Ismét Magyarország volt a téma az Európai Parlamentben: a képviselők szerda délután egy állásfoglalási javaslatról vitáztak, amiben többek között felmérték a jogállamiság helyzetét, az uniós források befagyasztását – és azt, mennyire lehet alkalmas a magyar kormány a 2024-es uniós elnökség betöltésére.
Magyarország a jogállamisági elvek megsértése miatt nem alkalmas arra, hogy jövő júliustól az Európai Unió Tanácsának soros elnöke legyen – hangoztatják az állásfoglalást előterjesztő EP-képviselők. Hozzáteszik, hogy ráadásul a magyar kormány baráti viszonyt is ápol Vlagyimir Putyin orosz rezsimjével.
„Közös európai értékeink védelme most fontosabb, mint valaha” – mondta Peter Kullgren, a most soros elnökséget betöltő Svédország vidékügyi és fejlesztési minisztere. Hangsúlyozta, hogy a svéd elnökség is a napirend élén foglalkozott eddig a jogállamiság és az uniós alapjogok kérdésével.
„Megvannak az eszközeink az alapértékek védelmére, és meg is fogjuk ezeket védeni, ha szükséges, konstruktív párbeszédet folytatva az adott tagállammal” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy kedden is tárgyaltak a magyar kormánnyal a hetes cikkelyes eljárásról az EU Általános Ügyek Tanácsában.
Johannes Hahn költségvetési biztos a vitán elmondta, hogy huszonhét „szupermérföldkövet” tűzött ki a Bizottság Budapest elé, ezeknek viszont egyelőre csak egy részét teljesítette a magyar kormány.
„Folyamatos a párbeszéd a magyar kormánnyal, és tisztáztuk előttük azt is, milyen lépések alapján férhetnek hozzá a forrásokhoz. A kormány május 23-24-én küldte el javaslatait a Bizottság felé – egyelőre vizsgáljuk a pontjait, és minél hamarabb igyekszünk visszajelzést küldeni erről. Igaz, két hónapon belül le kell folytatni az eljárásokat ahhoz, hogy a 2023/24-es tanévre biztosítva legyenek az alapítványi egyetemek forrásai is” – tette hozzá a Bizottság tagja. Nyomatékosította, hogy több körös eljárásról van szó, így előfordulhat, hogy a magyar kormány ügye kicsúszik a határidőből. „Ezzel mindenki tisztában volt, senki nem mondhatja, hogy nem szóltunk előre.”
A vitában most is két blokkra lehetett felosztani a megszólalásokat. Míg a kereszténydemokrata Európai Néppárt és az onnan balra ülő képviselők kritikával illették a magyar kormányt, a tőlük jobbra ülő politikusok inkább védelmükbe vették Orbánékat.
Petri Sarvamaa finn EPP-s képviselő szerint az a cél, hogy egyértelmű jelzést küldjenek mindenkinek: tisztességes és elfogulatlan módon kell felhasználni az uniós forrásokat. Az elnökséggel kapcsolatban kifejtette: „Soha nem látott időket élünk, és most különösen fontos, hogy olyan tagállam vezesse a Tanácsot, amely képes az együttműködésre minden tagállammal – és ki tud állni az EU érdekeiért az orosz-ukrán háború ügyében”.
Paulo Rangel portugál néppárti képviselő szerint nem lehet mazsolázgatni az EU-ba való csatlakozással vállalt alapértékek között. „A magyar kormány politikája teljes mértékben szembe megy mindazzal, amit mi Európai Unióként képviselünk. Orbán úrtól kérdezem: hol van az a szabadságharcos, aki a kommunizmus ellen harcolt? Elképesztő, hogy egy egykori lázadó most egy olyan rossz példával jár elöl, amivel Magyarországot egy antidemokratikus országgá alakította.”
A spanyol Eider Gardiazabal Rubal szerint a kormány és a Bizottság vitájának legnagyobb vesztesei pont azok a magyar állampolgárok, akik a kormány csökönyössége miatt eshetnek el az uniós forrásoktól. A liberális Renew frakció német képviselője, Moritz Körner pedig így fogalmazott: „Ma van Orbán Viktor születésnapja, de mi nem fogunk pénzt adni neki ajándékba”.
A holland Sophie in ’t Veld, az uniós elnökséggel kapcsolatos állásfoglalási javaslat egyik beterjesztője szerint: „A tagállamok persze maguk döntenek az elnökségi rotációról, de az EU Tanácsa úgy tűnik, az a hely, ahová a jogállamiság meghalni megy”.
Az európai zöld frakció és a radikális baloldal képviselői szerint is az Orbán-kormány alkalmatlan az uniós elnökség betöltésére. A vitán Malin Björk svéd baloldali képviselő így fogalmazott: „Miközben közeledik az uniós soros elnökség, továbbra is elképzelhetetlen számomra, hogy Orbán, aki Putyin puszipajtása, az Európai Unió arca legyen. Mit tesz a Tanács és a Bizottság ez ellen?” – kérdezte.
