A KeKo-nak adott igazat a békéltető testület a tini ügyében, akinek hiába volt bérlete és diákigazolványa, mégis megbüntették a buszon

Az, hogy a lány az applikációba elfelejtette felvinni az új igazolvány számát, az ő tévedése, mulasztása, „így az abból eredő következményeket viselnie kell” – így indokolt a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület a tavaly júliusban a kecskeméti 483-as buszon megbüntetett diák nem mindennapi és tanulságos ügyében. Arra viszont nem mondtak semmit, hogy a KeKo úgy kért számon egy igazából adminisztratívnak mondható hiányosságot a tanulón, hogy az ellenőrök egy nem az aktuális pótdíjakat feltüntető, ezért kézzel javított formanyomtatványt töltöttek ki a bírságról.

Az esetről korábban részletesen írtunk. Összefoglalva a következőkről van szó:

• A diáklány 2025 júliusában egy reggel a 483-ason utazott, amikor ellenőrök elkérték a bérletét (egyébként éppen munkába ment).
• Fontos tudni, hogy a tinédzser applikációban vásárolt bérletet a helyi buszokra, regisztráláskor a személyi igazolványának a számát adta meg, ám mikor betöltötte a 18. életévét, és új személyit kapott – a régit pedig le kellett adnia, bevonták az okmányirodában – az applikációba elfelejtette felvinni az új igazolvány számát. Innen indultak aztán a bonyodalmak.
• A lánynak volt érvényes (100 forintos) havi bérlete és érvényes diákigazolványa is.
• Mivel azonban az applikációban lévő személyi igazolvány szám (a régi) nem volt azonos az ellenőr által elkért okmány (az új) azonosítójával, a Kecskeméti Közlekedési Központ munkatársa nem fogadta el az elektronikus bérletet.
• Az édesanya szerint az ellenőr az utazóközönség füle hallatára megszégyenítette a lányát, mondván ‘biztos más személy okmányával regisztrált, szoktak próbálkozni ilyen csalással’.
• Az édesanya azt is állította, gyermekével szemben a leszállás után a buszmegállóban is megalázóan folytatódott az intézkedés.
• Hozzátette, lányát az ominózus eset előtt többször ellenőrizték, utoljára az ominózus eset előtt három nappal, ráadásul ugyanaz az ellenőr és akkor nem talált semmi problémát lánya e-bérletében, és nem is figyelmeztette lányát, hogy nem stimmel a személyi igazolvány szám. Ezt nem tartja korrekt eljárásnak, hiszen ha egyszer is szólt volna valamelyik ellenőr, akkor azonnal intézkedtek volna, nem a havi 100 forintot akarták megspórolni.
• Az édesanya szerint lánya nem utazott jogosulatlanul, csupán adminisztratív hiba történt.
• Végül összesen 45 240 forint megfizetésére szólította fel a KeKo által megbízott követeléskezelő, ám aztán a KeKo méltányosságból felajánlotta számukra, hogy anyagi helyzetükre tekintettel 20 ezer forint pótdíjat és 10 ezer forint adminisztrációs költséget – azaz nem 45 ezer, hanem 30 ezer forintot – várnak tőlük, és akár részletekben is kifizethetik.
• A közlekedési társaság az édesanya panaszára írt válaszában az üzletszabályzatára hivatkozott: miután az applikációban a személyi igazolvány száma volt megadva, de a diák nem tudta felmutatni a számhoz passzoló okmányt, így a pótdíj kiszabása jogos.
• A KeKo hivatkozott arra, hogy a diák nem élt az igazolvány utólagos bemutatásának lehetőségével – de ez az édesanya szerint eleve lehetetlen volt, hiszen a lánynak le kellett adnia a személyi igazolványát, amikor újat kapott.

• A KeKo szerint a diák „kérés nélkül” mutatta meg minden papírját, és a lány jelezte a leszállási szándékát is, nem az ellenőrök mondták neki, hogy szálljon le a buszról (ezt egyébként az édesanya sem állította).
• Az Építési és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztálya – mint autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság – elutasította az anya panaszát.
• A hatóság szerint a diákigazolvány felmutatásával a lány csak tanulói jogviszonyát igazolta. Azt, hogy a QR kód formájában felmutatott bérlet használatára valóban jogosult, csak a régi személyi igazolványával tudta volna bizonyítani, amelynek számát az alkalmazásban rögzítette.
• Sőt, a hatóság szerint a diák megsértette egy kormányrendelet előírását azzal, hogy más számú személyazonosító igazolványt mutatott fel a rögzített helyett.
• A fedélzeti kamera felvételei alapján azt állapították meg, hogy az ellenőrök szabályszerűen végezték az utasok ellenőrzését. „Az a tény, hogy egy utas nem tudja a szabályoknak megfelelően igazolni utazási jogosultságát és vele szemben az ellenőr pótdíjazási eljárást folytat le, nem minősíthető megszégyenítésnek az utazóközönség előtt, hiszen az ellenőrök a munkaköri feladatukat hajtják végre, amelyet bármelyik utassal szemben kötelesek elvégezni, ha az szükséges” – közölték.
• Amiről sem a KeKo, sem a hatóság nem tett említést: az ellenőrök egy régi formanyomtatványt használtak, amelyen a pótdíj régi összege, 8000 forint szerepelt – ám áthúzták, és az apróbetűs rész fölé írták, hogy 20 000. A felemelt pótdíj összege sem stimmel (10500 forint), ezt is áthúzták, a szöveg alá tájékoztatásként azért odaírták, hogy 30 000. Mint utánanéztük, ezen tarifák alapján a formanyomtatvány mindenképpen 2023. március 1. előtti – ez alapján elég visszás, hogy a KeKo úgy kér számon egy igazából adminisztratívnak mondható hiányosságot a diáklányon, hogy valamilyen okból a közlekedési társaság ellenőrei egy ekkor már két és fél éve nem aktualizált formanyomtatványt használtak.

