A mókus is patkány, csak jobb a marketingje. Vagy a sajtója. Kinek, melyik tetszik. Sokszor elhangzik ez a mondat ott, ahol marketinges és PR szakértők gyűlnek össze. Valamint beszélhetünk higiéniai menedzserekről is, de attól még takarítókról van szó. Akikkel semmi gond nincs. Ez is egy szakma, ezt is lehet tisztességesen csinálni. A munkásszálló pedig nem azért munkásszálló, mert munkások laknak egy házban ( persze ez az alapja ), hanem azért, mert ez egy jogszabályilag körülírt szállás típus. Vagyis nem azért írunk mi is munkásszállásról, mert rosszat, csúnyát akarunk mondani. Így szerepel a pályázatokban, a közgyűlési anyagokban is. A krumplileves pedig krumplileves.
Megírtuk pár napja, hogy a KTV és a hiros.hu következetesen dolgozói bérlakásokról, lakásépítési programról ír, és tudatosan kerüli a munkásszálló szót. Ezért a Hírös Hírekben sem beszéltek erről legutóbb, a homokbányai fejlesztéseket bemutató anyagban. Valószínű teljesen véletlen volt, hogy pont akkor került ez a téma a híradóba, amikor a Jobbik sajtótájékoztatót tartott az épülő szálló előtt, és arról beszélt, hogy nem kellene, hogy Kecskemét az ukrán bevándorlás fővárosa legyen.
A magyarázkodásba gyorsan beszállt az egyik ingatlaniroda is. Értjük mi, hogy ez árulja a befektetői munkásszállóval ( tehát a tudósház mellett épülő ) szemközti Smaragd lakópark lakásait, és félnek, hogy ez kedvezőtlenül hat az eladásra. Az azonban beszédes, hogy a KTV-ben lement anyagot vették a cikkükhöz alapul, és természetesen dolgozói bérlakásokról írnak. A Facebook oldalukra kitett írást, és egyéb megjegyzéseiket azonban nem hagyták szó nélkül az olvasók. Többen arról írtak, hogy mellébeszélés folyik.
Egyébként a Fecebook oldalukon ez is olvasható:
„Homokbányán nem lesz „ukrán munkásszállás”, ezt fontos már az elején leszögeznünk. Sajnálatos, hogy a városrész áldozatául esik egy politikai kampánynak.”
Nem tudjuk, honnan a bátorság kijelenteni, hogy nem lesz ukrán munkásszállás a Homokbányán. Hiszen ha ( mint a Mercedes esetében ) a bérlőkijelölés joga a cégeké lesz, akkor aligha szólhat abba bele más, hogy éppen melyik munkásaiknak szeretnék megoldani a lakhatását. Ha ebbe netán mégis megpróbálna beleszólni bárki, vagy csak célzásokat tenne, biztosan nem egy ingatlaniroda lesz az, amelynek a véleményét figyelembe veszik.
Az utolsó mondathoz pedig annyit, hogy nem itt kezdődött ez a történet. Az ezzel kapcsolatos politikai kampány 2015-ben startolt és Orbán Viktor indította el. Akkor jelölték ki a kormány és a kormánypártok máig is érvényes, legfőbb politikai irányvonalát. Tudniillik azt, hogy nem kérünk a migránsokból és a bevándorlókból. És, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját, és, hogy mi mondjuk meg, kivel akarunk együtt élni.
A kormányzati hisztériakeltés olyannyira felkorbácsolta az indulatokat, hogy a magyar nép a kutatások szerint kimagaslóan gyűlöli az idegeneket. A Tárki akkor mutatta ki az idegengyűlölet felerősödését, amikor a kormány megindította 2015-ben a bevándorlásellenes kampányát.
A több éve tartó migránsfrász miatt, még csak migránsnak sem kell lenni ahhoz, hogy a lakosság egy része rendőrért kiáltson. Emlékezzünk csak az alábbi esetekre! Sajnos az egyik tragédiával ért véget, éppen városunktól nem messze.
- A fejére tett sál miatt küldtek rendőrt egy csongrádi nőre
- Menekültnek nézték a sínek mellett sétáló diákokat
- Megtámadtak egy vendéget egy pizzériában, mert angolul szólalt meg
- Migránsoknak néztek egy arab turistacsoportot
- Migránsoknak néztek keresztény zarándokokat
- Megöltek egy férfit Tiszakécskén, mert azt hitték, migráns
Őcsény kapcsán pedig még Orbán Viktor is beszállt a kórusba. A tolnai faluban egy panziós, menekült gyermekeket akart volna táboroztatni, mire a helyiek fellázadtak, megfenyegették a férfit, autójának gumijait kiszúrták, a polgármester lemondott. A miniszterelnök erre azt felelte:
