Bár a gazdaság visszaesését Laczkó-Zsámboki Angéla egészen más megvilágításba helyezi, aki kissé túlpörgő, borsos stílusával mindenképpen kitűnik a kecskeméti fideszes politikusok közül. Az önkormányzati cégtől is fizetést kapó politikus szerint azzal, hogy tele vannak a plázák, hamis képet fest az, aki növekvő szegénységről beszél. Laczkó-Zsámboki ugyanakkor elismerte: „tudom, hogy a középosztály nem a Fideszre szavaz„. Talán arra utalt, hogy szociológiailag radikálisan átalakult a Fidesz szavazóbázisa, amely többségében – az oligarchákon felül – inkább az alsóbb jövedelmi osztályokból és az alacsonyabb nyugdíjban részesülők köréből kerül ki.
Fotó: 444.huHogy ez Kecskeméten miben nyilvánul meg? Például abban, hogy a leginkább jobb módúak által lakott Vacsi közt (Tóth Szilárd – Szövetség), Petőfivárost (Bodrozsán Alexandra – Szövetség) és a belvárost (Király József – Szövetség) immár egymás után kétszer veszítette el a Fidesz az önkormányzati választásokon. Ellenben az ellenzéktől visszaszerezte a három egyéni választókerületet magába foglaló Széchenyivárost, ahol Szamler László, Gaál Zsombor és Laczkó-Zsámboki Angéla – kellő önkormányzati erőforrással megtámogatva – elvégezték a kötelező politikai munkát, amit nem tettek meg a Szövetség korábbi képviselői.
Könnyű dolguk nekik sincs, ugyanis a városvezetés kellő városi erőforrás híján áll. Erről Szemereyné Pataki Klaudia polgármester beszélt szokatlanul nyíltan még a beiktatásakor, amikor ismertette a 2024–2029-es programját. Ekkor ezt mondta:
„Lassan nem sok döntési kompetenciánk marad itt az épület [Városháza] falain belül.”
Felsorolni is hosszú volna a listán szereplő feladatköröket, amelyeket a 2011-ben életbe lépett új önkormányzati törvénnyel elvettek az önkormányzatoktól, csupán néhány példa álljon itt. A településektől elvonták az államigazgatási feladatokat (a gyámhivatal, a földhivatal, a nyugdíjbiztosítás a kormányhivatalhoz került), valamint a kórházak és az iskolák fenntartói jogát. „Cserébe” a gazdaságilag erősebb városoknak szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük. Kecskemétre a legújabb kormányzati döntést követően közel 8 milliárd forintos szolidaritási adót vetettek ki.
Bárki is kerüljön hatalomra 2026-ban – akár a Fidesz, akár a Tisza Párt –, a jogaiktól és forrásaiktól egyre inkább megfosztott önkormányzatokkal bizonyosan dolga lesz. Mert hiába a Fidesz–KDNP központosítása, a mindennapi életben az emberi sorstragédiák és a csoportos társadalmi bezuhanások városi szinten jelennek meg. Találóan valaki azt mondta, hogy az önkormányzat a magyar társadalom „konfliktuskonténere” (legyen szó lakhatásról, vagy egészségügyről) – még akkor is, ha erről az érintettek nem beszélnek.
A kialakult önkormányzati rendszert a nyilvános kommunikációban a Fidesz politikusai ugyan nem kritizálják, de mégis utalnak rá, hogy a központi elvonás nagyon komoly terhet ró a városi büdzsére, amelyből már régóta nem futja saját fejlesztésekre. A legutóbbi közgyűlési ülésen arról is döntöttek, hogy az önkormányzat 5,7 milliárd forintnyi hitelt vesz fel, amelyből a tervek szerint utak, járdák, kerékpárutak, parkolók, a futballstadion teteje, valamint a Könyves Kálmán körút mentén kerékpárút épülhet, továbbá mintegy 1,3 milliárd forint értékben fejlesztenék a sokat vitatott közvilágítást is.
Egy-egy apró kiszóláson túl a fideszes képviselők katonákra jellemző módon, fegyelmezetten védik Orbán Viktor döntéseit. Tudják ugyanis, hogy a rezsim védelmében a következő hónapokban minden erőfeszítést megkövetelnek tőlük. Ehhez már felsorakoztak a polgármesteren kívül a képviselők, akik láthatóan megtanulták az AI-t is használni. Példa erre Sipos László, aki korábban alig posztolt, ma pedig már hosszú bejegyzésekben csatározik ifjú kihívójával, a közgyűlési felszólalásait kimaxoló Gyuris Dáviddal.
Ide tartozik továbbá a közpénzből működő önkormányzati sajtó politikai hadba állítása is – amely eddig is teljes kontroll alatt közölte a közéletről és a politikáról szóló cikkeit, műsorait. Kormányról csak jót, ellenzékről alig valamit, vagy csak botrányt.
