fbpx
15.3 C
Kecskemét
2021. október 27., szerda

FRISS HÍREK

A tőke melegíti a Földet?

Az Ökológiai tudattágítás című környezettudatos témákkal foglalkozó előadás-sorozat első eseményén „klímaváltozás és kapitalizmus” összefüggéseiről, a természetet maga alá gyűrő profitorientált termelésről, felelősségről és lehetséges megoldásokról beszélgettek a Kecskeméti Szatyor Közösség szervezésében a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár Széchenyivárosi Fiókkönyvtárában.

A rendezvény vendége Dr. Fabók Márton közgazdász, szociológus volt, a Fordulat című társadalomelméleti folyóirat tematikus 25. lapszámának szerkesztője, akivel Dr. Falusi Norbert beszélgetett hazai és nemzetközi példákon keresztül ember, környezet és gazdaság kapcsolatáról.

Emberi tényező? Ki a felelős? Mindannyian vagy a kapitalizmus?

A lap beköszönő írásában, Andreas Malm és Alf Hornborg svéd ökológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a fosszilis energián alapuló kapitalista gazdaságot nem az emberiség egésze hozta létre. Noha az emberiség korábban kezdte a szénalapú hőenergiatermelést, de ez a Földre és légkörére, végül az emberiségre addig nem jelentett komoly veszélyt, amíg a szénfelhasználás ipari méreteket nem öltött a 19. század első feléig (ipari forradalom). A szerzőpáros szerint a változást az olcsó munkaerő iránti igény hozta el, amikor a gőzgépek tulajdonosai olyan régiókban telepítettek üzemeket, ahol a legolcsóbb volt a munkaerő és a nyersanyag.

Jason W. Moore és Szigeti Attila erdélyi filozófus emellett rámutatnak arra, hogy az állandó növekedésre és terjeszkedésre alapuló kapitalizmus mindig az olcsó erőforrások (nyersanyagok, munkaerő, élelmiszer, energia) kisajátításától függött.

Mindez azt jelenti, hogy a tőke képtelen lett volna az eddigi növekedési ütemet produkálni, ha a gyárak nem használhatták volna a légkört, a folyókat, a tengereket és a földfelszínt ingyenes szemétlerakóként. A globális kapitalizmus rendszer alaplogikájából tehát egyenesen következik a klímaváltozás és általában környezetrombolás. Moore és Szigeti ezért amellett érvelnek, hogy a jelen korszak megjelölésére nem az „antropocén”, hanem „kapitalocén” fogalma a leghasználhatóbb, mert olyan korszakról beszélünk, melyben nem általában az emberiség, hanem a kapitalizmus a döntő meghatározó földtörténeti tényező.

Hasonló cikkünk:  Zárható helyen tárolnák a kukákat a jövő évtől Kecskeméten
Hasonló cikkünk:  Bontásra ítélve - érik a vályogház-botrány, több mint 600 ezer háztartást érint

Malm és Hornborg tanulmányukban nem voltak restek kritizálni a „globális Északon” élők által előszeretettel hangoztatott azon érvet sem, miszerint a klímaváltozás legfőbb oka a Föld népességének a növekedése lehet.

„Az emberi népesség és a szén-dioxid-kibocsátás között van összefüggés, de míg utóbbi 1820 és 2010 között a 654,8-szorosára nőtt, előbbi csak 6,6-szorosára. […] A népesség ott növekszik a leggyorsabban, ahol a kibocsátás legkevésbé nő” – hangsúlyozták. Az egész emberiség számlájára írt fosszilis gazdaságnak valójában csak a földlakók egy kisebb hányada képezi a valódi fenntartóját. Több százmillió embernek gyakorlatilag nulla, vagy közel nulla a kibocsátása, az emberiség közel harmadának, mintegy 2 milliárd embernek például egyáltalán nincs hozzáférése a villamos energia semmilyen formájához sem.

Mit tehetünk?

Egy mondatba foglalva: „a lehető legszélesebb összefogás”, amely megbirkózhat a problémával. Lokalitásra, fenntarthatóságra, élelmiszer önrendelkezésre, igazságosságra, szolidáris gazdaságra és hasonló elvekre épülő mozgalmak olyan intézményeket és közösségi értékeket hoznak létre, melyek már egy növekedés utáni világ felé ívelnek, emellett pedig megmutatják azt is, hogy hogy lehet küzdeni e célokért (valós társadalmi szükségleteket kielégítő társadalmi és gazdasági rendszer, amit demokratikusan szabályoznak). A klímaváltozás elleni küzdelem nem képezheti csupán a kapitalista gazdasági termelés kritikáját, hanem szükség van a tudomány és a technológia radikális újragondolására is.

Az Ökológiai tudattágítás című sorozat következő előadása, Környezetünk energiatakarékos összefüggései címmel 2019. november 14-én, csütörtökön 16:30h-tól kerül sorra a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár Széchenyivárosi Fiókkönyvtárában.

Zöld Spectator

Hirdetés

Felkapottak

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...