Megugrott az állás nélküliek száma a 15-24 évesek körében. Az okok még nem teljesen világosak, de elképzelhető, hogy ez már egy közelgő válság előszele.
Egy közép-magyarországi autóipari beszállító felajánlott a dolgozóknak „egy kis szotyolát a zsebbe” – vagyis a jog szerint járónál egy kicsit magasabb végkielégítést -, mire tucatnyi fiatal vállalta, hogy ők lesznek azok, akiktől megválik a cég. Egy másik gyártó pedig mintegy 20 dolgozóját küldte el nemrég, többségük nagy munkabírású, tehetséges fiatal volt, ezért nehezen volt érthető a döntés. Persze az, hogy ők dolgoztak a legrövidebb ideje a cégnél, így nekik kellett a legkevesebb végkielégítést fizetni, sok mindent megmagyaráz. E két esetről László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke számolt be a Népszavának, amikor annak próbáltunk utána járni, mi állhat a fiatalabb korosztály hirtelen megugró munkanélküliségi adatainak hátterében.
A KSH legutóbbi adatközlése szerint ugyanis a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel nőtt 2018 azonos időszakához képest, ami esetükben 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A növekedés a tavaszi, nyári időszakok kivételével az elmúlt években folyamatos volt, így már minden negyedik munkanélküli e fiatalok közül kerül ki. A korosztály foglalkoztatási rátája is csökkent: az adott időszakban a 15-24 évesek közül 21 ezerrel kevesebben, mindössze 284 ezren vállaltak munkát. Mindez azért meglepő, mert eközben a teljes munkavállaló korú népesség körében még bővül, így immár 70,2 százalékon áll a foglalkoztatottság, és 3,5 százalék körül stagnál a munkanélküliség.
A feldolgozóiparban, azon belül is különösen az autóipar vagy a járműgyártás területén ugyanakkor már vannak jelei a munkaerő iránti igények visszaesésének. Egyre jellemzőbb, hogy a cégek az ágazatból érkező negatív hírek, a jövőt illető bizonytalanság miatt hagyják megcsappanni a munkavállalói létszámot. Azaz nem hosszabbítják meg a szerződéseket, nem töltik be a távozó dolgozók helyét. Csoportos létszámleépítést a közelmúltban csak két helyen – az Elektroluxnál és a Dunaferrnél – jelentettek be, de kisebb létszámú leépítések más cégeknél is vannak. László Zoltán azt mondja: nem jellemző, hogy a munkáltatók ennek során kifejezetten „utaznának” a fiatalokra – a fentiek is inkább elszórt esetek –, mivel azonban elsőként a határozott idejű vagy a kevésbé régóta a cégnél dolgozó munkavállalóktól válnak meg, köztük pedig sok a fiatal, a leépítések óhatatlanul is erőteljesebben érintik a pályája elején járó korosztályt. A fluktuáció is a fiatalabbak körében a legmagasabb, ők állnak tovább a legkönnyebben, ha valami egy munkahelyen nem tetszik – tette hozzá. Azzal azonban nem számolnak, hogy ma már a feldolgozóiparban nem találnak olyan könnyen másik munkát, mint akár csak egy éve, és így hosszú távon is beleragadhatnak a munkanélküliségbe. Emlékeztetett: a 2008-as válság idején munkanélkülivé váló fiatalokat később, a már bővülő álláspiacon is gyakrabban utasították el a munkaadók, mert azt gondolták, valami nem stimmel velük, hiszen csak pár hónapos munkaviszonyt tudtak felmutatni.
A fiatalkori munkanélküliség hosszú távú hatásait a nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör című kiadványban közreadott kutatás is elemezte. A 2011-2012-ben érettségizett, felsőfokú tanulmányokat nem folytató férfiak életpályáján vizsgálták a kutatók: öt évvel az érettségi után hol tart társaihoz képest az a fiatal, aki az érettségi utáni két évben számottevő időt tölt el regisztrált álláskeresőként vagy közmunkásként. Kiderült: egy hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség még nem rontja különösebben a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, egy annál hosszabb időszak viszont igen, különösen, ha közmunkás is volt. Az így induló fiatalok ugyanis még öt évvel az érettségi után is 3 hónappal hosszabb ideig voltak munka nélkül, és több mint egy hónappal kevesebb ideig dolgoztak, mint azok, akik pályája „simán” indult – összegezte a tapasztalatokat a kötetben Csillag Márton, a Budapest Intézet vezető elemzője.
Hogy mi okozhatja most a fiatalok KSH által jelzett növekvő munkanélküliségét, Csillag Márton azt mondta: elképzelhető, hogy a lassuló gazdasági növekedésre reagálnak így a munkaadók. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis a válságot elsőként mindig a fiatalabb korosztály sínyli meg, hiszen őket könnyebb és olcsóbb elküldeni. A fiatalok foglalkoztatásának csökkenése az első jele annak, hogy nem bővül tovább a foglalkoztatottság – fogalmazott. A rendelkezésre álló adatok szűkössége miatt ugyanakkor nehéz a háttérben álló okokat pontosan meghatározni, a 8300 fős létszámnövekedés azonban mindenképpen komoly változást jelez, hiszen túl van a statisztikai hibahatáron – tette hozzá.
