- „Próbáltam ugyan a szakmámban, kozmetikusként elhelyezkedni, de nem sikerült, mert nem volt rá igény [Németországban – a szerk.]. Ezért elvégeztem egy orvosasszisztens-képzőt.” – ezt Laczkó-Zsámboki Angéla még 2024-ben nyilatkozta a keol.hu-nak, akit ugyanabban az évben a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőjévé választottak a széchenyivárosi 6. számú egyéni választókerületben. Miután képviselő lett, nem sokkal később állást kapott az önkormányzat (100 százalékos tulajdonú) ingatlankezelő cégénél, a Kik-For Kft.-nél: előbb minőségirányítási vezetőként, majd kockázatkezelő koordinátorként, annak ellenére, hogy nem rendelkezett megfelelő végzettséggel.
- A részletek azután váltak ismertté, hogy Csőszi Attila – mielőtt a Tisza Párt képviselőjelöltjévé vált volna – magánemberként kiperelte a képviselő foglalkoztatásával kapcsolatos adatokat a Kik-For-tól (korábban ugyanígy járt el a Hírös Sport Kft.-vel szemben, ahol további három kormánypárti önkormányzati képviselőt foglalkoztatnak közpénzből a városi cégnél).
- Az ügyben megkerestük Laczkó-Zsámboki Angélát, aki – egy nap haladékot kérve – írásban reagált kérdéseinkre. A képviselő válaszában hangsúlyozta: véleménye szerint az, hogy „egy ilyen jellegű munkaviszonyt politikai támadások tárgyává tesznek, nem a közérdekű tájékoztatást szolgálja”. Cikkünkben a politikus reakcióját teljes terjedelmében közöljük, ám előtte röviden érdemes felidézni a történtek tágabb kontextusát.
A nyugatról hazavándorolt Laczkó-Zsámboki Angéla nevét legtöbben nem a kecskeméti közgyűlésben elhangzott felszólalásai után ismerték meg – noha ő a vezetője annak az állatvédelmi munkacsoportnak is, amelyben egyaránt helyet kaptak kormánypárti és ellenzéki politikusok –, hanem ismertségét az hozta meg, amikor Magyar Péter 2025 augusztusi kecskeméti fórumán elvették a mikrofont a „genderező” politikustól – a képviselő politikai akciója az országos sajtót is bejárta.
A szokatlan fellépés nagyjából arra az időszakra esett, amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2025-ben egyre gyakrabban hangsúlyozta a digitális tér „elfoglalásának” szükségességét, ahol a kormányoldal hátrányban van. Ekkortól figyelhető meg, hogy a Kik-For alkalmazásában álló Laczkó-Zsámboki Angéla – messze kitűnve helyi fideszes képviselőtársai közül – látványosan elkezdte videóival pörgetni online jelenlétét a közösségi médiában.
Nem mellesleg a kormánypárti politikus egy harmadik feladatkört is elvállalt – ezt a 2025-ös vagyonnyilatkozatában tüntette fel –, miszerint koordinátor lett a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Kft.-nél. Mint ismert, ez a cég szervezte a Fidesz kampányában a Digitális Polgári Körök eseményeit – Kecskeméten erre december 6-án került sor. Innen további havi 750 ezer forint jövedelme származott. Mára már teljesen megszokott, hogy a politikus-influenszer rendszeresen jelentkezik – ukránozós, brüsszelezős, magyarpéterezős, háborúzós és természetesen elkötelezett kormánypárti – videóival a közösségi médiában. Kétségtelen, mára ő a legtöbbet szereplő helyi fideszes politikus, akit még a pénzbírság sem tántorít el (amit végül elengedett a választási bizottság), hogy „kérdéseivel gyakorlatilag üldözze” a Fidesz kecskeméti tiszás kihívóit.
(Mint említettük, nem ő az egyetlen kormánypárti politikus, akit önkormányzati tulajdonú cégnél helyeztek el: Gál Zsombor, Nemcsik Mátyás és Jánosi István a Hírös Sport Nonprofit Kft. munkavállalói. Hogy miként vették fel őket, arról azonban jogerős ítélet ellenére sem tudott meg semmit Csőszi Attila, holott az ügyben még 2025-ben sikeresen indított pert. Részletesen erről itt írtunk.)
Egyedül a kormánypárti politikus jelentkezett a Kik-For álláshirdetésére
„1 fő jelentkezett a minőségirányítási vezetői pozíció betöltésére, nevezetten Laczkó-Zsámboki Angéla, aki által a pozíció betöltésre került” – válaszolta (2025. augusztus 7-én) Csőszi Attila kérdésére a Kik-For Kft., aki még 2025. május 12-én fordult (magánemberként) közérdekű adatigényléssel az önkormányzati tulajdonú céghez, de miután nem kapott kielégítő választ minden kérdésére, pert indított a cég ellen, amit megnyert.
Csőszi Attila arra volt kíváncsi, hogy a Kik-For Kft. (és más városi cég) foglalkoztat-e megválasztott képviselőt; és ha igen, kit; milyen pozícióban és munkaidő-beosztásban; milyen eljárás keretében választották ki; volt-e rajta kívül más jelentkező; rendelkezett-e megfelelő tapasztalattal és képesítéssel; milyen feladatot lát el, valamint mennyi javadalmazásban részesül, és kap-e bármilyen pluszjuttatást (útielszámolás, céges autó, prémium).
