Szerdán fogják tárgyalni azt az intézményi reformot, aminek elfogadása érdekében a kormány a zsarolástól sem riad vissza: a jogszabálytervezetet összekötné a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelésével. Ez azonban alapvetően sérti a bírói függetlenséget – írja a HVG.
A lap egyik forrása így fogalmazott: „Ez egy aljas zsarolás. Módszeres leépítése zajlik a harmadik hatalmi ágnak.”
Ma egy jogi egyetemet végzett, szakvizsgával rendelkező 30 éves bírósági titkár fizetése alig több mint nettó 300 ezer forint. A bírósági jegyzők több év tapasztalattal is csak körülbelül 230 ezer forintot visznek haza havonta. A 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának pedig a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot.
A bírák, az ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak illetményalapja nem automatikusan indexált, hanem azt minden évben a költségvetési törvényben határozzák meg. A bírói illetményalap összegére minden évben az Országos Bírósági Hivatal elnöke, vagyis jelenleg Senyei György tesz javaslatot, a jogszabályok szerint pedig éppen azért, hogy megőrizzék a bíróságok függetlenségét, azt változatlanul kell benyújtani az Országgyűlésnek a költségvetési törvény tervezetében.
Ehhez képest az összeg harmadik éve változatlan: 566 600 forint.
A HVG információ szerint tavaly ígéretet kaptak Varga Mihálytól, hogy a költségvetési tartalékból fedezik majd az alap emelését, de ez végül nem történt meg. Idén pedig Senyei 35 százalékos, visszamenőleges emelést kért, amit a törvény ellenére a kormány kifelejtett a költségvetésből.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorlatilag elismerte, hogy egy alkufolyamat zajlik. Szerinte az igazságügyi miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy egyeztessen az OBT-vel, OBH-val, valamint a Kúriával és egy olyan, 3 éves bérmegállapodást érjen el, ami „mindenki számára elfogadható.”
A költségvetési terv tehát nem ígér egy fillért sem, a lap úgy tudja, hogy a bejelentés után volt olyan fővárosi kollégium, ahol egy nap alatt 25 igazságügyi alkalmazott mondott fel. A felháborodás péntekre még nagyobb lett, amikor kiszivárgott, mire utalhatott Gulyás.
Vagyis a kormány újabb bírósági reformra készül 2026-tól, és erre kéri a Kúria, az OBH és Országos Bírói Tanács áldását – persze a pénzért cserébe.
A reform elfogadásához az OBT jóváhagyására feltétlenül szükség van. Az Európai Bizottság kérésére a szervezet tavaly megerősített hatásköröket kapott, ezek részeként a jogszabálytervezeteket is véleményezniük kell. Egy hozzájárulásuk nélkül elfogadott reformmal a kormány nem szerezne jó pontokat Brüsszelben. Az OBT tagjait a bírák maguk közül választják, így a függetlenségüket szem előtt kell majd tartani, amikor szavaznak majd a kormány tervezetéről.
A bírák viszont egyáltalán nem ismerik a tervezetet, valamint a bírák érdekvédelmi képviseletei sem látták még a szövegét. A HVG-hez eljutott ötletgyűjteményben meredek dolgok szerepelnek, bár a lap információi szerint ezeknek egy részét azóta már elvetették. A kormány fontolóra vette például, hogy ítélőtáblákat és kis létszámú bíróságokat von össze, ismét a járásbíróságokra osztja be a munkaügyi bírákat, csökkenti a bírói létszámot.
Olyan ötlet is felmerült, hogy könnyebben bíróvá válhassanak a kívülről pályázók, 30-ról 35 évre emelnék az alsó, és 70 évre a felső korhatárt, és külön bértáblát hozna létre a kúriai bíráknak is. Ezek többségét több érintett még ötletszinten is elfogadhatatlannak nevezte.
Szerdán Gyulán tartja az Országos Bírói Tanács a következő ülését, aminek napirendjébe bekerült “az Igazságügyi Minisztérium javaslata négyoldalú megállapodás megkötéséről” szóló dokumentum. Ez azt jelenti, hogy a javaslat már létezik anélkül, hogy a bírák ismernék a tartalmát. Ha az OBT már szavazna is a jogszabálytervezetről, az nemcsak lehetetlen, de jogsértő is lenne, mivel azt társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, ami még nem történt meg.
A bírói függetlenséggel játszani nagy kockázat a kormány részéről, mert bár az igazságügyi reformmal teljesítették az Európai Bizottság elvásásait, a feltételeket azonban a programozási időszak végéig, 2027-ig teljesíteni kell. Ha közben bármilyen visszalépés van, a Bizottság újraértékelheti a reform teljesítését, és adott esetben akár a pénzeket is újra befagyaszthatja.
