Nem verték nagy dobra, de a magyar kormány kéri az uniós helyreállítási alap hitelrészét – derült ki a keddi Magyar Közlönyből. A kormány hallgatását indokolhatja, hogy mekkora kanyarokkal sikerült eljutni idáig.
Az EU a koronavírus-járványra hivatkozva hozta létre a „rendes” költségvetésen felül az egyszerinek tervezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt. 2020-ban a magyar kormány azt hangsúlyozta, hogy a kockázatosabb tagállamoknak, pontosabban a dél-európaiaknak való a lehetőség. Orbán Viktor kifejtette:
„Vannak az unión belül olyan országok, akik nem tudják ellenőrzés alatt tartani az államadósságukat, és eladósodtak. És a kérdés az, hogy tudunk-e segítséget nyújtani ezeknek az országoknak. Magyarország ösztönösen ellenzi a közös hitelfelvételt, de belátjuk, hogy most vannak országok, akiknek segítségre van szükségük, és ezért elfogadjuk az uniónak a megközelítését, hogy hitelt vegyünk föl”.
Később jött a közös hitel szidása „sorosozással”, majd Orbán belengette a költségvetés és a helyreállítási alap megtorpedózását is. Végül egy kompromisszum után átengedte a javaslatot, és kezdetben úgy tűnt, a magyar kormány is hamar él a hitellehetőséggel. Miután Orbán Viktor Brüsszelben járt Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél, visszakozott, ugyanis Az eredeti tervekhez képest arányaiban az oktatásra – így a közalapítványi fenntartású egyetemek fejlesztésére – jutó támogatásokból lett jóval kevesebb.
Tavaly márciusban jött az újabb fordulat: a miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak, hogy a kormány mégis kérné a hitelt, méghozzá soron kívüli jóváhagyással. Orbán Viktor a hetekkel korábban Ukrajna ellen indult orosz támadás következményeivel indokolta a döntést. Azonban állnak a kifizetések, amíg nem sikerül a 27 „szupermérföldkövet” teljesíteni, a kormány ettől függetlenül előfinanszírozással költi a még meg sem kapott, de csak 2026. augusztus végéig befejezett fejlesztésekre fordítható pénzt.
Augusztus végéig be kell adni a kérelmet az új tervvel együtt, ráadásul az sem látszik, hogy a magyar kormány más forrásból jobb feltételekkel tudna pénzt szerezni. Vélhetően ennek köszönhető a kedd esti Magyar Közlöny.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a döntés racionális, hiszen ez a hitel olcsóbb annál, ahogyan Magyarország maga euróhitelt fel tud venni. A kamata mindig az aktuális kibocsátástól, majd a piaci helyzettől függ, de a jelenlegi árszint alapján 2,8-2,9 százalékos hozammal érhető el, míg Magyarország csak 4,6-4,9 százalékon tudna eurókötvényt kibocsátani.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint most az a legfontosabb, hogy olcsó devizaforráshoz jussunk rövid és középtávon. Korábban általában a luxemburgi, a német, illetve a holland állam volt az a legjobb hármas, amely az uniós átlagszint (2,8-2,9 százalék) alatt is kapott finanszírozást, de ma már akár Franciaország, Portugália vagy Spanyolország is jobban járhat szólóban.
„Magyar szempontból ugyanakkor a számok nyelvén nagyon egyszerű a döntés, hiába tűnt korábban politikai eredménynek, hogy Magyarország hitelfelvétel nélkül is igényelheti a támogatási elemet, ma már racionális döntés a hitelt is kérni” – tette hozzá.
Az uniós felzárkóztatási program eredménytáblája alapján több déli ország (Ciprus, Görögország, Olaszország és Portugália) hitelkérelmét hagyták jóvá, de a térségből is találni példát: a szomszédaink közül Szlovénia és a Románia, a visegrádi országokból pedig Lengyelország is az uniós hitel mellett döntött.
A kormányhatározat megjelenése még nem jelenti azt, hogy hivatalosan is kértük az akár nagyjából 3400 milliárd forintnyi hitelt. A helyreállítási eszközről szóló uniós rendelet szerint erre augusztus végéig van idő. Ha Magyarországhoz hasonlóan külön, a vissza nem térítendő rész után igénylik, a hitel indoklása mellett egy „további mérföldköveket és célokat tartalmazó felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervet” is be kell adni az uniós döntéshozó testületeknek. Az Európai Bizottságnak ezután két hónapja lesz az értékelésre, a végső döntést pedig a tagállamok hozzák meg arról is, hogy megkaphatjuk-e a kedvezményes kölcsönt. A pénzt egy 13 százalékos előleg után a célok teljesülésétől függően, fokozatosan adják oda.
via Telex