Itt tartottunk novemberben, amikor először írtunk az esetről. A napokban újra megkeresett minket Sipos Ilona, a diáklány édesanyja, hogy elmondja, miként ért véget a történet. Röviden: számukra nem happy end-del.

Kicsit bővebben: a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület elutasította kérelmüket.

A tényállásban az eddig leírtakhoz képest annyi volt az új elem, hogy kiderült: a KeKo meghallgatta munkatársát a vitás esetet három nappal megelőző ellenőrzésről, és ő azt nyilatkozta, hogy „adminisztratív feladatot végezhetett az autóbuszon, nem az utasokat ellenőrizhette” (hogy milyen adminisztratív teendőt, az az iratból nem derül ki).

A KeKo továbbá úgy vélte, hogy a cég „a panasz kivizsgálása során betartott valamennyi jogszabályi és belső működési előírást, eleget tett tájékoztatási és megismerési kötelezettségének, ezenfelül saját hatáskörében eljárva méltányossági jogkörét is gyakorolta a pótdíj mérsékelt összegű és részletekben történő megfizetés engedélyezésével”.

Azt is kijelentette a KeKo, hogy a munkatársai az ellenőrzés során valamennyi jogszabályi és gyakorlati előírásnak megfelelően jártak el, a magatartásukkal, viselkedésükkel kapcsolatban az édesanya által tett állításokat „határozottan elutasítják, ahogy azt a fedélzeti kamerafelvételek is alátámasztják, az eljáró ellenőrök nem tanúsítottak megalázó, erőszakos viselkedést az utassal szemben”.

A békéltető testület az édesanya (és lánya) kérelmét megalapozatlannak találta. Ezt azzal indokolták, hogy ellenőrzéskor az Üzletszabályzatban foglaltak alapján szükséges a kedvezményre jogosító igazolvány bemutatása, ám ez – mivel a diák „nem megfelelő okmányt rögzített” – „nem volt lehetséges, így megállapítható, hogy a pótdíj kiszabása jogszerűen történt”.

A békéltető testület határozata szerint az okmány bemutatására rendelkezésre álló 15 nap „eredménytelenül telt el” – erre mondta azt az édesanya, hogy nem is értik a dolgot, hogyan várta el a busztársaság egy lejárt és bevont igazolvány bemutatását.

„A téves adatrögzítés a fogyasztó érdekkörében felmerült tévedés, mulasztás, így az abból eredő következményeket viselnie szükséges” – zárta határozatát a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület, hozzátéve, ettől még a család igényét bírósági eljárás keretében érvényesítheti.

„Továbbra is igazságtalannak érzem, hogy abban a hónapban kétszer is megvette a lányom a bérletét, mégsem tudtunk jogorvoslattal élni. 100 forint miatt több mint 45 ezer forint bírságot kell fizetni. Igaz, hogy kifutottunk a 15 napos határidőből, mert későn tudtuk megszerezni a régi személyi igazolvány másolatát, de minden igazolást benyújtottunk, ami alapján egyértelműen látszott, hogy nem járt el a gyermekem rosszhiszeműen” – reagált a határozatra Sipos Ilona.

Mint hozzátette: bele kell törődniük a döntésbe, mert a bírósági eljárás költségeit nem tudják kifizetni, ezért kérelmezni fogja a pótdíj részletben történő kifizetését.

„A KeKo hozzáállása mindvégig passzív volt és nélkülözte a humánus, méltányos, emberközpontú hozzáállást. Azt is furcsának találtam, hogy a békéltető testület egyáltalán nem vizsgálta a több, mint két éve nem hatályos jegyzőkönyvet, amelyben tollal áthúzgálva, átfirkálják a bírság összegeit” – vélekedett Sipos Ilona. Az édesanya továbbra is fenntartja, hogy több ellenőr is látta lánya bérletét, és nem szólt neki, hogy így nem jó. „Ezek olyan súlyos mulasztások, amelyeket szerintem hivatalból kellett volna vizsgálnia a békéltető testületnek” – jelentette ki.