Kőrös és Kecskemét
— Különbségek —
Kőrös a vasúttól baloldalt — Kecskemét jobboldalt fekszik.
Kőrösön az van az utcán táblákra írva balra hajts — Kecskeméten jobbra hajts.
A kecskeméti maga előtt tolja a talicskát, — a körösi maga után húzza, mert attól fél, hogy belelép.
A kecskemétiek kapuja befelé nyílik, a körösieké kifelé.
Kecskeméten színházban a vendéglő, Kőrösön a vendéglőben a színház.
És ilyen ellentétek után hogyne lennének ellenségek?
Kakas Márton
Kőrös 129 év után is a vasúttól baloldalt fekszik, de aligha akad valaki, még a kukacoskodó tollforgató sem, aki ma azt vizslatná hogyan tolják a kecskemétiek és a kőrösiek a talicskát vagy merre nyílik a kapujuk. Ha vannak is különbségek a szomszédok között, biztosan nem ellenségek, ahogy régen sem voltak azok. Csipkelődni azonban csiplelődnek ma is, ahogyan játszott a szavakkal Kakas Márton 1894-ben, aki magáról úgy írt, ha borul, ha tisztul, a kedve mindig ragyog.
A Kakas Márton élclap 1894 és 1914 között jelent meg a Budapesti Hírlap mellékleteként. Szinte mindegyik korabeli élclap megteremtette a maga karaktereit, akiket az akkori magyar társadalom jellegzetes alakjairól mintáztak meg. Ezek a figurák hétről hétre visszatértek a lapok hasábjain, és elmondták véleményüket az éppen aktuális eseményekről. A Kakas Márton név eredetileg Jókai Mór írói álneve volt, amely alatt az 1860-as években a politikai közéletről írott szatirikus költeményeit és „leveleit” adta közre. A Kakas Márton név alatt megjelent írások igen nagy népszerűségre tettek szert.
Forrás: Arcanum – Kakas Márton (1894)