Nem múlt el hét az idén úgy, hogy ne állított volna fel újabb és újabb negatív rekordot a forint. Bár a lakossági devizahitelek évekkel ezelőtti forintosítása miatt a magánembereknek közvetlenül nem fáj a forint leértékelődése, ha csak épp nem utaznak külföldre, sokan, érthető okból, így is kitüntetett figyelemmel követik a forint vesszőfutását, ráadásul a devizahitelt felvevő cégeknek is számít az árfolyam.
A világon a forint az a valuta, amelyiknek a legalacsonyabb reálkamata van (a 0,9 százalékos jegybanki alapkamathoz, illetve a rövid lejáratú állampapírok 0 százalék körüli hozamához évi 3-4 százalék közötti infláció társul), ezért az majdhogynem természetes, normális az évente 2-3 százalékos leértékelődés – mondja Le Phuong Hai Thanh, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője.
Vagyis a 330 forintos, tavaly év végi euróárfolyamot alapul véve ebbe a képbe illeszkedne 7-10 forintos gyengülés – egy év alatt, és nem egy hónap alatt, ahogyan ez megtörtént.
Az euró ára hétfőn 338,7 forintot mutatott, ennél még soha nem volt gyengébb a forint, de kedden, a jegybank kamatdöntése után is megközelítette ezt az értéket.
Ilyen rövid idő alatt ekkora forintgyengülést a Magyar Nemzeti Bank még tolerál, a keddi kamatdöntésnél nem is változtattak a monetáris feltételeken. Több oka is van annak, hogy a hazai gazdaságpolitikai vezetésnek, benne a jegybankinak, nincs ellenére a forint kordában tartott gyengülése.
- Az itt működő, multinacionális vállalatoknak fáj az évek óta zajló és alábbhagyni nem látszó, két számjegyű béremelkedés, ha azonban az euró a forinthoz képest 2-3 százalékot erősödik, akkor ennyit tompít a forint gyengülése az euróban mért bérköltség-növekedésen.
- A magyar exportőröknek segít a moderált forintleértékelődés.
- A jegybanknál így folyamatos nyereség tud képződni (az országba beáramló uniós források forintra váltásakor a hazai valuta gyengülése esetén nyer a jegybank).
A jegybanki alapkamat alacsonyan tartása pedig azért fontos a gazdaságpolitikai vezetésnek, mert a gazdasági növekedést így tudják viszonylag magas szinten tartani. Az olcsó hitel miatt a lakosság egyre több hitelt vesz fel, abból ingatlant és tartós fogyasztási cikkeket vásárol, a cégek pedig rendületlenül fejlesztenek, beruháznak.
Valahol 345 forintos euró környékén lehet a jegybank tűréshatára – becsüli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Ha a nemzetközi helyzet fokozódna, mert például a koronavírus-fenyegetettség veszélyesebbé, kiterjedtebbé válna, akkor még e fölé a szint fölé is mehet az euró ára – ezt már a a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője teszi hozzá. De ez ideiglenes gyengülés lehet, heves mozgásoknál, pláne 350 forintot közelítő eurónál a jegybank nagy valószínűséggel beavatkozna, legalább retorika szintjén (a bankrendszerből a devizalikviditás szűkítésével legalább) – veszik biztosra a lapunknak nyilatkozó elemzők. A két véglet Németh szerint az, hogy jó időkben 328, erősen romló kilátások, gazdasági hangulat esetén azonban 345 fölé szúró euró is benne van a pakliban, de az év nagy részében 333-342 forint között ingadozó eurót tart valószínűnek a K&H Bank vezető elemzője.
Amíg az infláció a 3,5-4 százalékos sávban marad, a főbb inflációs mutatók is ebben a tartományban vannak, és hihetően el tudja mesélni a történetet a jegybank, hogy az infláció az év második felében visszafordul, csökkenni kezd, addig az MNB a kiváró állásponton maradhat. A nekünk és a Portfolio.hu-nak is nyilatkozó elemzők szerint a jegybank márciusig szinte biztosan nem mozdul, megvárja, hogy a kormány február közepére beharangozott újabb gazdaságvédelmi csomagja miből áll össze.