A helyi iparűzési adó szabályainak átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a testület ülését követő sajtótájékoztatóján.
Az MTI tudósítása szerint a testület az értékcsökkenés, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírását is javasolja az adóalapból, valamint ezen adónemnél is megszüntetnék az év végi adófeltöltési kötelezettséget.
Varga Mihály szerint az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei, tegyük hozzá, ezzel együtt az önkormányzatok bevételei is. Az iparűzési adó ugyanis az önkormányzati források között jelentős tétel, tavaly összesen 827 milliárd forint bevétel folyt be ebből az adónemből, ezért egyeztetést kezdenek az önkormányzatokkal a javaslat részleteiről – közölte a pénzügyminiszter.
Jelenleg az iparűzési adó az önkormányzatok legfontosabb adóbevétele, a források mintegy harmadát teszi ki. Az iparűzési adóbevételek nem egyenlően oszlanak el, azok nagyobbrészt a nagyobb településeken képződnek, a legtöbb értelemszerűen a fővárosban, ahol tavaly 288 milliárd forintot értek el, 2020-ban pedig már 316 milliárdot szednek be belőle. Vagyis az iparűzési adóból adott kormányzati kedvezmény épp azoknak a városoknak fájhat legjobban, amelyek egy részében az összefogás (ellenzéki) pártjai kerültek hatalomra tavaly ősszel. Nagy kérdés, hogy a kormány valamilyen módon kompenzálja-e az adóbevételtől eleső önkormányzatokat, ez lehet egyeztetések legfontosabb pontja. Mint emlékezetes, a kormány már korlátozta az önkormányzatok mozgásterét, hiszen tavaly ősszel előírta, hogy a iparűzési adóbevételeket elsősorban a helyi tömegközlekedés finanszírozásra kell fordítani – így kívánja a kormány az állami költségvetési finanszírozást minimalizálni.
A változást jelentene az is, hogy míg a jelenlegi szabályozás szerint az amortizációt nem számolhatják el a vállalatok az iparűzési adóban, a jövőben lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból. Ez mintegy 850 ezer vállalkozást érintene, és a PM szerint segítené a beruházások bővülését. A kutatás-fejlesztési költségek levonhatóságáról szólva a miniszter kifejtette: a jelenlegi kedvezményt az ötszörösére emelnék, ami jelentősen erősítené a kutatás-fejlesztési tevékenységet, javítaná a vállalatok termelékenységét és ezzel a gazdasági növekedést. Mintegy 1800 olyan vállalkozás van, amely ilyen típusú kedvezményt igénybe tudna venni – jelezte Varga Mihály. A pénzügyminiszter arra számít, hogy idén módosítják a törvényt, és még 2020-ban vagy jövő január 1-jétől életbe léphetnek a kedvezmények.
