Hogyan született meg a döntés az első, 5 milliárd forintos Optima-kötvényjegyzésről a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumában és felügyelőbizottságában? Ki mit mondott, mivel érvelt, ki dicsérte leginkább az Optimát, más befektetés szóba jött-e? Mit állapított meg a kompetencia és felkészültség kérdéskörében az Állami Számvevőszék, és mit válaszolt erre az alapítvány? Mennyire jelentett valós segítséget a szakértők véleménye, igénybe vették-e egyáltalán külső szakértők segítségét? Érdemes-e a PADME-val való partnerségre hivatkozni? Milyen összeférhetetlenségi problémák merültek fel az NJEA-nál, és mire ajánlotta fel tiszteletdíját Szemereyné Pataki Klaudia polgármester? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe sorozatunk harmadik részében.
Négyrészes cikksorozatban dolgozzuk fel, miként alakult a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz még márciusban beküldött közérdekű adatigénylésünk sorsa és mit tudtunk meg a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekből. Úgy gondoljuk, már maga az is tanulságos és sokat elmond az ügyről – és általánosságban a hazai nyilvánosság állapotáról, a független sajtóhoz való viszonyulásról -, ahogyan eljutottunk az alapítvány tárgyalóterméig, és az az eljárás, módszer is, ahogy végül engedélyezték számunkra, hogy belenézhessünk az iratokba. Szerintünk ez egy fontos, közérdekű és nagy hírértékű téma, ezért igyekeztünk minél részletesebben feldolgozni.
- Cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, közérdekű adatigénylésünk elküldése után hogyan zajlott a levelezés a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal. Megírtuk, éltek a törvényben biztosított egyszeri, 15 napos határidő-hosszabbítással, majd a 28. napon közölték: csak iratbetekintést biztosítanak, a kért iratokat nem küldik el. Az iratbetkintésre a legkorábbi időpontként az adatigénylés utáni 45. napot jelölték meg. Az egész eljárásról megkérdeztük Vissy Beatrix jogi szakértőt, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársát is.
- A második részben részleteztük, május 6-án milyen körülmények között zajlott az iratbetekintésünk az egyetemi alapítványnál. Hiába kifogásoltuk, másolatot semmilyen formában nem készíthettünk a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekről, nem fotózhattunk, nem rögzíthettünk hangot, ráadásul a dokumentumokat anonimizálták, számos fontosnak tűnő részletet kitakartak. Ehhez képest már apróság volt, hogy az épületben csak kísérővel mozoghatunk, mosdóba is csak a titkártól követve mehettünk el.
Ezúttal pedig azt mutatjuk be, mi derül ki a jegyzőkönyvekből, mik hangzottak el a milliárdos kötvényvásárlásokról döntő kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseken. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen módon zajlott a döntéshozatal 2021-ben, az ebben résztvevő érintettek miként érveltek (ha ezt megtették), voltak-e esetleg kétségeik, kérdéseik a befektetésekkel kapcsolatban. A megismert információkat igyekeztünk kontextusba helyezni, hozzájuk a megértést segítő magyarázatot fűzni.
Munkánkat igen körülményessé tette és lelassította, hogy – mint azt cikkünk második részében bemutattuk – nem fotózhattuk le a jegyzőkönyveket, így csak azokra a jegyzetekre tudtunk támaszkodni, melyeket a helyszínen készítettünk (laptopon begépeltünk).
Az is nehezítő körülményt jelentett, hogy előterjesztéseket nem kaptunk kézhez, csak jegyzőkönyveket – mikor ezt szóvá tettük, az volt a válasz, hogy az előterjesztéseket nem kértük a közérdekű adatigénylésben. Mindez azért probléma, mert a jegyzőkönyvek gyakran csak utalnak arra, ami az előterjesztésben olvasható.
Előzetesen rögzítsük, kik is az ügy főszereplői!
A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjai az ÁSZ-vizsgálattal érintett időszakban:
– A kuratórium elnöke: Csizmadia Attila Norbert, aki egyben az említett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke (volt, ugyanis Varga Mihály jegybankelnök a hivatalba lépését követő napokban azonnal személycseréket hajtott végre az alapítványnál, és neki is távoznia kellett, utóda Gion Gábor). 2010-2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott államtitkárként, majd a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt, de 2016-ban távozott.
