főjegyző volt.

A most készülő kecskeméti településrendezési terv (TRT), melyről ebben a cikkünkben írtunk, részletesen kitér a napelemfarmok olyan módon történő telepítésére, mely figyelemmel van a már erősen megfogyatkozott jó adottságú kecskeméti termőföldek védelmére. És nem különben arra, hogy napelempark csak akkor legyen telepíthető, ha a terület alapfunkcióját az semmilyen módon nem korlátozza. Magyarán a vízgazdálkodásra-vízvisszatartásra kijelölt területen vízgazdálkodás, a növénytermesztésre alkalmas földön mezőgazdaság történjen, és erdőt ezért ne vágjanak ki.

A termőföldek védelmében létezik helyben korlátozó előírás, miszerint a város határán belül a 10 aranykorona értékűnél jobb mezőgazdasági területeken napelempark nem létesíthető. Az uniós és MVM-es forrásból megvalósult repülőtér és Borbás városrész közti napelempark esetében is ezt a szabályozó elvet vették alapul.

A TRT tervezete arra is felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy az ilyen beruházásokkor a homokhátsági domborzat tájképi megjelenésére is ügyeljenek, ugyanis a dombhátakon megülő tanyákat, a mélyedésekben pedig elfekvő szántókat és gyepeket találhatunk. Ez a tájképi érték azonban erősen veszélyeztetett, ha újabb és újabb gazdasági épületek, napelemfarmok és lakóépületek felhúzásakor ezt nem veszik figyelembe.

Gyakran hallani azt is, hogy Kecskemét zöldfelületeit – azok ökológiai szerepének erősítése miatt – nemcsak jobban kellene védeni, hanem az utóbbi 15 évben bekövetkezett jelentős csökkenését orvosolva, növelni volna szükséges. Idesorolandó a várost elkerülő utak mentén zöldgyűrű kialakítása, az erdőterületek és a zöldfelületek fenntartásának javítása, vízfelületek növelése, és a biológiai diverzitás érdekében a táji értékek védelme is. Mindez a város lakói számára biztosíthat egyfajta jól létet, és a városi életforma jobb feltételeit, emiatt érdekellentétbe kerülhet a gazdasági növekedés és profitszerzés céljaival.

A volt laktanyák és a lepusztult szocialista ipartelepek is hasznosíthatók volnának

Megoldást erre az nyújthat, ha a volt laktanyák, alulhasznosított gazdasági területek, vagy a már meglévő nagyobb lapos felülettel rendelkező épületek fejlesztése kerülne előtérbe, vagyis a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős hasznosítás valósulna meg a gyakorlatban. Erre azért is volna szükség, mert a növekvő helyi energiaigény miatt az önkormányzat már vizsgálja az újabb napelemfarmok városon belüli telepíthetőségét.

A helyigényt fokozhatja továbbá az a friss kormányzati döntés is, hogy az éveken át történő korlátozás után engedélyezik a szélenergia szélesebb körű hasznosítását. Az egyelőre csak társadalmi egyeztetésre bocsátott tervek szerint a védőtávolságot 700 méterre csökkentenék, természetvédelmi területre nem lehetne továbbra sem telepíteni, viszont olyan ipari övezetbe, ahol volt vagy lesz kiemelt beruházás, akkor is lehetne szélerőművet létesíteni, ha az 700 méternél közelebb épül a település belterületéhez.

Ezért sem lényegtelen kérdés tehát az, amit a várhatóan erősen módosuló kecskeméti településrendezési terv is feszeget, hogy Kecskeméten a jövőben hová épülhetnek napelemparkok, erről ki és milyen formában dönt, és valóban figyelembe veszi-e a helyi érdekeket. A kormányrendelet értelmében januártól a napelemparkok létesítésébe azonban már nem szólhatnak bele az önkormányzatok.