Leviczky két lehetőséget vázolt fel: vagy senki nem kap emelést, vagy mindenki egységesen részesül belőle. Ő az utóbbi mellett foglalt állást – de azzal a kiegészítéssel, hogy az emelt összeget mindenki ajánlja fel a Városi Szociális Közalapítvány javára. Elmondása szerint a Fidesz–KDNP ezt meg is teszi, és erre kérik minden képviselőtársukat, valamint a külső bizottsági tagokat is. Így véleménye szerint a képviselők nem jutnak többletjuttatáshoz, ugyanakkor a közgyűlés munkáját is teljesítik – ahogy ez más megyei jogú városokban is történt, kormánypárti és ellenzéki vezetésű településeken egyaránt.
A polgármester ekkor bejelentette: ő maga és az alpolgármesterek is csatlakoznak a javaslathoz, és felajánlják az emelésből származó többletet a közalapítványnak.
A közgyűlés akár ezen a ponton le is zárulhatott volna, ehelyett sorra jöttek a felszólalások. A vita egyik oka éppen az volt, hogy bár az emelést a többség megszavazta, az mégis megterheli a város költségvetését – hiszen az önkormányzati törvény nem biztosít hozzá állami fedezetet, így a teljes összeget a helyi büdzséből kell kigazdálkodni.
Erre utalt Kopping Rita, a Szövetség ellenzéki képviselője, olvasata szerint a polgármester ugyan jogosult az illetményemelésre, de ez nem jelenti azt, hogy azt kötelező megszavazni – a közgyűlés dönthet úgy is, hogy nem támogatja, sőt maga a polgármester is lemondhat róla. A képviselő felhívta a figyelmet arra a kettősségre, hogy miközben az önkormányzat rendkívüli, 100 millió forintos állami támogatásért folyamodik a kormányhoz, a politikusi bérek emelése 26 millió forintnyi terhet ró a városi költségvetésre. Eközben – tette hozzá – Kecskeméten járhatatlan utak, elhanyagolt terek és játszóparkok várják a felújítást, pénzhiány miatt nem jut forrás egészségügyi szolgáltatásokra sem, sőt, a strand csúszdáinak rendbetételére sem. Kiemelte továbbá, hogy a tiszteletdíjak emelésére éppen akkor kerül sor, amikor az önkormányzat 57 százalékkal növelte meg a nyugdíjasok és ápolásra szorulók ellátásának havi térítési díját, nem beszélve az önkormányzati bérlakások esetében is emelkedő térítési díjakról.
Kopping felvetésére Temesvári Péter jegyző reagált, aki rámutatott: a köztisztviselői törvény értelmében az illetményről érvényesen lemondani nem lehet. Vagyis a polgármester – bár törvényben meghatározott módon jogosult az emelésre – azt hivatalosan nem utasíthatja vissza. Egyetlen lehetőségként azt nevezte meg, hogy az illetményként kapott összeget a polgármester saját elhatározásból felajánlhatja más célra.
Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) felszólalásában nemcsak a béremelést kifogásolta, hanem azt is, hogy három hónapig nem lesz közgyűlés. Szerinte a testület nem iskola, ahol a képviselők nyári szabadságra mennek, mint a gyerekek. Bírálta a képviselői díjak emelését is: úgy véli, ezt inkább egy újonnan létrehozandó „idősek otthonáért” alapítványnak kellene felajánlani, válaszul arra a helyzetre, hogy az idősek otthona telített, és az időseknek két-három évet kell várniuk a bekerülésre – ha megérik egyáltalán. Ez az alapítvány szerinte kiindulópontja lehetne egy új intézmény létrehozásának. Azt is elmondta, miért nem támogatja, hogy a pénz a Városi Szociális Alapítványhoz kerüljön: szerinte az egyik zsebből kerülne a másikba, ráadásul az alapítvány kuratóriumában nincs ellenzéki képviselő, így csak kormánypárti politikusok döntenének arról, mire fordítják az összeget.
Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség) szerint, ha a polgármester jogosult az emelésre, akkor erről le lehet mondani. Éppen ezért úgy látta, hogy a közgyűlés politikai döntés előtt állt, nem pedig törvényi kényszer alatt. Összehasonlításként felidézte: az öregségi nyugdíj minimuma 28.500 forint, az otthonápolási díj pedig 70.000 forint, miközben rengeteg magyar család csupán vegetálni tud. „És most nekünk tényleg az a legfontosabb, hogy a városvezetők fizetése tovább emelkedjen?” – tette fel a kérdést. Hozzátette: miközben itt van az egyetemi alapítvány 127,5 milliárdos botránya, amelyhez a polgármesternek és egyik alpolgármesterének is köze van, inkább azzal kellene elszámolniuk. Az előterjesztés kapcsán pedig azt kérdezte: ha valaki jótékonykodni szeretne, miért kell ehhez a kecskemétiek pénze?
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a kritikákra reagálva elmondta: főállásban végzi a munkáját, ez nem kegyelemkenyér, és nem jótékonykodásról van szó. Hangsúlyozta: egy 236 milliárdos költségvetésű önkormányzatért felel, több mint 3000 munkavállalóval. „Ha önök szerint ez a bér méltatlan vagy arcpirító, az legyen az önök szociális problémája. Én nem szégyellem, hogy felveszem a fizetésem ezért a munkáért. Azért ajánlottam fel, mert fél éven belül történt az emelés, és megszólalt a lelkiismeretem.” Hozzátette: mióta polgármester – 2014 óta –, csak kétszer volt fizetésemelés, és most próbálják utolérni azokat a díjazásokat, amelyek korábban még egy intézményvezető bérét sem érték el.
Pászti András (Fidesz–KDNP) emlékeztetett: a jobboldal tavaly lemondott minden felügyelőbizottsági posztjáról, hogy ne vethessék rájuk az álláshalmozás vádját. Szerinte a másik oldal viszont erről „elfelejtett” lemondani, és jelenleg is a városi cégek felügyelőbizottságaiban ülnek. Emellett megvédte a Városi Szociális Alapítványt, amely a rendszerváltás óta működik, és nemcsak fideszesek vannak benne – állítása szerint valóban segíti a rászorulókat.
Gyuris Dávid (Szövetség) egy korábbi piaci beszélgetést idézett fel, amikor azt kérdezték tőle: miért van Kecskemétnek öt alpolgármestere? És most már azt is kérdezik: miért kell ezeknek az alpolgármestereknek még több pénzt adni egy 110 ezres városban? Kijelentette, hogy nem hajlandó asszisztálni ehhez, mert nem kiváltságosok városát akar építeni, hanem az emberekét, ahol nem pozíciók gyarapodnak, hanem az emberek kapnak vissza abból, amit nap mint nap beletesznek. Pászti András felvetésére így reagált: „névleg kivonultak, de családilag ott maradtak”.
Erre Szemereyné reagált, és megvédte külsős alpolgármestereit, Gaál Józsefet és Homoki Tamást, példaként hozva a szintén fideszes Debrecent, ahol a gazdaságfejlesztési feladatokat külön cégekbe szervezték ki, vagy olyan jogi ügyleteket bíztak külső szereplőkre, mint amilyen a Volánbusszal évek óta húzódó jogvita. A polgármester szerint ezek költségesebbek lennének, mint a jelenlegi konstrukció – ugyanakkor konkrét megtakarítási adatot nem mondott.
Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester a 2024 áprilisi közgyűlésen / Fotó: Hraskó IstvánFekete Gábor alpolgármester volt az utolsó előtti hozzászóló. Úgy értelmezte a törvényt, hogy a polgármester nem mondhat le a tiszteletdíjáról, csak felajánlhatja azt. E ponttól beszéde politikai élűvé vált: Gyuris Dávidnak szegezte, hogy szerinte azért bírálja folyamatosan a polgármestert és alpolgármestereket, mert valójában az a baja, hogy nem ő lett alpolgármester. Fekete szerint a „zsákmányszerzés”, amiről Gyuris beszélt, valójában törvényben előírt illetmény, amit nem önmagukra fordítanak, hanem – ahogy szó volt róla – a Városi Szociális Alapítványnak ajánlanak fel.