Elméleti felvetés ugyan, de érdemes belegondolni, mennyivel érdekesebb, színesebb és nyugodtabb lenne a helyi közélet, ha a több száz millió forintból működő önkormányzati pártsajtó politikai diktátumok nélkül közölné a valóságot. A viták tisztességes bemutatása ugyanis nem konfliktust és rendetlenséget jelent, hanem éppen az ellenkezőjét annak, amit ma el kell szenvednünk a napjaink közéletét meghatározó törzsi háborúskodás zajában.
A közpénzből működő önkormányzati média például hónapokon keresztül vezette fel Cseh Tamást, aki úgy lett a Fidesz országgyűlési képviselőjelölt-jelöltje Szeberényi Gyula Tamás helyett, hogy közben a járási hivatal vezetője. Ebből is látszik, hogy 2025 Magyarországán a törvények cseppfolyósak, ahol a kormánypárt és az állam közötti határvonal szinte már nem is létezik – holott ez egy közel tisztességesen működő polgári jogállamban elképzelhetetlen.
Cseh Tamás, Kecskeméti Járási Hivatal vezetője / Fidesz Bács 2. számú választókerületi elnöke Sipos László kecskeméti önkormányzati képviselővel 2025. október 23-án – együtt mentek október 23-án a Fidesz-KDNP fővárosi politikai gyűlésére / Fotó: Sipos László politikus Facebook oldalaA KecsUP Hírek már nyáron jelezte, hogy Szeberényi Gyula Tamás visszavonul a politikától jövőre. Ő még annak a generációnak a tagja, aki valamikor még vitázott, és hihetett is azok előremutató erejében. Amikor még helyben volt képviselő, majd alpolgármester, retorikai képességével jócskán kiemelkedett frakciótársai közül, országgyűlési képviselőként azonban – csakúgy, mint sokan mások a Fidesz frakcióban – belesimult az Orbán személyétől függő képviselők tömegébe.
Képviselőtársa, Salacz László azonban 2026 után is folytatná országgyűlési képviselőként. Ő úgy politizál, hogy semmit sem kockáztat, és csak a baráti sajtónak hajlandó megszólalni. A KecsUP az elmúlt években többször is kereste – nem válaszolt, nem adott magáról semmi hírt. Salacz ugyanakkor járja a körzetét, egyesületeket mozgat, önkormányzati vezetőket instruál, és következetesen teszi magát láthatóvá. Ezt az elmúlt 16 évben egyik ellenzéki képviselő sem tudta ellensúlyozni Bács-Kiskun 1. számú körzetében. Nem előzmények nélkül kapott ki tehát 2022-ben olyannyira Salacztól Kopping Rita, az ellenzék akkori közös jelöltje.
Kopping Rita – mint azt nemrég bejelentette – jövő tavasszal ismét elindul, immár a DK színeiben, önállóan. Így döntött a jobbikos volt polgármesterjelölt Lejer Zoltán, a Mi Hazánkos Hódi Zsuzsanna önkormányzati képviselő, valamint a Kutyapárt is. Mind a négy párt önállóan méretteti meg magát Bács-Kiskun 1-es és 2-es számú választókerületében. Indulásukkal egyúttal vállalják a Tisza felől várható nyomást, hogy ezzel veszélyeztetik a rendszerváltás esélyét. Ellenérvként az ellenzékiek azt hozzák fel: már bebizonyosodott, hogy minden 2/3-ad veszélyes.
Kopping Rita (DK), mögötte Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) / Fotó: Hraskó IstvánSalacz és Cseh valódi ellenfelei a politikai szűzként felbukkanó két tiszás jelölt, Csőszi Attila és Molnár János lesznek. Egyelőre nagyon keveset tudni róluk, egyikük sem mutatta meg magát az elmúlt hónapokban politikai vitákban. Ők kerültek ki a házon belüli tiszás előválasztásból, és ők lesznek 2026-ban a Fidesz kihívói Kecskeméten. Szigorúan vett politikai feladatuk, hogy a csoportokra tagozódott tiszásokat irányítsák, és betöltsék azt a teret, amelyet az elmúlt több mint 10 évben csak mozaikosan tudott bepolitizálni a mostani parlamenti ellenzék.
A Tisza Szigetek – mint búvópatak – épültek ki a megyében és Kecskeméten, annak ellenére, hogy látványosan egyszer sem mutatták meg magukat különböző ügyekben, még az egyetemi alapítványi botrányban sem. Mégis – Magyar Péter és pártjához társított országos erőből fakadóan – tőlük remélik az Orbán-rendszerrel szemben állók a rendszerváltást – vagyis nem pusztán kormányváltást, hanem a Fidesz összezúzását.
Mert a magyar politika történetében nincs arra példa – eltekintve egy-egy rövidebb periódustól –, hogy a törzsekre szakadt feleket ne a másik politikai megsemmisítése vezérelte volna. Az egymást váltó rendszerek – legyenek szabadelvűek, konzervatívak, vörösek, polgáriak, keresztények vagy szocialisták – egymás tagadásával alapozták meg saját legitimitásukat, ezzel létrehozva a negatív alapító mítoszokat. Káosz helyett az elképzelt – nemzeti – többséget jelentő rendet és jólétet ígérték, a feltámadáshoz pedig egy erős kezű vezetőt gondoltak el. Nincs új a nap alatt.