Arra is rámutatott ugyanakkor: a KSH által mért növekvő fiatalkori munkanélküliséget a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai nem igazolják vissza. A KSH szerint a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember és november között 2,9 százalékkal 43 ezerre nőtt, az NFSZ adatai szerint viszont ugyanebben az időszakban átlagosan mintegy 35 ezer 25 éven aluli álláskeresőt tartottak nyilván. Éves alapon ez ráadásul mintegy 2 ezer fős csökkenést jelent.
Az eltérő adatok oka feltehetőleg az eltérő módszertanban keresendő. A foglalkoztatási szolgálat ugyanis a munkaügyi hivatalokkal együttműködő, és ténylegesen be is jelentkezőket tekinti álláskeresőnek. A KSH munkanélküli statisztikája viszont egy 38 ezer főt érintő kérdőíves felmérésen alapszik, amelyet a népszámlálás adatai alapján „teljeskörűsítenek”. A KSH statisztikájában az a munkanélküli, aki magáról úgy nyilatkozik, hogy az adott héten nem dolgozott, a kikérdezést megelőző négy hét során aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást.
Valószínűleg nem regisztráltatja magát minden, pillanatnyilag munka nélkül lévő fiatal a foglalkoztatási szolgálatnál álláskeresőként – magyarázza Csillag Márton. Hangsúlyozta: a magukról munkanélküliként nyilatkozó fiatalok számának növekedése azonban mindenképpen figyelmet érdemel, az ugyanakkor csak hónapok múlva derül ki, hogy csupán egy kilengésről van szó, vagy egy hosszabb távú negatív folyamat kezdődött meg.
Keresték kérdéseikkel a KSH-t is. Azt szerették volna megtudni: szerintük mi állhat a fiatalok romló foglalkoztatottsági adatainak hátterében. Az alábbi választ kapták: „2020. január 29-én jelenik meg a 2019 október-decemberi időszakra vonatkozó foglalkoztatottság és a munkanélküliség gyorstájékoztató, és azt követően, az éves adatok birtokában áll módunkban a kérdésre reflektálni.”
A fiatal álláskeresők többsége pályakezdő
December végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 31 752 25 éven aluli álláskeresőt tartott nyilván, akiknek kétharmada, mintegy 19 200 fiatal pályakezdő volt, azaz tanulmányaik befejezését követően még nem dolgozott. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében tartották nyilván, de jelentős a számuk Somogy és Baranya megyében is. A fiatal munkakeresők több mint felének középiskolai végzettsége van. Összesen egyébként 234 900 álláskereső szerepelt tavaly év végén az NFSZ regiszterében. Az álláskeresők csaknem fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott tavaly decemberben.
Már az MNB is figyelmeztet
Figyeljünk a fiatal munkavállalókra! – ezzel a címmel közölt cikket a napokban a Magyar Nemzeti Bank két szakértője. Balázs Judith és Erdélyi Levente ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelentős munkaerő-piaci tartalékot képező fiatal korosztályban megfordult az eddigi kedvező foglalkoztatottsági tendencia. Mint a Portfolión megjelent cikkben rámutattak: másfél év alatt a fiatal munkanélküliek száma 15 ezer fővel bővült, így a 2018 májusi 8,8 százalékról tavaly novemberre 13,2 százalékra emelkedett a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája. A szakértők az adatok alapján úgy vélik: elsősorban a pályakezdők elhelyezkedése nehezedhetett meg.
E téren nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól: az uniós tagállamok mezőnyében Magyarország a 15-74 éves munkanélküliségi rátát tekintve holtversenyben a 4. helyen szerepel, a 15-24 éves korosztály esetében azonban az uniós rangsor közepén foglal helyet, a visegrádi országok közül pedig Csehországban és Lengyelországban is alacsonyabb rátát regisztráltak.
A jegybank szakértői szerint a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét kiemelt figyelemmel kell kísérni, mert a fenntartható felzárkózás megvalósításához elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre új, bevonható munkaerő. A fiatalok munkapiacra való belépése során pedig sokat számít az oktatási rendszer versenyképessége.
Arra is figyelmeztettek, hogy a legutóbbi válság nemzetközi tapasztalatai alapján a konjunktúra lanyhulása legelőször a fiatal munkavállalókkal kapcsolatos keresletet csökkentheti. A ciklikus munkanélküliség pedig strukturális problémává súlyosbodhat, amennyiben az álláskeresők hosszabb ideig távol maradnak a munkaerőpiactól.