Most egy billegő körzetet, a Somogy megyei 4-es választókörzetet szondázta egy magát közvélemény-kutatónak mondó nő, aki erősen sugalmazó kérdéseket tett fel a 2022-es választáson induló kormánypárti és közös ellenzéki jelöltekről. A beszélgetésről hangfelvétel készült, amiben elárulta a kérdezőbiztos, hogy hogyan működik a módszer. Innen derült ki az, hogy befolyásoló, úgynevezett „push poll” módszereket alkalmazott a Real-PR 93 Kft. közvélemény-kutató cég egyik kérdezőbiztosa január 25-én. És szintén innen derült ki az is, hogy a közvélemény-kutatásnak álcázott befolyásoló kampányt Kecskeméten már 2019-ben bevetette a Fidesz – állítja a Magyar Narancs egy hangfelvételre hivatkozva.
Mi is ez a push poll módszer?
Röviden: közvélemény-kutatásnak álcázott etikátlan manipuláció, amit lejárató kampányokhoz használnak. Másként: a megrendelő fő célja, hogy politikai propagandát terjesszenek egy-egy politikailag billegő körzetben a sugalmazó, kérdésnek álcázott állításaikkal. Ez azonban minden piac- és társadalomkutatási szakmai elvvel ellenkezik, ugyanis feltétel az, hogy a kérdések ne legyenek irányítottak.
A kampánymódszer neve push poll, amit a Fidesz a 2019-es kampányban vetett be először, és amit ma már a hazai kutatók is, illetve az Amerikai Közvéleménykutatók Társasága kifejezetten elítélnek. (Az USA-ban már Richard Nixon elnöksége alatt is csináltak ilyen közvélemény-kutatásnak álcázott lejárató kampányokat. Putyin Oroszországában is bevett módszer. Nemrég Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt tüntették fel nyomott negatív állító kérdésekben.)
Ilyen kérdéseket tettek fel 2019-ben például, amiről részletesen még a régi Index írt:
- „Egy nemrégiben napvilágot látott javaslat szerint Brüsszel a helyi önkormányzatok részvételével helyezne el migránsokat az unión belül. Ön inkább támogatja, vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?”
- „Kire bíznák a város irányítását: aki Orbán Viktorral összefogva megvédené az országot, vagy, aki Soros Györgyhöz hasonlóan beengedné a migránsokat?”
A kérdésekben az a közös, hogy az Orbán-kormány kommunikációjához igazították a kérdéseket, és az is, hogy nyilvános tanulmány egyszer sem jelenik meg a kérdésekre adott válaszok alapján. Ez pedig így manipuláció, ami nemcsak, hogy nem felel meg a kutatási szakmai előírásoknak, de a válaszadót is becsapják és a politikai propaganda terjesztésére használják fel.
Mindez nem felmérés, hanem kampánytevékenység.
És hogy derült ki?
Egy somogyi kis faluban csengetett be egy „közvélemény-kutató” az alanyhoz – írja a Magyar Narancs, a közel egy órás beszélgetésről a kérdezett házi biztonsági rendszere azonban hangfelvételt készített. (Itt indul a fideszes Witzmann Mihály és az ellenzék közös jelöltje, a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita. A körzetben kormánypárt és ellenzék jelenleg fej-fej mellett áll.) A hangfelvételből kiderül, hogy volt gyurcsányozás, „tetvezés”, értekezés Márki-Zay Péter fizimiskájáról, pszichológia és kommunikációs gyorstalpaló. (A teljes beszélgetés elolvasható a mancs oldalán.)
És a kérdezőbiztos azt is elmondta, hogy ezekkel a módszerekkel 2019-ben, Kecskeméten az önkormányzati választás előtt öt héten keresztül kérdeztek.
Kecskeméten is alkalmazták a push poll módszert
A hangfelvételen az alábbi beszélgetés hallatszik:
Kérdezőbiztos: Ez így szokott lenni, hogy mielőtt elmegyünk felmérni Kecskemétre, akkor előtte Kecskeméten a helyi lapban, amit ilyen önkormányzati… nem tudom, kik adnak ki, garantáltan jelennek meg cikkek X-ről, Y-ról. Konkrétan Kecskeméten az önkormányzati választás előtt öt héten keresztül kérdeztünk, tehát öt hétvégén keresztül és minden alkalommal ilyen helyi lap, azoktól az emberekről, akikről kérdeztünk, jelentek meg cikkek.
Megkérdezett: Tehát előbb lejáratták, aztán rámentek mérni?
Kérdezőbiztos: Nem biztos, hogy lejáratták. Volt, aki fasza gyerek volt.