A bírósági ítéletet követően a Kik-For Kft. végül kiadta a kért adatokat Csőszi Attilának. A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumok tartalmaznak válaszokat, azonban több pont továbbra is tisztázatlan. Különösen beszédes a cég visszafogottsága a felvételi folyamat részleteiről: például nem derült ki, hogy Laczkó-Zsámboki Angélát – nem sokkal képviselővé választása után – pontosan mikor nevezték ki minőségirányítási vezetőnek. A Kik-For a válaszában leírta, hogy „nem volt előírt szakirányú végzettség és kifejezett szakmai orientáció” a posztokra, valamint az interjú során meggyőződtek a jelölt alkalmasságáról. A társaság a levelében ismertette a feladatköröket, a hirdetést, röviden az elbírálás menetét, valamint azt, hogy a pozícióra egyedül a képviselő asszony nyújtotta be jelentkezését.
A végzettség kérdését többször is szóvá tette Csőszi Attila, aki a járásbíróságnak küldött beadványában külön felhozta a diploma hiányát. Érvelése szerint a minőségirányítási vezetői poszt betöltéséhez elengedhetetlen a felsőfokú műszaki vagy szakirányú végzettség, a legalább ötéves releváns szakmai tapasztalat, valamint az ISO-szabványrendszerek beható ismerete. Hasonlóan a kockázatkezelő koordinátori munkakör kapcsán is kifogásolta Csőszi Attila a felsőfokú végzettség hiányát. Bár ebben a munkakörben – tesszük hozzá megjegyzésként – nem minden esetben elvárás a diploma, viszont mivel összetett területről van szó, a professzionális vállalatok szinte kivétel nélkül gazdasági, pénzügyi vagy műszaki szakirányú diplomát követelnek meg a jelentkezőktől.
A végzettségbeli hiányosságokat a Kik-For Kft. azzal indokolta, hogy az „interjú során felmérésre kerültek a kompetenciák és a folyamatban lévő felsőfokú képzésére tekintettel alkalmasnak minősült a jelentkező az üres státusz betöltésére”. A kecskemet.hu adatai szerint Laczkó-Zsámboki Angéla 2024-től a Tomori Pál Főiskola levelező hallgatója. A képviselő a lapunknak küldött válaszlevelében szintén a tanulmányaira és tapasztalatára hivatkozott: „jelenleg is magyar és külföldi gazdasági felsőfokú tanulmányokat folytatok, továbbá korábbi külföldi munkatapasztalattal is rendelkezem, amely az ellátott feladatok szempontjából is releváns szempont”.
De mit is csinál egy minőségirányítási vezetői? A feladatkör összetettségét jól tükrözi a Kik-For által Csőszi Attilának megküldött munkaköri leírás. Eszerint a minőségirányítási vezetői (kockázatkezelő koordinátornak – helytelenül írtuk, utólag javítva. – a szerk.) olyan feladatokat kell ellátnia, mint az ERP (vállalatirányítási) rendszer adatainak felülvizsgálata és fejlesztésének szakmai támogatása, a folyamatmenedzsment, az ingatlanvagyon-gazdálkodás hatékonyságnövelése, valamint az üzleti folyamatok felmérése és fejlesztési specifikációk készítése a programozók számára.
Minimális elvárások milliárdos portfólió felett
Különös ellentmondás látszik a feladat és a pályázati kiírás között: a Kik-For Kft. – amely milliárdos nagyságrendű vagyont, mintegy 1300 önkormányzati lakást és számos üzlethelyiséget kezel – a cég válasza szerint semmilyen szakirányú végzettséget vagy konkrét szakmai orientációt nem írt elő a kockázatkezelő koordinátori posztra. A társaság indoklása szerint míg a minőségirányítási munkakör az alapfeladatok adminisztratív kontrollját célozza, addig a kockázatkezelés az üzleti ingatlanállományhoz kapcsolódik. Ennek fényében a városi cég meglehetősen megengedő feltételeket szabott: „A Kft. részéről elvárás volt a számítógépes alapismeretek, jó elemző képesség, analitikus gondolkodásmód, precíz munkavégzés” – olvasható a Kik-For válaszlevéleben.
Aki járatos a céges világban, pontosan tudja, hogy a vállalatirányítási rendszerek (ERP) ma már széles körben elterjedtek a vállalati működésben. Lényegük, hogy egyetlen platformon fogják össze a szervezet működésének legfontosabb folyamatait (ilyen lehet például a bérleti szerződések kezelése, a számlázás és a pénzügyek, a karbantartási feladatok szervezése, az ügyfélkapcsolatok vagy akár a dolgozók nyilvántartása). Mondhatni: ez a cég központi „agya”, amelytől a cégvezetők hatékonyabb működést várnak.
És mivel Laczkó-Zsámboki Angélát előbb minőségirányítási vezetőként alkalmazták, ebben a pozícióban tőle az ERP-rendszer felülvizsgálatán és fejlesztésén túl többek között a „vezetőségi áttekintő ülések előkészítését, levezetését” is elvárták. Majd valami miatt mégis váltott, és 2025. június 1-jétől – egyedüli jelentkezőként – megpályázta a Kik-For Kft. kockázatkezelési koordinátori posztját. Ezzel pedig az álláshirdetés szerint olyan feladatokat kapott, mint az üzleti ingatlanállomány szervezése, bérleti szerződések előkészítése, valamint a bérlemények bemutatása az érdeklődőknek és a kapcsolattartás velük.
