„Kijelenthetjük, hogy egy felszín felől érkező szennyeződés a terület talajvizét gyorsan képes elszennyezni és a szennyeződés viszonylag gyors oldal irányú migrációjával is számolni lehet. Ezek összessége alátámasztja a terület fokozottan érzékeny jellegét.”
– olvasható abban az előzetes vizsgálati dokumentációban, amit a VERTIKÁL Vagyonkezelő Kft. készített 2020-ban az izsáki hulladéklerakó bővítése kapcsán.
A fokozottan védett Kolon-tó közelében elterülő hulladéklerakó bővítésének a terve kiemelt kérdéssé vált az izsáki polgárok körében az elmúlt hónapokban. Ez azzal van összefüggésben, hogy a tervek szerint a jelenlegi 19 helyett, több mint 60 településről szállítanák a hulladékot az izsáki telepre.
Az izsáki regionális hulladéklerakó kapacitásának bővítését tervező VERTIKÁL Vagyonkezelő Kft. meghatalmazása alapján az EcoPlan System Kft. 2020. szeptember 30-án benyújtotta egységes környezethasználati engedély iránti kérelmét a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz.
Műszaki védelem mellett évente 57 ezer tonna szemét érkezhet Izsákra. 8 évre terveznek
Közel 200 oldalas előzetes vizsgálati dokumentációt készített a VERTIKÁL Vagyonkezelő Kft., amelyben ismertetik többek között, hogy:
a jelenleg művelés alatt álló területen és mellette két új kazettát kívánnak nyitni, egyenként 9865 m2 területtel. Az ártalmatlanítani kívánt nem veszélyes hulladék (pl. üveg, szerves és szervetlen hulladék, műanyag, gumi stb.) mennyiségét 57.400 tonna/év mennyiségben határozták meg. A két kazetta együttes befogadóképessége körülbelül 345.600 tonna szemétre lenne elegendő. Várható élettartam: 8 év.
A lerakott szemetet különféle műszaki védelemmel látnák el, például fedéssel, szigeteléssel, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákkal. A hulladékkezelő létesítmény környezetre gyakorolt hatásának megfigyelésére 4 darab új talajvízfigyelő kútból álló rendszer kivitelezését javasolják.
Az átlagos napi szállítási forgalom kapcsán pedig 30 nehéz tehergépkocsi/nap várható.
A terület fokozottan érzékeny jellegű, mert egy felszín felől érkező szennyeződés a terület talajvizét gyorsan képes elszennyezni
Minden szemétlerakó kapcsán főkérdés, főleg itt a védett Kolon-tó mellett, hogy milyen a környezetre gyakorolt hatása, tájra, talajra, levegőre, élővilágra, emberre, felszín- és a felszín alatti vízre. A vizsgálati dokumentum szerint a táj jellegében változás nem várható, mert egy már meglévő területen történik a bővítés. A talajszennyezést megfelelő műszaki védelemmel igyekeznek biztosítani. Vízszennyezéssel pedig két ok miatt sem számolnak, egyfelől mert a telephelynek közvetlen kapcsolata nincsen felszíni vízzel, másfelől a műszaki védelmi rendszer kiépítése miatt. A dokumentumban lévő táblázat szerint tehát a hulladékártalmatlanításnak negatív hatásai nincsenek.
De mi a helyzet a talajvízzel?
„A rendelkezésünkre álló (2014, 2016, 2018, 2019. évi) talajvíz monitoring eredmények alapján időnként egyes monitoringkutakban bizonyos szennyező anyagok koncentrációja határérték feletti volt”, olvasható a vizsgálati anyagban.
A dokumentum bár nem ismerteti a hulladéklerakó monitoring részletes eredményeit, de azt megállapítja, hogy:
„az egyik legszennyezettebb kút a régi rekultivált depónia melletti FK-2 kút, melynek arzén, szulfát és nitrát koncentrációja rendszeresen túllépi a határértéket, a másik leginkább „problámás” kút az FK-4 kút, melyben időnként bizonyos komponensek kiugró koncentrációban jelennek meg.”
Ezt részben azzal magyarázzák, hogy a terület talajvíz áramlási iránya nem tekinthető időben állandóan egységesnek.
A területet a felszín alatti vizek szempontjából egyébként egy kormányrendelet (219/2004.) alapján fokozottan érzékeny besorolásúnak minősítik. Ezt a VERTIKÁL anyaga is megerősíti, és azzal egészíti ki, hogy egy felszín felől érkező szennyeződés a terület talajvizét gyorsan képes elszennyezni. Szó szerint ezt így olvashatjuk a dokumentumban:
„A bemutatott helyszíni geotechnikai vizsgálatok és hidrogeológiai adottságok alapján (vízrekesztő tulajdonságú üledékek hiánya a talajvíztartón, átáramlási rezsim jellegű terület) kijelenthetjük, hogy egy felszín felől érkező szennyeződés a terület talajvizét gyorsan képes elszennyezni és a szennyeződés viszonylag gyors oldal irányú migrációjával is számolni lehet. Ezek összessége alátámasztja a terület fokozottan érzékeny jellegét.”
A lerakóból, ha esetleg mégis kiszabadulna szennyezés, az elsőként a terület talajvizét, a Duna-Tisza közi hátság – Duna-vízgyűjtő északi rész nevű, sekély porózus víztestet szennyezné el.
