Az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége.
Az idei 4,9 százalék után jövőre 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a GKI Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzése szerint. A kutatók szerint a magyar növekedés egészen a következő uniós ciklus felfutásáig, 2022-ig lassulni fog. A GKI prognózisa szerint az igazi kockázat a 2020 utáni magyar növekedési pályával kapcsolatban az, hogy elfogyott a szabad munkaerő, valamint az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége, s emiatt akár nőhet a regionális lemaradásunk is.
A GKI szerint 2019-ben a beruházások még 16, 2020-ban pedig öt százalékkal nőnek, a lakosság fogyasztása 4,5 illetve 4 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás a 2019. évi 0,8 százalék után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5 százalék körül marad.
Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövid távon kezelhető. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott 2019. évi 1,8 százaléka elérhető, a jövő évi 1 százalék megvalósítása azonban kétséges, az 1,3 százalék körüli hiányt valószínűbbnek tartja a gazdaságkutató. Az infláció az idei 3,3 százalék után 2020-ban is meghaladja a kormányzat 2,8 százalékos prognózisát, a GKI gyorsulásra, 3,5 százalékra számít. A forint-euró árfolyama éves átlagban a tavalyi 319 után idén 325, 2020-ban 335-340 lesz, ez két év alatt körülbelül 6 százalékos gyengülést jelent.
