Ismét Magyarország volt a téma az Európai Parlamentben: a képviselők szerda délután egy állásfoglalási javaslatról vitáztak, amiben többek között felmérték a jogállamiság helyzetét, az uniós források befagyasztását – és azt, mennyire lehet alkalmas a magyar kormány a 2024-es uniós elnökség betöltésére.
Magyarország a jogállamisági elvek megsértése miatt nem alkalmas arra, hogy jövő júliustól az Európai Unió Tanácsának soros elnöke legyen – hangoztatják az állásfoglalást előterjesztő EP-képviselők. Hozzáteszik, hogy ráadásul a magyar kormány baráti viszonyt is ápol Vlagyimir Putyin orosz rezsimjével.
„Közös európai értékeink védelme most fontosabb, mint valaha” – mondta Peter Kullgren, a most soros elnökséget betöltő Svédország vidékügyi és fejlesztési minisztere. Hangsúlyozta, hogy a svéd elnökség is a napirend élén foglalkozott eddig a jogállamiság és az uniós alapjogok kérdésével.
„Megvannak az eszközeink az alapértékek védelmére, és meg is fogjuk ezeket védeni, ha szükséges, konstruktív párbeszédet folytatva az adott tagállammal” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy kedden is tárgyaltak a magyar kormánnyal a hetes cikkelyes eljárásról az EU Általános Ügyek Tanácsában.
Johannes Hahn költségvetési biztos a vitán elmondta, hogy huszonhét „szupermérföldkövet” tűzött ki a Bizottság Budapest elé, ezeknek viszont egyelőre csak egy részét teljesítette a magyar kormány.
„Folyamatos a párbeszéd a magyar kormánnyal, és tisztáztuk előttük azt is, milyen lépések alapján férhetnek hozzá a forrásokhoz. A kormány május 23-24-én küldte el javaslatait a Bizottság felé – egyelőre vizsgáljuk a pontjait, és minél hamarabb igyekszünk visszajelzést küldeni erről. Igaz, két hónapon belül le kell folytatni az eljárásokat ahhoz, hogy a 2023/24-es tanévre biztosítva legyenek az alapítványi egyetemek forrásai is” – tette hozzá a Bizottság tagja. Nyomatékosította, hogy több körös eljárásról van szó, így előfordulhat, hogy a magyar kormány ügye kicsúszik a határidőből. „Ezzel mindenki tisztában volt, senki nem mondhatja, hogy nem szóltunk előre.”
A vitában most is két blokkra lehetett felosztani a megszólalásokat. Míg a kereszténydemokrata Európai Néppárt és az onnan balra ülő képviselők kritikával illették a magyar kormányt, a tőlük jobbra ülő politikusok inkább védelmükbe vették Orbánékat.
Petri Sarvamaa finn EPP-s képviselő szerint az a cél, hogy egyértelmű jelzést küldjenek mindenkinek: tisztességes és elfogulatlan módon kell felhasználni az uniós forrásokat. Az elnökséggel kapcsolatban kifejtette: „Soha nem látott időket élünk, és most különösen fontos, hogy olyan tagállam vezesse a Tanácsot, amely képes az együttműködésre minden tagállammal – és ki tud állni az EU érdekeiért az orosz-ukrán háború ügyében”.
Paulo Rangel portugál néppárti képviselő szerint nem lehet mazsolázgatni az EU-ba való csatlakozással vállalt alapértékek között. „A magyar kormány politikája teljes mértékben szembe megy mindazzal, amit mi Európai Unióként képviselünk. Orbán úrtól kérdezem: hol van az a szabadságharcos, aki a kommunizmus ellen harcolt? Elképesztő, hogy egy egykori lázadó most egy olyan rossz példával jár elöl, amivel Magyarországot egy antidemokratikus országgá alakította.”
A spanyol Eider Gardiazabal Rubal szerint a kormány és a Bizottság vitájának legnagyobb vesztesei pont azok a magyar állampolgárok, akik a kormány csökönyössége miatt eshetnek el az uniós forrásoktól. A liberális Renew frakció német képviselője, Moritz Körner pedig így fogalmazott: „Ma van Orbán Viktor születésnapja, de mi nem fogunk pénzt adni neki ajándékba”.
A holland Sophie in ’t Veld, az uniós elnökséggel kapcsolatos állásfoglalási javaslat egyik beterjesztője szerint: „A tagállamok persze maguk döntenek az elnökségi rotációról, de az EU Tanácsa úgy tűnik, az a hely, ahová a jogállamiság meghalni megy”.