A legközelebbi ivóvízbázis az Izsák, Izsák-Ágasegyháza vízmű vízbázisa, mely viszont rendelkezik kijelölt védőidomokkal, és nem érinti a tervezett depónia és a jelenlegi lerakó alatti térrészt, derül ki a vizsgálati dokumentumból. Ami azonban azt is megemlíti, hogy a bemutatott földtani és vízföldtani helyzet alapján elmondható, hogy a természetes védettség szempontjából:
„a jelenlegi lerakó kifejezetten kedvezőtlen helyen található, a műszaki védelem sérülése esetén a depóniából vagy a csurgalékvíz rendszerből a felszín alá szivárgó szennyezett vizek gyorsan elérnék a talajvizet, és a talajvízben is viszonylag gyors szennyezés terjedésre lehetne számítani.”
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi hulladéklerakó és a tervezett új depónia is olyan helyen található, ahol a földtani közeg vízvezető képessége jó, és a telített zónáig nincs vízrekesztő képződmény a területen az új depóniánál különös figyelemmel kell kivitelezni a műszaki védelem létesítményeit.
A mostani 19 helyett 67 településről szállítanák a szemetet Izsákra a hulladéklerakó bővítését követően
A Kormányhivatal egy júliusi határozata értelmében, ami a VERTIKÁL előzetes vizsgálati dokumentációjában is szerepel, az izsáki hulladéklerakóba Bács-Kiskun Megye és Pest megye következő településeinek közigazgatási területéről tervezik a hulladék beszállítását:
Csengőd, Fülöpháza, Fülöpszállás, Harta, Izsák, Kaskantyú, Kunadacs, Orgovány, Páhi, Solt, Soltszentimre, Szabadszállás, Tabdi, Újsolt, Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Szentkirály, Dánszentmiklós, Kakucs, Dunavecse, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Apostag, Akasztó, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Kunpeszér, Kiskőrös, Kecskemét, Kecel, Felsőpakony, Áporka, Szigetújfalu, Örkény, Lórév, Szigetbecse, Alsónémedi, Makád, Szigetcsép, Taksony, Majosháza, Szigetszentmárton, Délegyháza, Dömsöd, Pécel, Ráckeve, Tököl, Ócsa, Helvécia, Városföld, Apaj, Bugyi, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Bugac, Miske, Dunaföldvár, Bócsa, Soltvadkert, Tatárszentgyörgy.
Összesen 67 település.
(Erről komoly vita alakult ki még augusztusban, mert a DTKH cáfolta, hogy Pest és Bács-Kiskun megye területéről a hulladék az izsáki hulladéklerakóban kerülne elhelyezésre. Erről itt és itt írtunk.)
A listában, mint az látható, szerepel a 110 ezres Kecskemét, de vannak olyan települések is, amelyek jóval meghaladják a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) által ajánlott 50 km-es határt. A felsorolt városok között találjuk például a Budapest közvetlen közelében fekvő Alsónémedit, ami 90 km-re fekszik Izsáktól, vagy Pécelt, ami pedig 110 km-re van Izsáktól.
A 2017-ben készült NHKV ajánlása szerint:
„Törekedni kell az együtemű hulladékgyűjtés és szállítás alkalmazására (gyűjtési körzet legtávolabbi pontjának távolsága az 50 km-t ne haladja meg). Amennyiben ez nem megoldható, akkor a kétütemű – átrakó állomáson keresztüli – gyűjtési és szállítási logisztika alkalmazása (maximálisan 120 km gyűjtési körzet lefedésével).”
A szeptemberi időközi polgármesterválasztás egyik sláger témája volt a hulladéklerakó bővítése. A régi/új fideszes Mondok József sem támogatta, hogy újabb településekről szállítsanak hulladékot Izsákra!
Az izsáki időközi polgármesterválasztás országos figyelmet kapott. Bár nem a szeméttelep miatt, hanem azért, mert a régi/új polgármester, az a fideszes Mondok József lett ismét, akiről a választás estéjén a nem éppen kormánykritikus hirado.hu azt is megírta tudósításában, hogy Mondok József „ellen a Kecskeméti Járásbíróságon költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt per van folyamatban. A vád szerint a volt polgármester 35 millió forint pályázati támogatásból vadászházat építtetett, ahova feleségével beköltözött. A per tárgya az is, hogy az önkormányzat jogtalanul vett igénybe csaknem 1 millió forint értékű támogatást egy olyan közfoglalkoztatottra, aki a vadászházban dolgozott.”
A választáson két jelölt indult, és többször is megszólaltak a hulladéklerakó bővítésével kapcsolatosan. A szeméttelep bővítése ellen petíciót indított Varga István független jelölt még augusztus elején, és több mint 1.000 aláírás össze is jött.
Mondok József is megszólalt a kampánylapjában a szeméttelep kapcsán, aki szerint a hulladéklerakó kérdése a választók félrevezetésére használt téma volt. De azt is megjegyezte:
„Hogy világos legyen mindenki számára, én sem támogatom, s a velem szimpatizálók sem támogatják, hogy újabb településekről szállítsanak hulladékot Izsákra!”
Akinek észrevétele lenne a beruházással kapcsolatban, október végéig megteheti
Hogy mit fog lépni a fideszes régi/új polgármester a hulladéklerakó bővítése ügyében, arról egyelőre nincs nyilvános információ. Mindenesetre a kormányhivatal közleményében tudatja, hogy az engedély iránti eljárásban az észrevételeket 2020. október 8-át követő 21 napon belül közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya), illetve Izsák város jegyzőjéhez lehet benyújtani.
A nemzeti park mellett bővítenék a hulladéklerakót Izsákon – drónfelvételen mutatjuk a szeméthegyet