Magyar Péter mellett Molnár János és Csőszi Attila – 2025. december 6-án Kecskeméten / Fotó: KecsUP Hírek2024 eleje óta Magyar Péter háromszor is járt Kecskeméten – legutóbb decemberben, egy napon Orbán Viktorral, és mindannyiszor több ezres tömeget tudott utcára vinni. Ez komoly tény abból a szempontból, hogy erre ma már helyben a Fidesz képtelen – mint azt láttuk december 6-án, amikor nagyon komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy 900–1000 fős rendezvényt hozzanak össze a Messzi István Sportcsarnokban. De ez senkit ne tévesszen meg. Orbán Viktor harcban edzett és harcban nyert ötször is – 1998-ban és 2010-től négyévente.
Magyar Péter elsőként indul, róla annyi bizonyosan már megállapítható: munkabírása kimagasló. Nem pártot épített lépésről lépésre, hanem mozgalmat maga köré. A Tisza Pártnak helyben – részben – ezért sokáig nem is voltak kézzel fogható arcai. Egyelőre viszont Csőszi Attila és Molnár János igen kevés saját autonómiával rendelkezik. Jelenleg komolyan vehető nagyinterjút sem adhatnak a jelöltek – a KecsUP Hírek munkatársainak sem sikerült egy beszélgetés keretében kérdezni még őket.
Ezt a tiszás politikai tanácsadók azzal indokolják, hogy a propaganda mindent kiforgathat, ezért nem lehet kemény helyzetnek kitenni az éppen debütáló jelölteket. A nehéz körülmények között működő szabad sajtó és az olvasóik szempontjából ez viszont hiányérzetet okoz, mert ilyen interjúk nélkül csak nagyon keveset tudunk meg arról, hogy a tiszás jelöltek (ahogy a fideszesek is) hogyan gondolkodnak társadalmi ügyekről, mit tennének egy-egy helyzetben, hogyan viszonyulnak a politikához, amelyet sikeres megválasztásuk esetén éveken át főállásként végeznek majd.
Mindez beleillik abba a nagyobb képletbe, ahogyan a NER saját képére formálta a politikai viszonyrendszereket: a kormánypártiak csak a házisajtónak adnak interjút, nem vagy alig válaszolnak kérdésekre, és – egy-egy kivételtől eltekintve – teljesen kizárták a politikusok közötti nyilvános vitákat. Orbán Viktor és Magyar Péter között így aligha várható miniszterelnök-jelölti vita tavasszal, pedig ez a demokratikus politikai versengés szerves része kellene hogy legyen.
Ebben a politikai magányban ez a kijegecesedett törzsiség a KecsUP olvasói szempontjából rossz, igen kedvezőtlen. Sokkal többet kaphatnának a kecskeméti olvasók, ha a közszereplők beszélnének / beszélhetnének. A KecsUP kollektívája ilyen körülmények között is törekedett interjúk készítésére – mint ahogyan a kivételt erősítve beszélgettünk a kormánypárti Bán János alpolgármesterrel és Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselővel, valamint 2024 őszén a polgármesterjelöltekkel – kivéve Szemereyné Pataki Klaudiát, aki erre nem volt hajlandó –, vagy Libor Zoltánnal, aki magát jobboldaliként azonosította, illetve Garaczi Jánossal, aki a KecsUP-nak adott interjúban vallott arról, miért hagyta maga mögött a Fideszt. Ezek az interjúk is azt mutatták, hogy lehet normálisan beszélgetni politikáról.
A magyar politikai szereplők nem egy közös keretrendszeren belül, kölcsönösen elfogadott játékszabályok mentén küzdenek meg egymással. Orbán Viktor és politikai törzse a rezsim védelmében száll harcba a következő három hónapban, és mindent megfognak tenni, hogy fenntartsák a mai status quo-t, összeroppantva új ellenfelüket. A támadó fél szintén így cselekszik majd, akinek célja a 16 éve uralmon lévő régi elit összeroppantása.
Fordított szerepben van azonban Orbán Viktor, míg itthon rezsimvédőként lép fel a régi elit vezetőjeként, addig a nemzetközi politikában az uniót meghatározó elitek ellen szálltak harcba a Trumpisták-szuverenisták-populisták. A 2026‑os választás ezért nem csupán egy egyszerű parlamenti küzdelem lesz, hanem gyakorlatilag egy népszavazás, hogy Orbán Viktor elég erőskezű vezetőnek bizonyult-e vagy sem. Ennek fényében várhatóan a kormánypárti és az ellenzéki jelöltek – Salacz/Cseh és Csőszi/Molnár páros – rendkívül fegyelmezetten politizálnak majd, szorosan követve a központi irányvonalat.