Ezután Fekete a Szövetség frakció többi tagját is bírálta – ebből azóta Facebook-poszt is született, amelyet sorra osztanak meg a fideszes képviselők. Eszerint Siposné Bodrozsán Alexandra, Király József és Kopping Rita ősszel több alkalommal is megkeresték a Fidesz–KDNP frakciót azzal, hogy szavazzák meg a képviselői fizetésemelést. Amikor azonban sor került a szavazásra, kihátráltak, mert ezt kellemetlen lett volna vállalni a baloldali szavazók előtt. Fekete szerint Kopping Rita ráadásul 25 százalékos emelést kért a Szövetség nevében. A közgyűlés utáni posztjában Fekete úgy fogalmazott: „a legutóbbi közgyűlésen ismét az álszenteskedő álarc mögé bújva, a törvény által előírt fizetésemelés ellen szóltak”.
A testület kormánypárti többsége végül megszavazta a polgármester és az alpolgármesterek fizetésének emelését – ám ezzel még korántsem zárult le a vita.
Szavazás eredménye a polgármester megemelt fizetéséről – 2026. június 26-án / képkivágásAz ezt követő – költségvetés módosítását előkészítő – napirendi pontban a képviselői tiszteletdíjak növeléséről tárgyaltak, ami újabb szócsatákhoz vezetett.
Szemereyné Pataki Klaudia azzal indokolta a javaslatot, hogy a frakciók már tavaly ősszel megállapodtak: a képviselői juttatásokat arányosan a polgármesteri bérhez igazítják, és ez bekerül összegszerűen az SZMSZ-be (szervezeti és működési szabályzat), hogy ne kelljen újra és újra politikai vitát nyitni róla.
A Szövetség részéről Gyuris Dávid kért szót, és élesen bírálta a Fideszt, mondván: a kormánypárt soraiban több olyan képviselő is ül, akik önkormányzati tulajdonú cégeknél kaptak jól fizető állásokat – így több szinten „húzzák le a kecskemétieket”. Bár neveket nem mondott az ellenzéki képviselő, a KecsUP Hírek egy korábbi cikkben erről részletesen beszámolt: Gál Zsombor, Jánosi István és Nemcsik Mátyás is a Hírös Sport Nonprofit Kft.-nél dolgozik, Laczkó-Zsámboki Angéla pedig a Kik-For Kft.-nél.
A kritikára a többszörösen újraválasztott Leviczky Cirill reagált. Az első ciklusát töltő Gyurisnak címezve kijelentette: nem új keletű dolog, hogy képviselők önkormányzati cégekben kapnak állásokat – ilyenre korábban is volt példa, akkor épp egy szocialista képviselő jutott hasonló pozícióhoz.
Miként lehet nyomon követni, hogy a felajánlások valóban teljesülnek? Vajon a képviselők egyenként tesznek majd közzé kimutatást arról, hogy átutalták a többletet a megfelelő helyre? Ez csakis átláthatóság és együttműködés mellett működhet. Végül a kormánypárti és az ellenzéki képviselők (kivéve Dobos József és Laczkó-Zsámboki Angéla, akik nem voltak jelen az ülésen – utóbbi várhatóan követi a frakcióját) mind lemondtak az emelés összegéről, de eltérő módon kívánják felajánlani az összeget:
- Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) a Hetényegyházán élő, szegény családokat segíti az illetményének megemelt részével. Hozzáfűzte: ezt kérésre be fogja mutatni.
- Kordik Szabolcs (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) szorgalmas tanulókat támogat, a Vajda Péter ösztönző díj keretében.
- A Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselői a rászoruló gyerekek beiskolázásának támogatására ajánlották fel az összeget, és erről transzperesen be fognak számolni.
