Kecskemét önkormányzata hosszú távú közlekedésfejlesztési stratégiát készít, amelynek célja, hogy a város közlekedési infrastruktúrája és szolgáltatásai a lakosság igényeihez igazodjanak. A tervek szerint a döntéshozatal során kiemelt szerepet kapnak a helyiek tapasztalatai és véleményei, ezért a város egy online kérdőív segítségével méri fel a lakosság közlekedési szokásait, észrevételeit és fejlesztési elvárásait.
Konkrét és eltérő szemléletet tükröző városfejlesztési irányokat is kell mérlegelniük a kitöltőknek, úgy mint több autó vagy kevesebb legyen-e a belvárosban, és olyan intézkedéseket, hogy például idővel bevezessék-e vagy sem a 30 km/órás sebességkorlátozást a város központi utcáin. A kérdőív anonim, kitöltése körülbelül 10-12 percet vesz igénybe, mely alapvetően részletes és sok területre kitér. És egy olyanra is, amire nem is gondolnánk ebben a túlpolitizált országunkban, ahol az Alaptörvénybe fogják beleírni, hogy az ember férfi vagy nő. Erre majd cikkünk végén térünk ki. Az online kérdőív 2025. március 21-ig érhető el.
Nézzük először a kérdéseket
A kérdőívben különféle kérdések szerepelnek, többek között arra vonatkozóan, hogy a kitöltő milyen járművekkel rendelkezik, milyen gyakran közlekedik gyalog, autóval, busszal vagy más módon. A város gyalogos és kerékpáros megközelíthetőségét is értékelni lehet, illetve véleményezhető az utak – jó / rossz – állapota. A kérdőív rákérdez arra is, hogy szükségesnek tartják-e a tervezett intermodális csomópont és a vasútállomás korszerűsítését.
A 13. kérdésben, amely tulajdonképpen állításokat tartalmaz, a kitöltő kiválaszthatja a számára legszimpatikusabbakat a „városszerkezetében és közlekedésében számos jól működő részlet” közül”. Például megjelölhető „a KEKO által működtetett helyi buszközlekedés” vagy „a pezsgő, szolgáltatásokban gazdag, jól megközelíthető belváros” – összesen 12 válaszlehetőség közül lehet választani. Ezt követően konkrét városfejlesztési irányokat kell mérlegelni, amelyek eltérő szemléletet tükröznek. Például az egyik lehetőség szerint:
- „az autózás túl hangsúlyos Kecskeméten, ezért a fejlesztési forrásokat inkább az élhetőség javítására kellene fordítani”, míg egy másik szerint
- „ki kell elégíteni a városban lakók autózással kapcsolatos igényeit.” A nyolc alternatíva közül hármat lehet megjelölni.
Az utolsó kérdés egy négyfokú skálán méri – inkább igen vagy inkább nem – a válaszadók támogatását különböző intézkedésekkel kapcsolatban. Ide tartozik például
- a belvárosi gyalogoszóna és a zöldfelületi térfüzér kiterjesztése a Kiskörúton kívülre, valamint
- az egységes 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetése a belvárosban és a lakóövezetekben. Összesen 15 hasonló témájú intézkedésről kell véleményt formálni.
Közbeszúrás: az elmúlt 5-10 évben Kecskemét önkormányzata több stratégiai dokumentumot készített, amelyek a célok érdekében már akkor is gyökeres szemléletváltást is sürgettek. Közlekedési és várostervezési szakemberek és szervezetek ugyanis azt hangoztatják az elmúlt évtizedek városfejlesztési, városüzemeltetési tapasztalatai alapján, hogy: „az autók köré szervezett városfejlesztés „zsákutca”, paradigmaváltásra van szükség!” Kecskemét 2020-2025 időszakra szóló Környezetvédelmi Program például azt is kimondja, hogy „alig nyolc év alatt újonnan regisztrált több mint 13.000 gépjármű mennyiségi alapon teszi lehetetlenné a város levegőminőségének javulását.”
Mint minden ilyen felmérésben, itt is szerepelnek demográfiai kérdések, például az életkorra és az iskolai végzettségre vonatkozóan. Emellett a kitöltő nemére is rákérdeznek. Ez önmagában nem lenne figyelemre méltó, ám külön érdekessé válik a jelenlegi politikai környezetben. A kérdőívet Kecskemét önkormányzata indította, és a nemi kérdésnél a hagyományos „férfi” és „nő” lehetőségek mellett egy harmadik opció is megjelenik, amely lehetőséget ad arra, hogy a válaszadó ezt az információt ne ossza meg. Bár burkoltan, de ez a megoldás teret ad egy harmadik nem jelölésére is. Ez a részlet szerkesztőségünk számára azért volt figyelemfelkeltő, mivel nemrég a Kecskeméti Fürdő is egy hasonló online kérdőívet tett közzé, amelyben szintén szerepelt egy nemleges válaszlehetőség a nemi kérdésnél – azonban ez később eltűnt a kérdések közül.
