Kecskemét körúthálózatának egy régóta hiányzó fontos szakasza épülhet meg, ha a Városháza falain belül megtartott lakossági fórumon bemutatott tervek megvalósulnak – igaz, ez még odébb lesz. Az 52-es és 541-es számú főút között, a város belterületén létrehozandó gyűrű irányú kapcsolódás legfontosabb szerepköre a jelenleg kapacitása határait már régóta átlépő, túlterhelt Könyves Kálmán körút forgalmi helyzetének javítása lesz.
Az új körúti szakasz nyomvonala még 2007-ben került be módosításként a rendezési tervbe, ekkor még láthatáron sem volt a Mercedes-gyár kecskeméti megjelenése. A Könyves Kálmán körút – akkor még Bajnok utca – viszont már ez idő tájt is jelentős forgalmi terhelésnek volt kitéve, ezért is kezdeményezte Sipos László – aki akkoriban és most is képviselője az érintett választókörzetnek – egy párhuzamos nyomvonal mentén új út létrehozását.
„2019-ben készült egy tanulmányterv, és már ekkor látni lehetett, hogy kisebb korrekciókra szükség lesz” – számolt be az útfejlesztési elképzelés következő lépéséről Borbélyné Balogh Katalin, a Mérnöki Irodához tartozó Várostervezési Osztály vezetője. Majd 2024-ben nyílt lehetőség az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) – őket a fórumon Povázsai Pál osztályvezető képviselte – révén a konkrét tervezési folyamatok elindítására az immár nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásban.
Jelenleg az engedélyeztetési tervek véglegesítése történik, utána építési engedélyezési eljárások fognak lezajlani, végül 2026 harmadik negyedévében már a kiviteli tervek is rendelkezésre állnak majd – számolt be a még előttük álló folyamatokról Tüske Zsolt, a tervezési munkálatokat végző Pannonway Építő Kft. ügyvezetője.
[A Telepítési Tanulmányterv Kecskemét város honlapján elérhető].
A leendő út helyi kezelésű, belterületi, 2×1 sávos II. rendű főút lesz, teljes – mintegy 3,5 km – hosszában közvilágítással ellátva. Gyűjtőútnak minősül, 7 méter széles burkolattal és kiemelt szegélyekkel fog megépülni. Jelen állapotában a nyomvonal részben meglévő földúton van kijelölve, de nagyobb része teljesen új nyomvonalat tartalmaz. Mindkét oldalon zöld sáv lesz majd található, illetve egyik oldalon másfél méter széles gyalogjárda, másik oldalon pedig gyalog- és kerékpárút fogja majd közre. A kerékpárút csatlakozik egyrészt az 52-es út, másrészt az 541. és 54. számú főutak kerékpárútjához, így egy fontos kerékpárhálózati kapcsolat jön majd létre.
Több jelzőlámpás csomópont fog megépülni – köztük az Izsáki út és a Helvéciai út kereszteződésének a forgalmi rendjét is jelzőlámpa szabályozza majd. Az új körúti szakasz szintben fog keresztezni két vasútvonalat (a 152-es fülöpszállásit, ahol havonta néhány alkalommal van teherforgalmi kiszolgálás, illetve a 148/149-es kisvasúti pályát, ahol az elmúlt évek folyamán igen komoly civil összefogás révén hajtányokkal újraindult a vasúti közlekedés), ezeket fénysorompóval fogják ellátni, amelyek működését természetesen összehangolják a közúti jelzőlámpákkal is.
Önkormányzati kérésre cél a csapadékvíz helyben tartása és szikkasztása a fenntarthatóság jegyében. Ezt a zöldsávba telepített, rejtett szikkasztóblokkokkal oldják majd meg, ahova az útpályáról víznyelők és csatornák segítségével juttatják el az esővizet. A közművezetékek, így a szennyvízcsatorna is térszín alá kerülnek.
Buszközlekedés is tervezett az új körúti szakaszon, így buszmegállókat kell majd kialakítani. A szigorú zajvédelmi előírások miatt több helyen zajvédő falakat (illetve zajárnyékoló kerítéseket, ami zölddel befuttatható, emberközelibb érzetet adó konstrukció) húznak majd fel, sőt egy szakaszon speciális aszfaltburkolattal, ún. „csendes aszfalttal” látják el az utat – itt egyébként az esti-éjszakai órákban 30 km/h-s sebességkorlátozás is érvényben lesz.
A legutóbbi közgyűlésen változtatási tilalmat rendeltek el a fejlesztéssel érintett, a nyomvonal mentén elhelyezkedő ingatlanokra. Ennek az az oka, hogy ezek a területek a szabályozási környezet pontosításáig ne épüljenek be, illetve ne történjen rajtuk olyan változtatás, értéknövelő beruházás, amely megnehezítené a tervezett útfejlesztés megvalósítását, vagy éppen a tervezők munkáját, akik az aktuális állapotból indulnak ki, és például egy közműáthelyezést is ennek megfelelően rajzolnak meg. A változtatási tilalmat az új szabályozási környezet hatályba lépéséig, ám legfeljebb három évre lehet elrendelni.
Ez a rendeleti szabályozás is szóba került, amikor a szép számmal megjelent résztvevők kérdezhettek a beruházással kapcsolatban, de bőven akadt még átbeszélni való téma:
