Mintaprojekt lehetne, ha nem természetvédelmi területre terveznék a napelemparkot

„A barnamezős területek hasznosítását előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest.” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter március elején a magyar építészetről szóló törvény koncepciója kapcsán.

Nagy a csend az eredetileg beépítésre nem szánt, kecskeméti természetvédelmi érintettségű területen, ahová 24 MW teljesítményű napelemparkot tervez építeni az MVM Zrt. Napelempark több is épült az elmúlt években Kecskeméten; hírértéke sem kiemelkedő ma már az ilyen fejlesztéseknek. A kivételt most az jelenti, hogy a napvilágot látott tervek szerint a fotovoltaikus erőmű a Csukáséri-főcsatorna partján található záportározó területén valósulna meg, ami a város ökológiai folyósónak részét képezi a Mercedes-gyár szomszédságában. A beruházás nem került le a napirendről, a hallgatás azért lehet, mert a városvezetésen belül is megoszlanak a vélemények a hely kiválasztásával kapcsolatban.

Decemberi írásunkban a rendelkezésre álló szűkös iratok alapján bemutattuk, hogy a zöldmezős beruházásként elképzelt napelemfarm milyen természetrombolással járna. Mostani cikkünkben annak járunk utána, vajon miért nincs semmiféle nyilvános tájékoztatás, miért a hallgatás a napelemparkról, ami Lázár János miniszter szavai alapján lehetne a város mintaprojekte is, ha barnamezős kivitelezésként valósulna meg. A város közgyűlése, amikor 2020-ban elfogadta Kecskemét környezetvédelmi programját, rábólintott a társadalmi részvétel erősítésére is, aminek feltétele lenne a széleskörű és kellő mennyiségű információ közlése is.

Zöldrefestés

A város klímavédelme szempontjából értékes területre megálmodott erőműről a városvezetéstől alig, és akkor is csupán néhány elszólásból ismerünk információ foszlányokat. Gaál József fideszes alpolgármester a 2022. februári közgyűlésen, a helyi energiaközösség létrehozásáról szóló napirendben említette először, hogy az MVM Zrt. villamosműként napelemparkot telepít. A helyszínről ekkor nem esett szó, arról viszont igen, hogy a koncepció összhangban áll a város klíma- és környezetvédelmi stratégiájával.

Ha ezekre a dokumentumokra valóban zsinórmértékül tekintenének a döntéselőkészítők, akkor nem félévvel később, Bács-Kiskun megye közgyűlésének vitájából derült volna ki a tervezett építési övezet – véli Lejer Zoltán a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság ellenzéki elnöke. Erősebb kritikát vet fel a tervezési folyamatról viszont az – teszi hozzá a képviselő, hogy miért nem barnamezős beruházásban gondolkodnak, miközben a közelben van alternatív helyszínként a 2007 óta üresen álló laktanya területe.

Bács-Kiskun megye közgyűlése 2022 őszén döntött arról, hogy elindítja a megye területrendezési terve módosítását a napelempark elhelyezésére szolgáló övezet felülvizsgálata érdekében. A kiszemelt terület mivel Kecskemét határán belül fekszik, arról a kecskeméti közgyűlésnek is dönteni kell. Mindeddig ez nem történt meg, sem az érintett szakbizottság, sem a közgyűlés nem tárgyalta. A város tervezési folyamataira rálátó városházi forrásunk szerint ez összefügghet azzal is, hogy a városvezetésen belül is kérdéses a helyszín megfelelő kiválasztása. Se cáfolni, se megerősíteni nem tudta viszont azt, hogy döntéshozói szinten tervezik-e felülvizsgálni a jelenleg víztározóként használt kiszemelt területet.

A zöldterületek védelme szempontjából a gond tehát az – amit kecskeméti zöld civil egyesületek is kifogásolnak, hogy a beruházás megvalósulása esetén csökken a zöldfelület és sérül a vizes élőhely ökológiai egysége, ami viszont ellentmond Kecskemét klíma- és környezetvédelmi stratégiájának. Az érintett természeti terület olyan értékes élőhely a Homokhátságon, ami a természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képes. A tervezett napelempark mellé csatolt hatástanulmány, amit az MVM Zöld Generáció Kft. készített még 2021-ben (egy időben, amikor Kecskemét klímastratégiáját is kidolgozták) kiemeli: a területen védett növények és állatok találhatók; és mivel a terület jelenlegi funkciója záportározó, nem mellesleg a Csukás-éri-főcsatorna partjára építkeznének, belvízi és ártéri hatásra kell számítani.

