Év elején – pár hónappal a választások előtt – nagyot nőhet a mininálbér és a garantált bérminimum is, közel 20 százalékkal, így a legkisebb kereset 200, illetve 260 ezer forint lehet havonta, bruttóban, ez szinte már biztos. Amíg azonban az alkalmazottak örülhetnek a jelentős béremelésnek, addig a nyugdíjasok és a nyugdíjasokon belül is főként azok, akik nem most lettek nyugdíjasok, kevésbé lehetnek boldogok, mutat rá az azénpénzem.hu az összeállításában.
Ugyanis a nyugdíjakat az infláció mértékével emelik, ami azt jelenti, év elején 4-5 százalék közötti mértékben növelhetik a nyugdíjakat, vagyis sokkal kevésbé, mint ahogyan a munkabérek vágtatnak. Ezért aztán a nyugdíjak egyre inkább leszakadnak a munkabérektől.
Másrészt, az újonnan nyugdíjba vonulók és a régebb óta járandóságot kapók között is nő a szakadék. „Az új nyugdíj megállapítása a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. Az idén márciusban a valorizációs szorzószám 9,7 százalék lett. Ez némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy akinek tavaly decemberben 150 ezer forintra hozták ki a nyugdíja alapjául szolgáló átlagbérét, ugyanez az idén év elején már 164 550 forintot tett ki” – magyarázza a portál. Egyre csak nyílik tehát a régi és az új nyugdíjasok közötti olló.
