Noha Bács-Kiskun vármegye a maga 8 445 négyzetkilométeres területével az ország legnagyobb vármegyéjének számít, a terület gazdasági aktivitása korántsem helyezi a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Mert amíg az itt jelenlévő gazdasági társaságok arányát tekintve – a kormány gazdaságpolitikája ellenére – a vármegye egészen előkelő helyen áll, addig ugyanez a cégek fejlesztési aktivitásáról és a helyi foglalkoztatottsági adatokról nem mondható el. A vármegye egyetlen szerencséje, hogy a Mercedes-Benz magyarországi üzeme itt található, és a társaság óriásit lendít a helyi gazdaságon.
Az országos átlagon is túltesz a munkanélküliség
Noha a kormányzati álláspont szerint a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeniük a munkahelyeket, sőt éves alapon újabb 29 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, addig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból nem ez derül ki. A Fókuszban a vármegyék című kiadvány szerint ugyanis csak Bács-Kiskun vármegyében 1 év alatt mintegy 3400 fővel csökkent a 15-64 év közötti munkavállalók száma, így az 227 ezerre esett vissza az idei első negyedévben. Mindeközben a munkanélküliek aránya növekedett: a 2022 első negyedévi adatnál idén 4900-zal többen nem dolgoztak, az ebbe a csoportba tartozók létszáma 14 ezerre nőtt.
A KSH statisztikája szerint a helyi foglalkoztatási ráta sem fest jól, miután az a foglalkoztatottak számával párhuzamosan 0,7 százalékpontot esve 72,5 százalékra zsugorodott. A munkanélküliségi ráta pedig az egy évvel korábbihoz képest 3,7 százalékról 5,7 százalékra emelkedett, ami meghaladta az országos átlagot is.
Kevesebben akarnak vállalkozni
Mindeközben a vármegyében működő cégek száma továbbra is majdhogynem az eget verdeste, amit a kormányzati horror, azaz a KATA gyökeres átalakítása sem rengetett meg. Idén március végére ugyanis a vármegyében működő vállalkozások száma mindössze 2,6 százalékkal zsugorodott, a többi vármegyéhez hasonlóan a regisztrált vállalkozások többségét (81 százalékát) kitevő önálló vállalkozók száma 3,1, a társas vállalkozásoké 0,7 százalékkal csökkent. Ezzel összesen 103 500 vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A legtöbb vállalkozást (45 százalék) egyébként a mezőgazdaságban tartották nyilván, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye után a harmadik legmagasabb arány.
Bács-Kiskun megye nem az új vállalkozásoknak való vidék – talán így lehetne a legjobban összefoglalni azt, hogyan alakult az év első negyede a vállalkozás-alapítások szempontjából. Az erre vonatkozó adat ugyanis elég elkeserítő képet mutat: 2023 első három hónapjában mindössze 1400 új cég kelt életre, ami 11 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Emellett 1100 vállalkozás szűnt meg a vármegyében, ami 5,6 százalékkal jobb adat az előző évinél.
A Mercedes brutálisat rántott a helyi gazdaság szekerén
Végül egy jó hír, vagy mégsem? Kiugró mértékben növekedett az idei első félévben a Bács-Kiskun vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztéseinek mértéke, az egy évvel korábbit 62 százalékkal haladta meg. Igaz, az élénkülésben meghatározó szerepe volt annak, hogy a feldolgozóipar beruházási volumene közel 2,5-szeresére emelkedett, valamint hogy a fejlesztések rendelkezésre álló forrásainak nagy többségét (67 százalékát) a feldolgozóiparban, azon belül a járműgyártás (értsd Mercedes-Benz gyár) területén használták fel.
És csak hogy mindenkiben letisztulhasson a kép: a 2022-ben egyaránt közel 10 százalékos arányt képviselő kereskedelem és mezőgazdaság területén az idei első negyedévben a beruházások mértéke csupán 6,3, illetve 5,3 százalékot tett ki.