Tagok:
– Bánkuty Tamás József, 2013-tól ő is a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 2014 óta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja; mint előző cikkünkben megírtuk, ő már nem tagja az NJEA kuratóriumának, utóda Bozsonyi Károly, aki egyetemi docens a Gazdaságtudományi Kar Menedzsment és Üzleti Jog Tanszékén;
– Gaál József kecskeméti alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, a Szimikron Kft. tulajdonosa;
– Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés egyik alelnöke;
– Nagy Zoltán, a Neumann János Egyetem címzetes tanára, az NJE elnök-vezérigazgatója (korábban a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezetője volt).
A felügyelőbizottság
– Elnök: Bíró Attila, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója
Tagok:
- Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere
- Szabó József, 2015-ig a Fornetti Kft. ügyvezető igazgatója
Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, amely gyakorolja az alapító okirat által a hatáskörébe utalt jogköröket, míg a felügyelőbizottság a működés és gazdálkodás törvényességét és célszerűségét ellenőrzi a szervezeti és működési szabályzat szerint. A felügyelőbizottság – a Polgári Törvénykönyv előírása szerint – a kuratórium döntését megelőzően az előterjesztéseket véleményezte.
A kompetencia és felkészültség kérdésköre
Az NJEA az ÁSZ jelentés-tervezethez fűzött észrevételei közt megemlítette: „a célszerűség, eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság érvényesítésének legfőbb garanciája a döntéshozók kiemelkedő vezetői és gazdasági felkészültsége, illetve tapasztalata”, részletezve, ki milyen tisztséget tölt be, és az adott szervezet/cég, amit vezet, az elmúlt években mekkora költségvetéssel dolgozott.
Ugyanakkor azt is hozzáfűzte a kuratórium elnöke, hogy a törvényi szabályozás a „kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok kompetenciájára vonatkozóan nem tartalmaz előírást”.
Az Állami Számvevőszék jelentésében a döntéshozók szakmai, vezetői képességeit nem vitatta, azonban az fontosnak tartotta rögzíteni: kétséges, hogy egy ilyen volumenű befektetési döntéshez rendelkeztek kellő (máshol: megfelelő) kompetenciával. Megjegyzik azt is: az alapítvány alapító okiratai a kuratóriumi és feb-tagok, elnök részére további képesítési követelményeket nem írtak elő, ezzel a lehetőséggel az alapítvány nem élt – de ezt az ÁSZ nem kifogásolta.
Mennyire jelentett valós segítséget a szakértők véleménye?
A legelső, 5 milliárdos kötvénycsomag jegyzésénél érdemes azt is felhozni, milyen megalapozó tanulmányra, elemzésre támaszkod(hat)tak a döntéshozók. Az ÁSZ-jelentés egyik súlyos kritikája volt ugyanis, hogy az alapítvány – annak ellenére, hogy a befektetni tervezett összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna – külső szakértőt nem vett igénybe a döntésnél.
- Az alapítványnál alkalmazásban álló könyvelővel készíttettek egy (2021. június 9-ére keltezett) összehasonlító elemzést a befektetési lehetőségekről. Ez a könyvelő ekkor egyidejűleg a kötvényt kibocsátó Optima Befektetési Zrt. egyszemélyi tulajdonosa, a PADME Alapítvány alkalmazásában is állt, az ÁSZ szerint „ennek következtében az összehasonlító elemzés függetlensége, tárgyilagossága megkérdőjelezhető„. Ezenkívül a számvevőszék úgy véli, a mellékletek nélkül mindössze négy A4-es oldalú elemzés szakmaiatlan és szakszerűtlen volt, többek között azért, mert:
- nem vette figyelembe a befektetési szabályzatban meghatározott valamennyi befektetési lehetőséget,
- a befektetési lehetőségek közül eleve kizárta a hosszabb távú állampapír befektetéseket arra hivatkozva, hogy azokat csak vagyonvesztéssel lehet eladni,
- a vállalati kötvény befektetéssel kapcsolatos kockázatokat teljes egészében figyelmen kívül hagyta,
- nem terjedt ki a diverzifikálás lehetőségére, amely a kockázatok csökkentésének, így a vagyonvesztés mérséklésének módja;
- a hozamokat csak a jelenben vizsgálta, nem vetítette ki a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekre.
Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök az ÁSZ-jelentésre adott válaszában megemlítette ezt az adatösszesítést, amely szerinte viszont jól mutatta, hogy ekkor nem volt a piacon olyan államkötvény, amit meg lehetett volna vásárolni, a másodlagos piacon pedig nem állt ilyen mennyiségben rendelkezésre. Ráadásul a banki lekötés 12 hónap alatt is csak 0,8 százalék kamatot biztosított volna, ehhez képest a kötvény 2,5 százalékos hozama „rendkívül kedvező volt”.
- Rendelkezésre állt még egy 2021. június 30-án keltezett, az alapítvány által megbízott független szakértő által készített szakértői vélemény – a jegyzőkönyvek alapján ez a PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég anyaga lehet. A Számvevőszék szerint ez azonban az alapítvány megbízásának megfelelően nem a lehetséges befektetéseket elemezte, értékelte, hanem fókuszában az Optima Befektetési Zrt. törlesztőképességének elemzése állt. „A vélemény alternatív befektetésekkel kapcsolatos elemzést nem tartalmazott, középpontjában nem a lehetséges, azonos vagy jobb hitelkockázati besorolású, kamatozású, hozamú, likviditású befektetések bemutatása, elemzése volt” – állapította meg az ÁSZ.
Döntés az első, 5 milliárd forint értékű kötvényjegyzésről – 2021. június
>> 2021. június 22-én, kedden délután 5 órakor kezdődött a felügyelőbizottság ülése, amelyet Skype-on keresztül tartottak. 5 óra 19 perckor már véget is ért, azaz 19 perc alatt végigtárgyalták a tíz napirendi pontot – átlagban tehát még két perc sem jutott egy témára. Pedig a 3. sorszámú elég nagy horderejű volt, már csak összegét tekintve is – ez volt az 5 milliárdos kérdés. Hivatalosan: „Az alapítvány kamatbevétel optimalizálása céljából történő befektetési döntése – az Optima által kibocsájtott Optima 2031 megnevezésű vállalati kötvény lejegyzése tárgyú kuratóriumi előterjesztés megtárgyalása és elfogadása”.
Bíró Attila elnök megkérdezte, van-e hozzászólás, kérdés az előterjesztés kapcsán, mire Szemereyné Pataki Klaudia elmondta, hogy „támogatja az ügyletet, amelyet a PwC dokumentációja is megerősít”. Dr. Szabó József megjegyezte, hogy a megvásárolni kívánt cég portfóliója elsősorban irodákból áll, és hogy „jól viselte a COVID-okozta piaci nehézségeket”. Szabó azt is hozzátette, hogy „az eladási opció nagy biztonságot nyújt”. Bíró Attila hozzászólásából kiderül, hogy „ugyan technikai kérdés, hiszen ma készült el a dokumentáció, de javasolja, hogy a PwC aláírt dokumentuma után kerüljön sor a megállapodás aláírására”. Kérdés, itt a PwC független szakértői véleményére gondol-e, amely ha jól gondoljuk, ezek szerint az ülés napján juthatott el a feb-tagjaihoz – de így már érthető, miért június 30-ra van keltezve.
Szabó József szólalt még fel röviden, miszerint „nem az irodai szegmens szenvedte a legjelentősebb veszteségeket”. Több kérdés, hozzászólás nem is volt, három igen szavazattal megszavazták, hogy az előterjesztést a kuratórium számára elfogadásra javasolják.
>> Három nap múlva, június 25-én a kuratórium is megtárgyalta a kötvényjegyzést. Az ülés délelőtt 11 órakor kezdődött a Kiskőrösi úton lévő Hírös Népfőiskolai Lovardában. Jelen volt mind az öt kuratóriumi tag, Bíró Attila feb-elnök elektronikus úton, a másik két felügyelőbizottsági tag személyesen, és ott volt Kardos Gyula vagyonellenőr is.
