„Már többször megbeszéltük, hogy mik azok a hegek anya hasán” – április a császármetszéshez kapcsolódó informálódás hónapja

Latin-amerikai adatokkal vetekszenek a magyarországi császármetszési adatok, ahol a világon a legtöbb császármetszést hajtják végre a WHO statisztikái szerint. A valós, magyarországi intézményekre vonatkozó számokról ugyan csak sejtések vannak, de átlagosan minden második-harmadik születés császárral végződik idehaza. Április a császármetszéssel kapcsolatos informálódás hónapja, ezért a kecsup.hu három kecskeméti édesanya személyes történetén keresztül igyekszik bepillantást nyújtani a császáros anyukák által megélt tapasztalatokba.

Magyarország ebben is az élen áll, lassan minden második szülő nő császármetszéssel hozza világra a gyermekét.: „Mindegy, csak egészséges legyen a baba”- gyakran elhangzik ez a mondat a szülések kapcsán. De vajon, tényleg mindegy? A császármetszés az egyik leggyakoribb szülészeti beavatkozás a világon, és noha ma már rutinműtétnek számít, mégis olyan testi-lelki következményekkel járhat, amelyek az anyára, a babára, de az apára is kihathatnak. Tény, hogy ez a nagy hasi műtéti beavatkozás életeket menthet, és sok esetben megkerülhetetlen, a felesleges császározás az egyik leggyakoribb példája azoknak a szülő nőket ért traumáknak, amelyek a magyar egészségügyben mindennaposnak számítanak. Érdemes tehát felhívni a figyelmet arra, hogy égető szükség lenne hiteles, átfogó információkra már akár a terhesség megkezdésekor.

A szülészeti erőszak egyik leggyakoribb formája

A felesleges császározás Magyarországon a szülészeti erőszak egyik leggyakoribb fajtája. A hivatalos definíció szerint szülészeti erőszaknak számít minden olyan beavatkozás és bánásmód, amely a terhes vagy szülő nő beleegyezése vagy tudta nélkül, illetve akarata ellenére történik vele vagy újszülöttjével, a szülészeti ellátás bármely szakaszában. A szülészeti erőszak a nők elleni erőszak szinte mindennapos, mégis rejtett formája, ahol sérülhet az emberi méltóság, a betegjogok, az önrendelkezési és a kapcsolattartási jog is. Zárt ajtók mögött, értő tanúk jelenléte nélkül történik és sokszor nehezen felismerhető. Az ellene küzdő szakemberek szerint azonban muszáj elismernünk a létezését, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan tudnánk tenni ellene.

Titkosított adatok, hiányos információk

A magyar kórházi statisztikák rendkívül lesújtóak a császárok számát illetően. Azaz, csak lennének, mivel Magyarországon az egész rendszer tabusított és nincsenek nyilvánosan elérhető adatok, amelyekből a szülészeti ellátás tényszerűségeiről tájékozódhatnának a kismamák, vagy akár a szakemberek.

Korábban a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő (NEAK) minden évben közzétette az előző évi császármetszés arányokat országosan összesítve, illetve intézményi bontásban. 2023-ban ez már csak akkor történt meg, miután jogvédő szervezetek közérdekű adatigényléssel kikérték. Ahogyan az Ablak a világra weboldal is írja, a császármetszések aránya az elmúlt évtizedekben folyamatos emelkedést mutatott. Míg a 2000-res évek elején ez az arány 20 százalék volt, 2010-re már meghaladta a 30 százalékot, 2017-re pedig átlépte a 40 százalékos küszöböt. 2023-ban 79429 szülés történt, amiből 32453 végződött császármetszéssel, ami a szülések 40,86 százaléka.

Nyilvános kórház- és orvosértékelési rendszer kellene

Az információhiány ellen küzd Pleván Tímea, perinatális szaktanácsadó, két kisiskolás ikerlány anyukája, és az Ablak a világra projekt megálmodója, aki honlapján egy olyan, anyai tapasztalatokon alapuló, folyamatosan bővülő szülészeti adatbázist hozott létre, ami feltérképezi a magyarországi szülészeti ellátást és ezzel megkönnyíti a szülés előtt álló kismamák tájékozódását a helyszínenként eltérő protokollok és a gyakorlat között.

– Abból a tapasztalatból indultam ki, hogy a szülők, édesanyák leginkább a közösségi helyeken (játszótéren, babamama klubban, közösségi média felületeken) tárgyalják ki egymás között a szüléstörténeteiket, a kórházi tapasztalataikat – mesél a kezdeményezésről Pleván Tímea. – Azt is tudjuk, hogy a magyar szüléstörténetek, kórházi tapasztalatok régiónként, városonként, de még kórházanként is nagyon eltérőek lehetnek, ezért felötlött bennem, hogy jó lenne ezeket az információkat valamilyen formában rendszerezni és elérhetővé tenni, hogy a komplett hazai ellátást átfogóan láthatóvá váljon.

Ezt a szülészeti adatbázis bárki kitöltheti

Nem kell hozzá regisztrálni, teljesen anonim és önkéntes a kérdőív kitöltése. Az elmúlt 5 évben eddig huszonnégyezer édesanya és kismama osztotta meg itt a tapasztalatait a magyarországi kórházak szülészeti- és csecsemőgondozó osztályainak gyakorlati eljárásaival, működéseivel kapcsolatban.

