Az Euronews és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatása 5 kormányközeli médium cikkeit vizsgálta meg az önkormányzati választási kampány utolsó 30 napjában. Az alkalmatlan szó csaknem 500-szor szerepelt a választásokról szóló cikkekben.
„Olyan médiakörnyezetet szeretnénk kiépíteni, mint amilyen Orbáné” – mondta a bukását okozó felvételen Heinz-Cristian Strache. Az, hogy mire gondolt a volt osztrák alkancellár, világosan kiderült az őszi magyar önkormányzati választási kampányban, ahol szóról-szóra megegyező cikkek, az ellenfelet lejárató állandó jelzők jellemezték a kormánypárti média működését.
Miközben januárban a magyar miniszterelnök még arról beszélt, hogy Magyarországon baloldali, liberális, kormányellenes médiatöbbség van, szeptemberben egy római rendezvényen már azt mondta, a keresztény-konzervatív jobboldal kezében van a magyar média 45-50 százaléka.
Orbán Viktor kissé alábecsülte az adatokat. A hírpiacon ugyanis az elvileg közszolgálati, valójában a kormányt támogató médiát is ideértve a kormányközeli sajtónak a Mérték Médiaelemző Intézet számításai szerint, a híreket is közlő médiumok bevételei alapján közel 78 százalékos többsége van.
Ennek egyik legfontosabb eleme a formálisan különböző orgánumokat tömörítő Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA). Az erősen centralizált, közel 500 kiadványt összefogó, az országos kereskedelmi rádiók, az ingyenes és a megyei napilapok piacán monopóliummal bíró szereplőt a versenyjogi szabályok kiiktatásával tömörítették egyetlen közös tulajdonos alá.
A KESMA egyes piacokon – országos kereskedelmi rádió, ingyenes napilapok, megyei napilapok – monopol helyzetben van, Az alapítvány a híreket is szolgáltató médiumok teljes piacán a bevételek 24 százalékát összpontosította.
Ezt a koncentrált erőt a Fidesz az önkormányzati választási kampányban is kihasználta. Az Euronews és a Mérték Médiaelemző Műhely elemzése ugyan csak 5 kormányközeli kiadványt vizsgált, mégis legkevesebb 26 olyan cikket talált, amely szóról szóra megegyező tartalommal jelent meg legalább három felületen – így a magánkiadó által működtetett lapokon és az ezektől elvileg független, közszolgálatinak nevezett televízió site-ján is.
A központosított erő a budapesti főpolgármester-választás kampányában is megjelent. A kormánypárt által támogatott Tarlós István és az ellenzék közös jelöltje, Karácsony Gergely versenyében a Fidesz az alkalmasságot tette kulcskérdéssé, folyamatosan alkalmatlannak minősítve az ellenzéki jelöltet.
Az egyik leglátogatottabb magyar oldal, az Origo például a vizsgált harminc nap alatt 151 cikket közölt a választásról, és ezekben 166 alkalommal használta az alkalmatlan szót Karácsony Gergelyre, míg az elvileg közszolgálati Hirado.hu választási cikkeiben 108-szor szerepelt a kifejezés. Eközben Tarlós Istvánnal összefüggésben a tapasztalatot és az alkalmasságot sulykolták.
– Azt látjuk, hogy volt egy teljesen következetes használata ezeknek a kifejezéseknek. Tehát az a központi akarat, hogy márpedig ugyanazokat a szavakat a lehető legtöbbször kell megjeleníteni, teljes mértékben átment ezen a médián – mondta Polyák Gábor, az elemzést készítő Mérték Médiaelemző Műhely kutatója.
Karácsony Gergely ennek ellenére nyerni tudott Budapesten, ám a kormánypárti média ereje változatlan maradt Magyarországon.
A Mérték Médiaelemző Műhely gyorselemzésének részletei
A Fidesz és a Fidesz-kormány már 2018 előtt is nagyon hatékonyan jutotta el a hozzá közel álló médiumokon keresztül a politikai propaganda üzeneteit, amelyek hol a kormány sikereit dicsérik, hol Brüsszel, Soros vagy a menekültek ellen hangolnak. A Fidesz kommunikációs stratégiájának meghatározó eleme, hogy a megszólaló politikai szereplők és a propagandakampányok bizonyos szavakat, akár eredeti jelentésüktől eltérő tartalommal ( például migráns) a végletekig sulykolnak.
Ezt a stratégiát a Fidesz a 2019-es önkormányzati választási kampányban is alkalmazta. Ebben a kampányban a legfontosabb hívószó az „alkalmas”/”alkalmatlan” volt: a Fidesz a saját jelöltjeit mutatta be egyedül alkalmasnak, az ellenzéki jelölteket pedig alkalmatlannak minősítette. Különösen hatékony volt ez a címkézés a budapesti főpolgármesteri kampányban. A fővároson kívüli városokban ez a kommunikációs stratégia más kulcsszavakkal bővült, illetve cserélődött le.
