Három éve nagy ütemben, évente százalékban mérve kétszámjegyű mértékben nő a magyar átlagfizetés, az átlagbér idén júliusban már 360 ezer forintnál is több volt. Bruttóban.
De mindez már kevésbé mutat jól, ha megnézzük, a térségben és az EU egészében máshol mennyit keresnek az emberek. Röviden: alig van olyan ország a 28 tagú EU-ban, ahol ennél kevesebbet kapnak az emberek.
Érdemesebb a nettó béreket nézni, hiszen mégis csak az érdekli inkább az embereket. Márpedig az uniós statisztikai hivatal adatai szerint
2010-ben 6256 euró volt a magyar éves nettó átlagbér, ennél kevesebbet akkor csak a litvánok, a lettek, a románok és a bolgárok vittek haza. A 2018-as adatok már 8630 eurós nettó magyar átlagbért mutatnak, de ez még mindig a negyedik legalacsonyabb fizetség az unióban, ennél rosszabbul csak a lettek, románok és bolgárok keresnek. A litván nettó bér viszont tavaly már megelőzte a magyar fizetéseket
– írja a Népszava.
A hazai nettó bérek lemaradása nemcsak az uniós mezőnyben jelentős, de a visegrádi országokban is jóval többet visznek haza a dolgozók. Szlovákiában 9237, Lengyelországban 9512, Csehországban 11 266 euró a nettó fizetés. Az unió átlaga pedig csaknem a magyar nettó háromszorosa, 24 700 euró.
Tehát ugyan van érdemi bérnövekedés idehaza – elsősorban a munkaerőhiány miatt -, de a környezetünkben is, és van, ahol még nagyobb mértékben nőnek a fizetések, a legtöbb országban pedig jóval többet lehet keresni.