Információszegénységben

A tervezett napelemparkról a kormánypárti városvezetők kifelé nem, de az önkormányzati képviselők kérdésére is igen visszafogottan válaszolnak – tudtuk meg helyi politikusokkal történt beszélgetéseinkből. Lejer Zoltán képviselő próbált informálódni Gaál József kormánypárti alpolgármesternél, de elmondása szerint, érdemi és új információkat nem kapott kérdéseire; tárgyalásuk a barna versus zöldmezős beruházás körül forgott. Lejer ezért januárban írásban fordult a város jegyzőjéhez, hogy dokumentumokat kérjen az MVM és a kecskeméti önkormányzat között történt „folyamatos” egyeztetésekről. A képviselő megkereste közben a beruházó MVM-et is a terület kiválasztásával és az önkormányzattal történt egyeztetésekkel kapcsolatosan, ahonnan azt a választ kapta, hogy:

a városföldi laktanya területét is megvizsgálták, végül a csatlakozási ponttól való távolság, a természetes árnyékolás, a terület fizikai adottságai miatt esett a választás a záportározó területére. A tervezés előtt az MVM egyeztetett a naperőmű helyszínéről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával is, amit jóváhagyott, illetve a kecskeméti önkormányzattal is folyamatosak voltak az egyeztetések – kapta írásban Lejer válaszul.

Az MVM válaszát követően a bizottsági elnök furcsálja viszont a jegyző válaszát, aki arról tájékoztatta, hogy az MVM és a kecskeméti önkormányzat között történt egyeztetésekről „dokumentáció nem áll rendelkezésre” – mondta el kérdésünkre a jegyzői levélben foglaltakat.

Meglepőbb választ küldött ennél is a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága arra a képviselői kérdésre, hogy az erőmű tervezett helyszínét a Kiskunsági Nemzeti Park jóváhagyta-e, ahogyan azt a MVM korábban válaszolta. Ugró Sándor igazgató arról tájékoztatta a környezetvédelmi szakbizottság elnökét február 3-án, hogy

„a tervezett PV erőmű elhelyezésére vonatkozó eljárásban sem a terület kijelölése, sem annak megépítése vonatkozásában jóváhagyási jogot a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nem gyakorolt.”

Az információszegénységben tartott ellenzéki képviselő tovább kérdezősködött, aki ezután az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatósághoz (ATIVIZIG) fordult. A záportározót 2012-ben egyébként az ATIVIZIG közösen tervezte a kecskeméti önkormányzattal, kifejezetten a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a homokháti vízmegtartás érdekében. A Vízügyi Igazgatóság ugyan nem üzemeltetője a Csukás-éri-főcsatorna érintett szakaszának, ahová tervezik a napelemparkot, de értesült a projektről. Fontosnak tartották viszont azt leszögezni, hogy a napelemek telepítését a tározó területén csak abban az esetben támogatják, amennyiben a rendelkezésre álló tározási kapacitás nem változik a beruházást követően – tudtuk meg a hivatalos levél tartalmát.

Klímatudatosság alapja az információ

Információhoz jutni, mint látható, nem könnyű – még egy képviselőnek sem. Vagy nem állnak rendelkezésre dokumentumok, vagy ellentmondásos választ érkezik az állami szervezetektől. Ahhoz azonban, hogy Kecskemét polgárai klímatudatosan tervezzék városi életüket, szükséges lenne nyitottabb kommunikációra, melynek alakításában egyaránt érintettek a városi döntéshozók, a szakmai szervezetek, a civil közösségek és a lakosság egyaránt.

A klímaváltozás Kecskemétre gyakorolt negatív hatása jelenünk feszítő szorítása közé tartozó kihívás. Szélsőséges időjárási viszonyok, aszály okozta károk, gyakoribb homokviharok, hőhullámok, élelmiszerdrágulás – mind megtapasztalt, helyben súlyosan érezhető nehézség. A kecskeméti társadalom különböző érintett csoportjai – civil egyesületek, lakóközösségek, gazdák – tehát nem ok nélkül emelik fel a hangjukat a fokozottabb környezetvédelemért.

Az utóbbi években több helyi tüntetésre is sor került, amikor a belvárosban fákat vágtak volna ki a színház parkjában, vagy tölgyeket, illetve véderdőt az Izsáki úton; ahogy az ellen is tiltakoztak, hogy a városmagban négyemeletes felszíni parkolóházat építsenek.

Ezért is lenne fontos, hogy amikor egy beruházás napirendre kerül, ami érinti a lakókörnyezetet, a zöldterületet, arról időben értesüljenek a város polgárai. És összhangban legyen azzal, amiről Lázár János miniszter beszélt, miszerint

A BARNAMEZŐS BERUHÁZÁSOKAT KELL ELŐNYBEN RÉSZESÍTENI A ZÖLDMEZŐSSEL SZEMBEN.