Alig hatvan nap múlva választunk, a két legnagyobb párt már elstartolt, és javában kampányol, noha a kampány hivatalosan csak február 21-én kezdődik. A kisebb pártok egyelőre még csak szedelőzködnek, számukra a legnagyobb feladat az 500 érvényes ajánlás összegyűjtése lesz választókerületenként. De mi történt a Kecskemét központú két választókerületben február első hetében? Mivel kampányolt a kormánypárti oldal, és mivel az ellenzék? Ki mondott nagyobbat, durvábbat, és ki maradt a földön? És vajon ki bukta be legcsúfosabban a lájkbajnokságot?
Ha nincs kedve, energiája – és főleg idegrendszere – végiggörgetni a politikusok egyheti kommunikációs termelését a közösségi felületeken, de szeretne egy helyről információt kapni a választással kapcsolatban, akkor olvassa a KecsUP Híreken a választási kampányfigyelő írásainkat. Hétről hétre összegyűjtjük a politikusok által feldobott fontosabb témákat és ügyeket, valamint olyan adatokat, amelyek szerintünk hasznos információt nyújtanak ebben – az olykor hidegrázással felérő – politikailag túlterhelt időszakban.
Talán még soha nem volt annyira fontos csatatér a közösségi média, mint a mostani választási kampányban. A fideszes politikusoknak naponta négy-öt posztot kell közzétenniük, miközben folyamatosan monitorozniuk kell közösségimédia-teljesítményüket is – erről 2025. december 6-án, egy Mandiner-klubesten beszélt Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.
A Tisza Párt kecskeméti jelöltjei ezzel szemben kevesebbet posztolnak, és mondandójuk is eltér fideszes ellenfeleikétől. Utóbbiaknál szemmel láthatóan túlteng a háborús félelemkeltés, míg az ellenzéki kihívók inkább az Orbán-kormányok vélt hibáira mutatnak rá, és több szakpolitikai kérdést igyekeznek tematizálni.
Az online tér valóban kulcsfontosságú a politikában, de nem szabad mindent csak erre alapozni. A választások során az utca mindig nagyobb jelentőséggel bír, hiszen ami ott történik, az kerül leggyakrabban ki a Facebookra. Éppen ezért érzékeljük a fokozott mozgósító hangulatot, és ezért látjuk, hogy mindkét nagy párt aktivistái már most délutánonként kopogtatnak ajtóinkon, hogy megszerezzék elérhetőségünket.
Elöljáróban érdemes kiemelni még azt is, hogy a mostani választási időszakkal szemben a korábbi kampányok jóval lazábbnak tűntek Salacz László és fideszes képviselőtársai számára. A homoki kistelepüléseken ugyanis a gyenge ellenzéki jelenlét miatt nem akadtak kellő aktivista bázissal rendelkező, komolyan vehető jelöltek. Lényegi változás, hogy a Tisza Párt alig egy év alatt kiépítette hátországát olyan helyeken, ahol az elmúlt csaknem két évtizedben egyedüliként a kormánypárt uralta a helyi közvéleményt.
Csőszi Attila: Salacz László körbetelefonálta a választókerület polgármestereit, hogy ne fogadják a Tisza jelöltjét
Az utóbbi hónapokban az egyik legszembetűnőbb változás a 2014 óta országgyűlési képviselő Salacz László kommunikációjában figyelhető meg. A politikus eddig inkább Orbán Viktor csendes, fegyelmezett kiszolgálójaként volt ismert, párthűsége nem támadóan, harsányan nyilvánult meg ellenfeleivel szemben. Ha azonban a közvélemény-kutatásoknak hinni lehet, Bács-Kiskun 1. számú választókerülete – a 2. számúval együtt – billegővé vált, amire emberemlékezet óta nem volt példa.
Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nagypolitikában inkább statisztaszerepet betöltő, ám a körzetét jól ismerő Salacz az elmúlt egy hétben – noha tiszás ellenfele, Csőszi Attila nevét nem vette a szájára – naponta többször támadta a Tisza Pártot és Magyar Pétert. Ezen felül nem volt olyan posztja, amit ne mondott volna már el Orbán Viktor Brüsszelről, a Tisza állítólagos adóemeléséről, Ukrajnáról. A politikus emlékeztette szavazóit, hogy már zajlik – a ki tudja hányadik – Nemzeti Konzultáció, mely szintén Ukrajnáról és Brüsszelről szól. Moszkváról és az orosz agresszorról, Putyinról ugyanakkor nem ejtett szót – tesszük hozzá megjegyzésként.