Megkérdezett: A lejárató cikknek nem biztos, hogy sikerül lejáratni. Tehát először megjelentek a lejárató cikkek, utána mentek kutatni?
Kérdezőbiztos: A jobb helyeken igen. Ezt konkrétan Kecskeméten tudom mondani.
Emlékeznek miket kérdeztek 2019-ben Kecskeméten?
A 2019-es kecskeméti önkormányzati választáson az ellenzéki pártok (MSZP, LMP, Jobbik, Momentum, DK) szövetségbe tömörültek, és a Szövetség a Hírös Városért Egyesület formációban indultak. És közös polgármester jelöltet is állítottak a jobbikos Lejer Zoltán személyében. A Fidesz-KDNP Szemereyné Pataki Klaudiát indította a városvezetői székbe.
Emlékezhetünk vissza, a korábbi választási kampányok Kecskeméten, legalábbis a 2010-es és a 2014-es viszonylag csendben teltek, a pártok direktben negatív kampányt nem folytattak. Ami a közpénzből működő önkormányzati sajtóban való szereplést mutatta, kormánypárt és ellenzéki pártok között akkor is, ahogy most is, felborult a pálya. A fideszes jelöltek nagyságrendekkel többször szerepeltek, mint kihívóik.
2019-ben, a korábbiakkal ellentétben, sokkal élesebb hangvételű kampányt láthattunk. Több volt az odamondogatás és erősebben is kommunikáltak egymással szemben a jelöltek. Olyan cikkek és posztok jelentek meg, amik kifejezetten egyik vagy másik jelöltet pécézték ki. Az igazi újdonság mégis az volt, amire korábban nem volt példa, hogy a magát közvéleménykutatóknak kiadó kérdezőbiztosok telefonos interjúkon, irányított módon kérdezték a választókat az ellenzéki jelöltekről, azt sugallva, hogy migránsokat telepítenének a városba. (2017-től ezt az üzenetet a fideszes sajtó előbb országosan terjesztette az ellenzékről, majd a 2019-es önkormányzati kampányban célzottan helyben is.) Akkor már a push poll módszert használták, bár akkor erről szinte senki semmit sem tudott.
Miután megjelent a Magyar Narancs cikke, Lejer Zoltán önkormányzati képviselő, aki 2019-ben az ellenzék polgármesterjelölte volt, ezt mondta a push poll kapcsán: „a Fidesz vezetői képesek a luxus életvitelük védelme érdekében minden eszközt bevetni. Nincsenek már számukra szabályok. Hatalmukkal visszaélve leuralják a közpénzből működő önkormányzati sajtót, visszatartják a közérdeket szolgáló információkat, és a közforrásokat korlátlan pártpropagandára használják fel.”
Hogy korábban Kecskeméten, illetve most Somogyon kívül még hol és kik alkalmazzák a push poll-t nehéz lenne megmondani. Ha csak nem találkozunk a következő hetekben tömegesen olyan választói tapasztalattal, amik hasonlóan irányított kérdésekről szólnak.
Mindenesetre a politikai kommunikációs fegyvertár választásról választásra bővül, színesedik. És durvul is.
2019 is egy újabb választóvonalat jelent. Akkor a fokozottabb politikai hangvétel abból fakadt, hogy hosszú idő után ismét fej-fej mellett állt Kecskeméten a Fidesz és az ellenzék. Ezt a végeredmény annyiban igazolta, hogy ugyan nyert a Fidesz, de a korábbi sima 2/3-os közgyűlési többsége minimálisra apadt, a polgármester szavazatával együtt 12:9-re módosult.
Mit tehetünk válaszadóként?
Ha nem valamelyik általunk ismert és valódi közvéleménykutatótól hívnak, kérdezzünk vissza, hogy kinek a részére készül a felmérés. Ha nem mondják el a kutatás hátterét, a megbízót, és gyanúsan reagál a kérdezőbiztos, akkor gyorsan kiderül, hogy manipuláció áldozatai vagyunk. Az is gyanúra ad okot, ha úgy érzékeljük, hogy a kérdések között olyan állításokat is elrejtenek, amik erős negatív vagy akár pozitív véleményeket tartalmaznak.
Hamis riasztások mindig is voltak a politikusok eszköztárában. Digitalizált világunkban, ahol megszámlálhatatlan módszer és eszköz van a manipulációra, az ilyen veszélyeknek még fokozottabban kitettek a választók. Nem mindegy ugyanis, hogy mit hiszünk valóságosnak és mit nem. Érkezzen a politikai riasztás akár ellenzéki, akár kormánypárti politikustól, érdemes körültekintőnek lenni.
