Ha azt mondom, a szecessziós paloták alföldi városa, lesz akinek Szabadka ugrik be, másnak Szeged, sokaknak pedig Kecskemét. Mindegyiknek megvan a sajátos íze, és mindnek van valamilyen adottsága, amiben egyedülálló. Természetes volt, hogy a Mi vidékünk túrái során – Csongrád megyei kalandozásukhoz hasonlóan – Bács-Kiskun megye székhelyén is felkeressük ezeket az épületeket. Az Index összeállítása.
A szépséges kecskeméti főtér
Kecskemét főteréről, vagyis főtereinek láncolatáról (Szabadság, Kálvin, Kossuth, Széchenyi, Katona József terek) már esett szó korábban is. Ha valakit érdekel alaposabban, annak érdemes elolvasnia a Táj-kert blog idevágó posztját. A város szecessziós palotáinak többsége is itt található, de az azt megelőző, és az azt követő korból is számtalan szép épület áll itt. A korábbi évszázadokat a templomok idézik fel, köztük a középkori elemeket őrző Szent Miklós talán a legizgalmasabb. Furcsa módon öregebb az Öregtemplomnál is, mely viszont a vidék legnagyobb temploma. A reformátusokét azt teszi izgalmassá, hogy a még a török hódoltság alatt épült (komoly lobbizás kellett hozzá!) gótikus és reneszánsz elemekkel, aztán persze kötelező barokk átépítéssel. Ám a legismertebb szakrális épület a városban az egykori zsinagóga.
Megdöbbentő méretű épület még ma is, pláne az lehetett a parasztházakkal teli, 19. századi mezőváros közepén. Érdekes, hogy ez a romantikus-mór stílusú – tehát nem szecessziós – templom ma mennyire belesimul a szecessziós épületek sorába, aminek az az oka, hogy a néhány évtizeddel később hódító stílus – kiváltképp a magyaros irányzata – sokat merített a keleti motívumkincsből.