„Van nekem egy digitális órám, az minden áramszünetnél ugye lenullázódik, és nulla óra nulla perctől indul újra. Na, azt én már ki is húztam a fenébe, mert így semmi értelme sincs” – magyarázott egy középkorú vendég a Bácsbokod központjában a kocsma pultja mellől, mikor a településen egyre gyakoribb áramkimaradásokról kérdeztük. „Ezt úgy kell elképzelni, hogy néhány másodpercre elmegy az áram, van, hogy napjában többször is. Olyan is van, hogy a tévén észre sem vesszük, hogy kikapcsolt, csak annyit, hogy na, már megint újraindul a beltéri egység.”
Bácsbokodon és az onnan néhány kilométerre lévő Bácsbordóson idén tavasszal kezdődtek az áramszünetek, és ugyan eleinte nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a dolognak, de májusra-júniusra kifejezetten súlyossá vált a probléma. A feszültségingadozások és áramszünetek miatt tönkrement a helyi kisbolt egyik hűtője, leálltak az orvosi rendelő számítógépei, megbénult a polgármesteri hivatal hálózata, és a helyiek szerint tönkrement egy szolárium is.
„Nekem a tévémet baszta szét. Jött az egyik áramszünet, kikapcsolt, aztán nem kapcsolt vissza már. Hogy valami kárpótlást kitől kérhetek, vagy kaphatok-e, nem tudom, de úgy vagyok vele, hogy nem szólok én inkább senkinek, a pénz után járkálás többe kerül már, mint a tévé” – mondta egy biciklis férfi a Kossuth Lajos utcában. A község lakói persze tudnak az elromlott tévéknél, sütőknél, mosógépeknél és hűtőknél nagyobb károkról is, volt akinek a fejőgépe állt le, és amióta bármikor elmehet az áram, a kukoricadarálókat sem szabad magukra hagyni, mert ha az áramszünetkor megállnak, megtelnek kukoricával, és leég a motorjuk, amikor újra beindulnak.
A bácsbokodiakat az is idegesíti, hogy semmit nem tudnak az áramszünetek okairól. Kovács László bácsbokodi és Csomor László bácsborsódi polgármester egymástól függetlenül több levelet is írtak az ügyben a Nemzeti Közművek részeként működő NKM Áramhálózati Kft.-nek, de érdemi választ nem kaptak. Kovács a szolgáltatónak írt leveleit és a válaszokat fel is töltötte a Facebook-oldalára, ezekből látszik, hogy első megkeresésére egy sablonlevélben válaszolt a szolgáltató, azt írták, hogy a „feszültségkimaradásokat elsősorban a közcélú villamos elosztóhálózat érintett szakaszán kialakuló átmeneti zárlati jelenségek, illetve az ezen zárlati jelenségek következtében fellépő feszültségletörések okozhatták”.
A szolgáltató szerint ezek átmeneti jelenségek, amik maguktól megszűnnek, és általában nehezen felderíthető környezeti hatások, például a vezetékre lógó növényzet vagy villámcsapás idézheti elő őket, ráadásul a hibákat a rendszerük minden esetben regisztrálja, és éppen azért vannak ilyen áramkimaradások, mert a hálózat így védi meg a fogyasztókat a nagyobb károktól. A helyiek azonban értetlenül álltak a magyarázat előtt.
„Én úgy tudom, hogy a szolgáltató azt írta az önkormányzatnak, hogy ezzel a mi gépeinket védik. Hát, ez a gyakorlatban nem így csapódik le. Én az orvosi rendelőben dolgozom, és az egyik áramkimaradás után egy napig dolgozott az informatikus, amíg visszaállította az egész rendszert” – mondta egy középkorú nő, de a házitej-automatánál vásárló nyugdíjas sem tudta jobban értelmezni a helyzetet: „én az újságban olvastam, mit mondott a szolgáltató, ott külön okot nem mondtak, csak valami olyat, hogy az a jó, hogy ilyen rövid az áramszünet, mert ezek a rövidek akadályozzák meg, hogy hosszabb áramszünet legyen, vagy valami ilyesmi”.
A szolgáltató második leveléből aztán kiderült, hogy a cégnél nem is pontosan úgy regisztrálják az áramszüneteket, ahogyan a bácsbokodiak emlékezete. Július második felében azt írták, 2019 májusában 10, júniusban 25, júliusban (a levél megírásáig) 9 „rövid idejű zavartatást” regisztráltak a hálózatban, holott a helyiek szerint ennél jóval több rövid áramszünet volt. Igaz, ebben a levelében már azt is közölte a szolgáltató, hogy mivel az általuk regisztrált áramszünetek száma is jóval magasabb az ilyenkor szokásosnál, hibák után kutatva a szakembereik bejárták a Bácsbokodot és Bácsborsódot ellátó vezetékek környékét, és gallyazást végeztek a szükséges helyeken.
A bácsbokodiak szerint azonban az áramszünetek továbbra is gyakoriak, ezért még aláírásokat is gyűjtöttek, mielőbbi beavatkozást kérve a szolgáltatótól. Ennél többet azonban nem tudnak tenni, ezért tanácstalanok is. Volt, aki a Facebookon azt vetette fel, addig ne fizessenek az áramért, amíg a helyzet meg nem oldódik, mások, akik a hibákat a nagy meleggel hozzák összefüggésbe, azt várják, hátha az őszi lehűléssel magától javul a helyzet.
„Most ha azt nézzük, ha én 1000 forinttal tartozom az áramszolgáltatónak, vagy nem fizetek pont időben, akkor azonnal lépnek, meg akkor büntetnek. Hát most, amikor nekik kéne összeszedni magukat, és rendesen szolgáltatniuk, hónapok óta semmi nem történik. Ők nem foglalkoznak veled, de te azért fizessél” – mondták a kocsmában.
„Persze, ez csak egy falu, de azért él itt 2500 ember. 2019-ben ezt meg lehet csinálni ennyi emberrel?”
Az NKM Áramhálózati Kft.-nek természetesen mi is tettünk fel kérdéseket, de ezekre eddig nem válaszoltak.
