- A koronavírus teljesen felforgatja a mindennapi életet, ami leuralta a kecskeméti utca emberének gondolatait is.
- Az már bizonyos, hogy a járvány megfékezéséhez óriási erőket kell bevetni, komoly óvintézkedésekre van szükség.
- Egy ilyen helyzetben kötelességünk is lehet, hogy visszafogjuk utazásunkat és minél kevesebb emberrel érintkezzünk.
- De akkor mivel tölthetjük el időnket? Egy filmes tipp következik.
Babylon Berlin – káosz és a hamis rend utáni vágyak időszaka
A Nagy Háború után, a ’20-as évek Berlinje az éjszakai élet, klubok, kabarék fővárosává vált, amely olyan szexuális és intellektuális kalandokat nyújtott – különösen az angolszász utazóknak –, melyek elérhetetlenek voltak számukra otthon. Van politika is: utcára felvonuló kommunista és fasiszta összecsapások, háttérben szervezkedő spekuláns pénzes nácik, akik a tőzsde összeomlására fogadnak. És természetesen politikai gyilkosságok. De van hősies és szerethető próbálkozás a demokrácia szilárd alapon történő megmentésére is, akiknek végül egy ilyen babiloni időszakban csak a bukás juthat.
A Babylon Berlin sorozat sokat kínál, mert bemutatja a baljós árnyakkal teli város, vagy inkább az akkori német társadalom sötét oldalát. Kíméletlenség, ragaszkodás, a pusztulás különféle módjai minden ízlés kielégítésére, nem beszélve a bűnözésről, a drogokról, a prostitúcióról, a zsarolásról, a pornográfiáról, az erőszakról.
Káosz és a hamis rend utáni vágyak összecsapásának ideje ez.
Egyetlen dolog hiányzik: közös alap, mert minden megremegett, minden érték megkérdőjeleződött.
Átmenet van valahová…
Gereon Rath, a detektív
Munkája: nyomozó biztos.
Munkahelye: a berlini Alexanderplatz rendőri központja. Hivatalba lépett: 1929. március. Húszas évek végén és a harmincas évek elején bűncselekményekkel és mindenféle bűnözővel kell foglalkoznia.
Gyengéje: az első világháborúban szolgáló detektívnél (ahogy sok millió férfitársánál is) poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) lépett fel, aminek elviselésében drogokhoz és médiumok megidézéséhez nyúl.
Milyen detektív Rath?: nem a klasszikus kemény öklű nyomozó, aki nem hibáz. Gyakran nincs a helyzet magaslatán, de jól megérzi a csalafintaságokat. Ilyenkor kellemetlen figura, kötekszik is. De hűséges és megbízható, és mindenekelőtt a gyengéket védi.
Az „új nő „: Charlotte Ritter
Az „új nő” volt az 1920-as évek szexuális forradalmának leghíresebb szimbóluma. Rövid haja volt, a híres Bubikopf; karcsú, sportos, erotikus volt. Dohányzott és néha férfi ruhát viselt. Dolgozott, általában irodában vagy művészetekben, és magának élt, ahogy Elsa Herrmann jellemezte a weimari időszak női képét. Az új nő hisz az egyenlő jogokban, és arra törekszik, hogy gazdasági szempontból önellátó legyen. Ez természetesen idealizált kép volt, de máig hat.
Munkája: külsős gépíróból válik bűnügyi asszisztenssé majd nyomozóvá a gyilkosságiaknál, ahol, mint többször is halljuk a filmben, nem dolgoznak nők.
Hogyan dolgozik? Rendkívül alapos és eszes, gyorsan átlátja az összefüggéseket. Gereon Rath elveszne nélküle.
Közbeszúrjuk:
2016-os adatok alapján az EU-ban a nők átlagosan 16,2 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, ennél tehát Magyarországon jelenleg szélesebb a szakadék.
A nők és a férfiak bére közötti szakadék felszámolását várja az Európai Parlament az Európai Bizottságtól. Erről döntött nem rég az EP, a képviselők nagy többségének támogatásával. Ez lefordítva azt jelenti, hogy a nők novembertől már ingyen dolgoznak. Mindez ellentmond az egyenlő munkáért egyenlő bért uniós alapelvének.
A kimutatásokból az is kiolvasható, hogy a férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal,
míg a dolgozó nők 22 órát, azaz naponta majdnem 4 órát töltenek ugyanezzel.
Nagy kedvencünk az osztrák–magyar újságírói szál: Samuel Katelbach
Foglalkozása: újságíró, aki a Frau Behnke panzióban él, csakúgy, mint Gereon Rath első Berlini napjaiban.
Honnan jön?: Wachauból, de megemlíti, hogy volt egyszer egy régi ország, ami talán már nem is létezik. Mégis a szegedi ízeket nem lehet elfelejteni.
Hogyan él? titkosan, veszélyesen. És kicsit visszahúzódva a könyveinek és a kutatásainak élve, aki közben titkos összeesküvést leplez le, egy német félkatonai csoportot, akik a köztársaság megdöntése céljából fegyverkeznek.
Hogyan gondolkodik? demokratikusan, valami olyanban hisz, amit teljesen kifacsart a történelem.
Berlin, Bauhaus és Moholy-Nagy László
„Nem a tárgy, az ember a cél” – vallotta a világhírű magyar származású művész, Moholy-Nagy László, aki radikálisan kísérletező művészegyéniség volt. Moholy-Nagy otthonosan mozgott a festészet, a szobrászat, a fotó- és filmművészet, de az ipari formatervezés, a látványtervezés és a reklám területén is.
Walter Gropius meghívta a Bauhausba, 1923-től Weimarban, majd Dessauban ő lett az előkészítő tanfolyam s a fémműhely, később a fotócsoport vezetője is. Bauhaus-könyveket Gropiusszal szerkesztette. Írásait kolozsvári, pesti és brnói folyóiratok közölték. (Bővebben a cultura.hu oldalán olvashat Moholy-Nagy Lászlóról.)
Könyvben és képregényben is olvashatjuk Gereon Rath történetét
Volker Kutscher (1962-) író, aki többek között germanisztikát és filozófiát tanult. Legnevesebb karaktere, Gereon Rath, akiből megszületett a Rath-sorozat. Műveit számos nyelvre lefordították köszönhetően a Babylon Berlin tv-sorozatnak. Nálunk eddig két kötete jelent meg a Tisztázatlan bűnügy (2014) és a Csendes halál (2016).
Német és magyar nyelvű link a szerző munkásságáról.
És természetesen a berlini kávéházak és az esti bűnös lokálok
A kávézók, a klubok és a kabarék, mint például Moka Efti inspirálták a művészeket. A gyakran zárt ajtók mögött működő és a társadalmi normák korlátozásaitól megszabadult lokálok és kabarék virágkorukat élték a politikai, gazdasági, társadalmi és intellektuális válság idején. A válság vagy átmenet időszaka a marginalizált közösségeknek és gondolatoknak szabad helyet kínált a húszas évek Berlinjében.
Mit fognak vajon majd írni a 2020-as éveinkről?