Salaczot a Facebookon mintegy 11 ezren követik, posztjaira érkező lájkok száma azonban egyszer sem haladta meg a 200-at, hiába kedvelték azokat bőszen a kecskeméti fideszes önkormányzati képviselők. TikTok-oldalt is működtet, emellett pedig Salacznak van egy, 2025 őszén indított Facebook-csoportja is: a Bács-Kiskun Szívében – DPK. A mintegy 1400 fős közösségben fideszes önkormányzati képviselők által megosztott, Orbán-párti, illetve Magyar-, ukrán- és Brüsszel-ellenes rövid videók dominálnak. A csoport létszáma tavaly ősz óta gyakorlatilag változatlan, így digitális áttörés ettől a felülettől aligha várható.
De ugorjunk tovább.
Salacz tiszás ellenfele, Csőszi Attila Facebook-követőinek száma nagyjából fele a kormánypárti jelöltéhez képest, ám hiába posztolt kevesebbet az elmúlt héten, bejegyzéseire rendre több száz, olykor 1000–1500 feletti lájk érkezett. A tiszás néhány központi tartalom mellett nagyobb hangsúlyt fektetett a Kecskemétet és vidékét érintő ügyekre (többek között: a megyei kórház fejlesztése, közpénzek ellenőrzése), valamint, hogy megmutassa: önkéntesei elkötelezettek a kormányváltásért, akik ha kell, a piacon pultoznak, vagy Kunszentmiklóson kopogtatnak.
Csőszi emlékeztetett arra, hogy „két éve robbant ki a kegyelmi botrány, amikor kiderült, hogy a magyar állam kegyelmet adott egy olyan embernek, aki gyermekek ellen elkövetett pedofil bűncselekmények eltussolásában vett részt”. Sokan ettől az időponttól számítják Magyar Péter és a Tisza Párt politikai origóját. A Tisza politikusa több szakpolitikai tartalmat is felvetett, külön kiemelte: „Magyarország az egészségügyre a GDP alig több mint 6 százalékát, közpénzből pedig mindössze 4,1 százalékát költi, miközben a fejlett európai országok másfélszer-kétszer ennyit.”
Csőszi újabb részleteket osztott meg Jánosi István fideszes tanácsokról, akit képviselőként két városi tulajdonú Kft.-ben is foglalkoztatnak. E cégek ellen Csőszi még tavaly indított sikerrel pert – és ez alapján a bíróság arra kötelezte a köztulajdonban lévő vállalatokat, hogy adják ki számára, milyen eljárásban vették fel Jánosit, aki párhuzamosan a Hirös Sport Kft. és a Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.-nél is munkavállaló. (A KecsUP-on erről részletesen itt írtunk.)
Csőszi egy, az önkormányzatokat érintő ügyben is megszólalt: reagált arra a napokban megjelent hírre, miszerint a kormány rendeleti úton megtiltotta, hogy Budapest – vagy bármely más önkormányzat – bírósághoz forduljon a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A jelölt ígérete szerint áprilist követően véget vetnének a rendeleti kormányzás gyakorlatának.
A Tisza Párt jelöltje a kulisszák mögé engedett betekintést követőinek. Csőszi elmondása szerint az elmúlt hetekben több, a választókerülethez tartozó település polgármesterét is megkereste, ám több esetben elutasításba ütközött. Állítása szerint ennek oka az volt, hogy Salacz László végigtelefonálta a polgármestereket, és „erősen arra ösztönözte őket”, hogy ne találkozzanak vele.
Cseh Tamás újként a régit vette elő
Cseh Tamás az elmúlt napokban valamivel többet posztolt helyi ügyekről, mint Salacz László képviselőtársa, de nála is domináltak a háborúval kapcsolatos fenyegető üzenetek. A tétet azzal igyekezett emelni, hogy egy „kiszivárgott veszélyes tervről” számolt be, miszerint: Ukrajnába terveznek telepíteni katonai bázisokat, és ha Oroszország megszegné a még meg sem kötött békét, a terv szerint 72 órán belül a NATO – és ezzel együtt Magyarország is – nyakig hadban állna.