A kecskeméti kórház toplistás a beavatkozások számában

Kecskeméti kismamaként tehát lehetőség nyílik rákeresni a területileg illetékes Bács-Kiskun Vármegyei Kórház adataira, amelyek ugyan nem reprezentatívak, de túl nagy lelkesedésre sem adnak okot. Az adatbázisban szereplő többi vármegyei kórházzal összehasonlítva ugyanis itt a legmagasabb a császármetszések száma. Az elmúlt három évben közel 250, a kecskeméti kórházban szült édesanya töltötte ki a kérdőívet, ami alapján az látható, hogy a vármegyei kórház minden listázott témakörben magas értéket mutat. Cikkünk írásakor a császármetszések aránya magasabb volt mint 50% (52,86 százalék) a WHO által ajánlott 10-15 százalék helyett és ezzel országosan is az élen jár a kecskeméti intézmény. A megindított szülések aránya közel 30%, , ami megfelel az országos átlagnak, ám kiemelkedő a 81 százalékos gátmetszés, akárcsak az 55% körüli hasba könyöklési arány (a Kristeller-féle műfogás vagy Kristeller-manőver a méh fundusára /felső részére/ gyakorolt manuális nyomás, amelyet a köznyelvben csak hasba könyöklésnek neveznek; a beavatkozás célja, hogy a szülés kitolási szakaszában elősegítsék a magzat fejének kibújását).

A szakma is elzárkózik a nehéz témától

Látva a magyarországi negatív rekordokat és a szintén nem túl fényes kecskeméti statisztikákat szerettünk volna utána járni a lehetséges okoknak. A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház nőgyógyászatának vezetőjét többek között arról kérdeztük, hogy melyek a császármetszés legfőbb szakmai indokai, a kismamák mennyire informáltak a beavatkozás fizikai/lelki hatásait illetően, mi lehet az oka a kiemelkedően magas császármetszéseknek Magyarországon és kecskeméti kórházban egyaránt? Megkeresésünkre sajnos egyelőre nem érkezett válasz, mint ahogyan az általunk felkeresett magánnőgyógyászok sem kívántak a témában nyilatkozni.

Orvoshiány, komplikációcsökkentés, magasabb életkor

Szakvélemények nélkül leginkább csak találgatni lehet. A kiemelkedően magas császármetszésekre egyik válasz lehet az orvoshiány. Kevesebb szakember és idő jut egy-egy kismamára, és míg egy vajúdás akár két napig is elhúzódhat, a császárműtétek negyed óra alatt is levezethetőek. Kismamás közösségekben gyakran előjönnek az orvos kényelmi szempontjairól szóló anekdoták is, és tény, ami tény, a g7.hu-n megjelent adatok szerint ma már ott tartunk, hogy harmadával kevesebb kisbaba születik hétvégén meg munkaszüneti napokon. A természetes szüléseket azonban nehezebb időzíteni, így sokszor a szülésindítás, vagy a császár mellett döntenek.

Közre játszhatnak még a korral járó veszélyességi faktorok is. A nők ma már gyakran 40 év körül szülik első gyermeküket, márpedig az idősebb anyai életkor mind az először szülőkben, mind a többedszer szülő nők esetében növeli a császármetszés esélyét. Lehet részben biztonsági játék is, hiszen egy nehezebb, kockázatosabb szülés levezetése helyett jó megoldásnak tűnhet a császármetszés, hogy az esetleges komplikációkat, műhibaperek elkerüljék. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az elmúlt évtizedekben felmerült egy társadalmi igény. Sokan megkímélnék magukat a több órán vagy napon át tartó szenvedéstől, esetleg félnek, ezért úgy érzik a programozott császárral jobban irányításuk alatt tudják tartani a folyamatokat.

Milyen problémákat okozhat a császármetszés?

Bár Judit szerencsés volt, azt fontos szem előtt tartani, hogy a császármetszés nem csak fizikai, hanem komoly lelki hatásokkal is járhat, amelyek akár évtizedekkel később is meghatározhatják az anyuka, a gyermek vagy a család életét. Fizikailag befolyásolhatják a női ciklust, a későbbi szexuális életet, a hormonháztartást, a következő baba foganását és a későbbi várandósságok kimenetelét. Lelkileg hatással lehetnek az anya állapotára, és a babával való kapcsolatára is. Gyakran számolnak be édesanyák kudarcérzésről, magányról, csalódottságról, amiért nem tudták természetes úton világra hozni a gyermeküket, és ez az érzés akár szorongásig, depresszióig fajulhat.

A beavatkozás létjogosultsága természetesen elvitathatatlan, hiszen számos olyan előre ismert, vagy hirtelen fellépő komplikáció lehet, amikor a baba, de akár az anya élete is ezen a műtéten múlik. A császármetszéssel kapcsolatos statisztikai adatoknak, fizikai és lelki hatásoknak, szakemberi és édesanyai tapasztalatoknak azonban minél szélesebb nyilvánosságot kell teremteni, hogy megkönnyítsük azoknak a tájékozódását, helyzetét, felépülését, akik akarva vagy akaratukon kívül kénytelenek átesni ezen a beavatkozáson.