A kutatást a választás előtti 30 napon az alábbi oldalakon végezték :
– Origo.hu: a KESMA tulajdonában lévő, a kormánypártok érdekeit teljeskörűen kiszolgáló hírportál, amely a második legnagyobb eléréssel rendelkezik a hírportálok között
– 888.hu: a KESMA tulajdonában lévő, a fiatalabb korosztályt megszólító, hangvételében az alt-right vonalhoz tartozó, erősen kormánypárti portál
– Magyar Nemzet Online: a KESMA tulajdonában lévő, a Magyar Nemzet című napilap online verziójaként megjelenő, a kormánypárti szavazók idősebb és magasabb végzettségű rétegét megszólító, erősen kormánypárti portál
– Hirado.hu: az állami média online hírportálja, erősen kormánypárti irányultságú
– bama.hu: a KESMA tulajdonában lévő, az Új Dunántúli Napló című Baranya megyei napilap online portálja, elsősorban a pécsi kampányban töltött be jelentős szerepet, erősen kormánypárti
A kutatás 3 kérdést vizsgált:
1. Hányszor szerepel az alábbi médiumokban az adott időszakban az „alkalmatlan” szó?
Csaknem ötszázszor írták le, hogy alkalmatlan a vizsgált öt oldalon a választásokkal foglalkozó cikkekben. A „legrosszabbul a 888.hu teljesített, több mint háromszáz cikket írtak az önkormányzati választásokról, de „csak” 47-szer szerepelt az alkalmatlan szó. A pécsi BAMA-ban lényegesen kevesebb cikk készült a választásról, 94, de ezekben csaknem negyedannyiszor szerepelt az alkalmatlan szó. A köztévé híradójának az oldalán, a hirado.hu-n, ahol többnyire a híradós riportok mellett MTI-híreket közölnek, 336 cikkben foglalkozott az október 13-ai voksolással, és 108-szor jelent meg az alkmatlan szó. A Magyar Nemzet oldalán 288 cikk szólt a voksolásról, és több mint feleennyiszer volt olvasható az alkalmatlan szó. Az abszolút rekorder az Origo: 151 cikket írtak a kampányban, de az alkalmatlan szó ennél többször jelent meg: 166-szor.
888: 303 cikk, 47 alkalmatlan
Origo: 151 cikk, 166 alkalmatlan
Hirado.hu: 336 cikk, 108 alkalmatlan
Magyar Nemzet: 288 cikk, 153 alkalmatlan
BAMA: 94 cikk, 22 alkalmatlan
Összesen: 496 alkalommal olvashatták csak ennek az 5 médiumnak az olvasói azt a szót, hogy alkalmatlan a voksolás előtti hónapban.
2. Melyek azok a jelzők, amelyek legalább ötször szerepelnek Tarlós István és Karácsony Gergely / a BAMA esetében Vári Attila és Péterffy Attila neve mellett?
Míg a regnáló Tarlós István esetében az alkalmas, a legesélyesebb és a tapasztalt szavak jelentek meg a legtöbbször a vizsgált oldalakon, Karácsony esetében csupa negatív, néhol személyeskedő jelző volt olvasható a leggyakrabban az, hogy alkalmatlan, de volt bukott polgármester, megbízhatatlan, tájékozatlan, erőtlen, gátlástalan, tutyimutyi, tétova, mama kedvence is.
A pécsi két jelölt, Vári Attila (Fidesz) és Péterffy Attila (ellenzék) esetében két fő jelzőt használtak.
Vári volt a kétszeres olimpiai bajnok. Péterffy pedig az erdőégető
3. Melyek azok a cikkek, amelyek nagyrészt szó szerint megjelentek legalább háromban a fenti médiumok közül?
Összesen 26 ilyen cikket találtak a tanulmány készítői. Néhány esetben a magyar hírügynökség (MTI) cikkét vették át szóról szóra a vizsgált médiumok. Több olyan cikkegyezést találtak, például a Fidelitas búcsúajándéka, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének sajtótájékoztatója, vagy éppen a Századvég kutatásai, ahol ugyanarról a rendezvényről írták szinte szóról szóra ugyanazt a kormányközeli sajtóban és a hírügynökségben. A Századvég október 11-én kiadott kutatását, mely szerint továbbra is Tarlós a legesélyesebb, az Origo, a hirado.hu (az MTI-hírt közölve) a 888.hu és a Magyar Nemzet is szóról szóra közölte.
Október 10-én a kutatóintézetek rendezvényéről a Hír TV és az MTI is tudósított, érdekesség, hogy a Közvéleménykutatók.hu oldalon is megjelent egy cikk, melynek az volt a címe, hogy „Egyik kutatócég sem állítja, hogy Karácsony Gergely győzhet”. Azonban az öt kutatócégből kettő (Medián és Publicus) vezetője is jelezte, hogy nem ért egyet a címmel. Mindkét kutatócég nagyon szoros eredmény jósolt a Karácsony-Tarlós versenyben. A vizsgált médiumok közül egyik sem hívta fel erre a figyelmet.
Az MTI a választás napján két interjút is közölt, melyek aznap hangzottak el a közrádió adásában. Az egyik vendég a kormánypártok támogatásával induló Tarlós István volt, a másik pedig Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Szintén a választás előtti pénteken jelent meg az Origón egy cikk Karácsony 10+1 szerencsétlenkedéséről, melyet a Magyar Nemzet és a BAMA is közölt, érdemi változtatás nélkül.