Elköltöztetik Kecskemétről a Magyar Fotográfiai Múzeumot Budapestre, ahol a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként működhet tovább, Nemzeti Fotóművészeti Múzeum néven.
A múzeum 1991 óta működik Kecskeméten, ami Magyarország legelső alapítványi fenntartású intézménye, és közel 700 000 műtárgy őriznek itt. A Magyar Fotóművészek Szövetsége 1956–os alakulása óta fontosnak tartotta a művészetileg és történetileg jelentős magyar fotók gyűjtését és konzerválását, viszont az államtól nem kaptak segítséget.
A fotós szakma szerint a Bács-Kiskun megyei tanácselnök 1989-ben személyesen ajánlotta fel a Fotóművészek Szövetségének a múzeum kecskeméti épületét. A második világháború előtt a helyi ortodox zsidó hitközség zsinagógának használta az épületet, viszont a háború után a hitközségben nem maradtak elegen a zsinagóga fenntartásához, az épület így kihasználatlanná vált. Kecskemét alkalmasnak tűnt egy fotó múzeum helyszínéül, mert akkoriban már 15 éve működött itt a Nemzetközi Kerámia Stúdió és az 1909-ben alapított, Iványi-Grünwald Béla vezette kecskeméti művésztelep is.
Végül 1991-ben avatták fel a Magyar Fotográfiai Múzeumot, ami az első magyarországi múzeum volt, ami kifejezetten fotográfiával foglalkozott, fenntartója kezdettől fogva a Magyar Fotográfiai Alapítvány volt, aminek irányító testületét a Magyar Fotóművészek Szövetsége választotta.
Baki Péter, a budapesti Mai Manó Ház és a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója már 2008 óta szerette volna a múzeum fővárosba költöztetését, majd a jelenleg a Szépművészeti Múzeum és a Liget Projekt vezetőjével, Baán Lászlóval való együttműködést 2018-ban jelentették be. Tímár Péter Balogh Rudolf-díjas fotográfus elmondása szerint Baán felismerte, hogy Magyarország a képzőművészet terén igazából fotóban tudott világszinten is kiemelkedőt alkotni, ezért ragaszkodott a magyar fotó legfontosabb intézményének Ligetbe helyezéséhez.
Mivel a múzeum Kecskeméten kevés kiállítást tudott rendezni kevés látogatóval, és a nyilvánosság előtt sem reprezentálták magukat, így a fotós szakma zöme támogatóan állt a múzeum Pestre költöztetéséhez. Érv az is, hogy az új Nemzeti Fotóművészeti Múzeum munkalehetőséget is teremt pályakezdőknek, Baki Péter a múzeum igazgatója a Múzeumcafénak azt mondta: „Pillanatnyilag azért is olyan kevés a fotográfiai szakember, mert nincsenek álláslehetőségek a fiatal kutatók számára. Nincs egy ragyogó jövőképe ennek a pályának.”
A költözés azt is jelenti, hogy az intézmény kikerül az Alapítvány irányítása alól. A szakmában sok kritika is érte az Alapítvány kuratóriumának összetételét: 2011-ben a kuratóriumi tagok száma a vezetőség döntésére 5-re csökkent, közülük Arató András fotós és Király László György közgazdász már ezelőtt is kurátori pozícióban működtek, őket egészítette ki Borókai Gábor volt kormányszóvivő, Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára és Szamódy Zsolt Olaf fotós.
A szakma úgy érezte, hogy a kuratóriumot Baki Péter múzeumigazgató személyes igényei szerint állították össze. Keleti Éva, Bánkuti András és Tímár Péter fotográfusok valamint Gecser Ottó közgazdász a múzeumcafénak adott interjút a témában, szerintük a feszültségeket az szította, hogy a Szövetség és az Alapítvány vezetősége Baki Péterrel karöltve a fontosabb döntésekbe nem vonta be a Szövetség tagjait, a szakmát félhomályban tartották.
A Mai Manó Ház egy már meglévő budapesti fotográfiával foglalkozó kiállítótér, eddig ezt is az Alapítvány működtette Baki Péterrel az élen. Jelentősége a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum megjelenésével csökkenhet, a szóbeszéd szerint lehet hogy a jövőben csupán egy állandó történeti kiállítás otthona lenne.
A múzeum új otthona a budapesti Városligeti fasor 49. szám alatt álló Kőrössy-villa lesz. Az új épület mellett a tervek szerint a kecskeméti házat is megtartják az alapítók ragaszkodása miatt, de most már csak a gyűjtemény másodlagos kiállítótere lesz.
via 444.hu