Az európai zöld frakció és a radikális baloldal képviselői szerint is az Orbán-kormány alkalmatlan az uniós elnökség betöltésére. A vitán Malin Björk svéd baloldali képviselő így fogalmazott: „Miközben közeledik az uniós soros elnökség, továbbra is elképzelhetetlen számomra, hogy Orbán, aki Putyin puszipajtása, az Európai Unió arca legyen. Mit tesz a Tanács és a Bizottság ez ellen?” – kérdezte.
A jobboldal szélén ülő EP-képviselők álltak ki egyedül a magyar kormány mellett. Viszont a lengyel konzervatívok által dominált ECR-frakció megfogalmazta a maga kritikáit is az orbáni politikával szemben: „Ellenzem Magyarország és Oroszország viszonyát, de sok más ország viszonyát is bűnösnek lehet nevezni ilyen szempontból” – mondta Patryk Jaki lengyel EP-képviselő – „Orbán kiterjesztette a befolyását a médiára, az igazságszolgáltatásra és az egyetemekre – de a példákat mind a balliberális erőktól vette. Önök szerint viszont most ez veszélyezteti a jogállamiságot?”
Az oroszbarát szélsőjobboldal pártjait tömörítő ID-frakció szerint nem a magyar kormány az antidemokratikus, hanem az Európai Unió.
Jean-Paul Garraud francia EP-képviselő elmondta: „Minden ilyen vita oda vezet, hogy nem akarják, hogy Magyarország uniós elnökséget vigyen. Ez zsarolás, amivel megaláznák a magyar népet és az egész országot is. Ez a totalitárius megközelítés nem elfogadható”. Német párttársa, Joachim Kuhs pedig hozzátette, „Orbán Viktor az egyetlen keresztény értékeket védő államférfi Európában.”
A vitán felszólalt több magyar képviselő is. A kormánypártok részéről Hidvéghi Balázs arról beszélt, hogy az Európai Parlament „néhány szélsőséges képviselő kontrollja alá került”, akik „szünet nélkül támadják Magyarországot”, és „azért áskálódnak, hogy ne juthassunk hozzá az országnak jogosan járó forrásokhoz”.
Hölvényi György KDNP-s képviselő szerint: „Egy ország és 10 millió uniós polgár ellehetetlenítése nem lehet cél, pedig ez a javaslat célja, radikálisan beleszólva a Bizottság és a kormány közötti párbeszédbe. (…) Ez politikai őrület, de Magyarország eddig is sok mindent kibírt, és ezt is ki fogja bírni.”
Az ellenzék részéről a jobbikos Gyöngyösi Márton arról beszélt, megérti, hogy az uniós adófizetők felháborodnak az uniós források „szétlopásán”. „Ez a rendszer viszont nem tegnap alakult ki: 13 éven keresztül finanszírozta ezt a folyamatot az Európai Unió, aminek a pénzén épült ki ez az autokratikus rezsim. Ha megvonnák a forrásokat, akkor Orbánt Magyarországgal azonosítanák”.
A momentumos Donáth Anna beszélt a magyar kormány oktatáspolitikája ellen zajló tüntetésekről: „A magyar oktatás olyan súlyos válságba került, hogy az már sérti a diákok alapvető jogi chartáját”. Azzal fordult a Bizottsághoz, hogy kényszerítsék ki a kormánytól a státusztörvény visszavonását, a pedagógusok 50 százalékos béremelését, és egy széleskörű oktatási reformot.
„Az EU-s pénzek nélkül nincs jövője a magyar gazdaságnak, a magyar oktatás válságának megoldása nélkül viszont nincs jövője Magyarországnak sem. Ezért bízunk benne, hogy ha már az oktatás és Magyarország jövője nem is érdekli a kormányt, az EU-s pénzek hazahozatala érdekében hajlandó lesz végre megoldást találni a magyar oktatás válságára” – mondta Donáth.
A DK-s Molnár Csaba pedig arról beszélt: tudja, mit gondolnak az Európai Parlament képviselői a magyar kormányról, éppen ezért inkább az orbáni politika lakosságot érintő következményeit mutatta be:
„Nálunk halnak meg a legtöbben rákban, és nálunk a legalacsonyabb az iskolába járó fiatalok szintje az Európai Unióban. A szabadság csorbítása az oktatás és az egészségügy leépítésével kéz a kézben jár: először az önkényurak elveszik a nép szabadságát, majd a jólétét is”.
„Mindkét félen múlik a siker”, mondta Johannes Hahn költségvetési biztos. „A Horizont és Erasmus+ programok forrásainak is el kell jutnia oda, ahova szükséges. Bár a Bizottság elkötelezett a megoldás mellett, de egyre fogy az idő.”
Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter szerint „elég hosszú színjáték lenne”, ha a kormány nem is akarná az uniós forrásokat. A legsürgetőbb feltételeknél úgy tűnik, már elkerülhetetlennek látszik a baj.
via Telex