- A Fidesz-KDNP frakció tagjai pedig a Városi Szociális Közalapítványnak utalnak majd.
A történetnek tehát még koránt sincs vége. A KecsUP Hírek a jövőben is figyelemmel kíséri, hogyan alakul a több mint 26 millió forintos, városi költségvetésből fedezett emelés sorsa.
Rendhagyó módon ért véget a tavaszi ülésszak utolsó ülése, és kezdődött meg a nyári szünet. Miután a képviselők túljutottak a polgármester, az alpolgármesterek és a saját fizetésük emelésével foglalkozó napirendeken, és megvitatták a többi pontot (többek között: A jövőben a lakókra vár majd a fűnyírás, gereblyézés a társasházak előtti zöldfelületeken és Meredeken nő az eladott buszbérletek száma Kecskeméten, igaz, a KeKo-nak nyújtott önkormányzati támogatás is), majd pontban délben (a hosszú harangjáték idejében) elmentek ebédelni, de a szünet után a testület többségét adó Fidesz–KDNP-frakció tagjai már nem tértek vissza az ülésterembe – az ellenzékiek közül Tóth Szilárd és Kordik Szabolcs sem.
Közgyűlés azután, hogy kivonult a többség – 2026. június 26. ebéd után / Fotó: képkivágásEkkor már csak a napirend utáni felszólalásokra került volna sor – öt is –, de miután a közgyűlés határozatképtelenné vált, így Szemereyné Pataki Klaudia polgármester berekesztette az ülést, amire korábban még sosem volt példa.
Végül a Szövetség a Hírös Városért képviselői ennek ellenére elmondták felszólalásaikat, rendhagyó módon, szinte teljesen üres teremben. Gyuris Dávid és Király József a Neumann János Egyetemért Alapítvány körüli, 127,5 milliárd forintos botrányt idézték fel, és felelősségvállalást követeltek. Ehhez kapcsolódott Siposné Bodrozsán Alexandra beszéde is, amelyben felidézte a „Lex Szemereyné” néven elhíresült törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy a polgármester megtarthassa jól fizető felügyelőbizottsági tagságát az egyetemi alapítványnál. Mivel a rendes közgyűléseken nincs korlátozva, hogy hányszor lehet napirend után felszólalni, Siposné egy második beszédet is mondott. Ebben a Pride kapcsán az elfogadás fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: „Kecskemét nem a gyűlölet városa.” Kopping Rita pedig Szamler László hollandfalui, kormánypárti képviselőt szólította meg: „Már hónapok óta suttognak a Hollandfaluban – nem lehet eltűnni, ha az emberek kérdeznek a megválasztott képviselőjüktől.” A beszédeket feltöltötték saját közösségi oldalukra.
A politikai vita az ülés vége után sem csillapodott. A frakciók teljesen eltérően ítélik meg, miért is ért véget idő előtt a közgyűlés. A Fidesz–KDNP nevében Leviczky Cirill kijelentette: „A közgyűlés az összes napirendet, előterjesztést, beszámolót, interpellációt és kérdést megtárgyalta, vagyis hivatalos munkáját elvégezte.” Hozzátette: az ellenzék hat napirend utáni felszólalást tervezett, amihez nem kívántak asszisztálni, mert – szavai szerint – „a baloldal ezzel utcai bohózattá silányítaná a közgyűlés munkáját.”
Ezzel szemben a Szövetség a Hírös Városért frakció úgy véli: a Fidesz–KDNP képviselői a megszavazott fizetésemelést követően egyszerűen „leléptek” az ülésteremből, ezzel ellehetetlenítve az ellenzéki képviselők munkáját. Közleményük szerint így nem tudták elmondani napirend utáni felszólalásaikat, amelyekben újra szembesítették volna a városvezetést a Neumann János Egyetemért Alapítvány eltűnt 127,5 milliárd forintjával, és ismételten lemondásra szólították volna fel a polgármestert. Mint írták: „A Fidesz–KDNP elmenekült a felelősség és az igazság elől.”
