- Egészségtelen nemzet vagyunk: sokat dohányzunk, túlsokat iszunk és túlsúlyosak vagyunk.
- Az egészségügyre fordított közkiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. Kevés az orvos és az ápoló. Hosszúak a várólisták.
- Rengeteg EU-s pénz áramlott a magyar egészségügybe egy pályázaton, de végül szétlopták. A GVH eleinte vizsgálódott kartellezés gyanújában, majd elsikálták.
- 2016-ban kiskunfélegyháznyi ember lett volna megmenthető.
Az Európai Uniós országokról készített egészségügyi jelentésből kiderül, hogy míg az olyan kockázati tényezőkben, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás az élvonalban járunk, addig az egészségügyre fordított közkiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. Az ellátás minősége mellett jelentős probléma az is, hogy sok magyarnak közvetlenül kell finanszíroznia az ellátását, ami aláássa a méltányosságot. Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem fordítanak elegendő figyelmet az alapellátásra és megelőzésre.
Egészségtelen nemzet vagyunk
A születéskor várható élettartam Magyarországon elmarad a visegrádi országokétól és a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Ugyan a születéskor várható élettartam négy évvel emelkedett 2000 és 2017 között, 72 évről 76 évre, ez még mindig majdnem öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál, és a legalacsonyabb a visegrádi országok között. A várható élettartamot illetően jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg Magyarországon nemcsak a nemek szerint, hanem a társadalmi-gazdasági és iskolázottsági státusz szerint is.
A MAGYAR NŐK 7 ÉVVEL ÉLNEK TOVÁBB A FÉRFIAKNÁL, ILLETVE EGY MOST 30 ÉVES, FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ FÉRFI VÁRHATÓAN 12(!) ÉVVEL ÉL TOVÁBB, MINT EGY ALACSONYABB VÉGZETTSÉGŰ TÁRSA, AMI AZ UNIÓS ÁTLAG MAJDNEM KÉTSZERESE.
Ez összefüggésben áll azzal, hogy míg az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők nehezebben jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, addig a jobban keresők könnyebben megvásárolják a magánegészségügyi ellátást. Másrészt jóval nagyobb mértékben jelennek meg az egészségügyi kockázatok az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, nagyobb a dohányosok, az egészségtelenül étkezők vagy éppen a fogatlanok aránya. Egy országos felmérés azt mutatta, hogy a magyar felnőttek 8 százaléka szó szerint fogatlan, teljesen ép fogazattal pedig mindössze fél százalék rendelkezik. (Erről itt olvashat bővebben.)
A felnőttek 60%-a nem fogyaszt naponta gyümölcsöt, 70%-a zöldséget sem eszik minden nap, ez meg is látszik: minden ötödik magyar felnőtt volt túlsúlyos 2017-ben, míg a 7 évesek közt az arány még magasabb, az iskolakezdők közül majdnem minden negyedik elhízott.
A magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott
Az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 EUR-t tesznek ki, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Míg az EU országai átlagosan a GDP közel 8 %-át költik az ágazatra, addig a magyar állam csak 5,2%-ot fordít gyógyításra. És a lakosság zsebből – kényszerből – hozzá tesz még 2,4%-ot, vagyis a magyar emberek az egészségügyi kiadásaik egyharmadát saját zsebből fedezik. Minden magyar jogosult a sürgősségi, életmentő ellátásra, de az ezen felüli szolgáltatások a társadalombiztosításban való tényleges részvételtől függnek.
Bár elvileg mindenki hozzájut a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz, a magas arányú zsebből fizetendő hozzájárulás komoly problémát okoz. A betegek által fizetett hozzájárulás fele gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre megy el. Ennek köszönhetően, a magyar háztartások közel 12%-a szembesült katasztrofális egészségügyi kiadásokkal 2015-ben, azaz a táplálkozásra és lakhatásra fordított összegen kívül, a jövedelmük legalább 40%-át kellett ellátásra költeniük. Ebből látszik, hogy a legszegényebbeket védő intézkedések nem elég erősek, az állam mégis a magánegészségügyi szektor felé próbálja tolni a betegeket, ami a magyarok közel felének nem opció.
Kevés az orvos és az ápoló
Az uniós átlaghoz képest Magyarországon kevesebb az orvos (1 000 lakosra 3,3 a 3,6-hoz viszonyítva) és kevesebb az ápoló (6,5 a 8,5-höz viszonyítva). A munkaerőhiányt súlyosbítja az egészségügyi munkaerő elöregedése és sok orvos – különösen a szakorvosok – kivándorlása. A helyzetet súlyosbító tényező az is, hogy a régiós egyenlőtlenségek miatt egyes térségekben alig találni orvost. Bár a kormányzat szolgálati lakás programokkal és rendelőfelújítási támogatásokkal igyekszik a legszegényebb régiók betöltetlen praxisait vonzóvá tenni pályakezdők és fiatal orvosok számára, a legszegényebb észak-magyarországi régióban így is fele annyi orvos van, mint a leggazdagabb Közép-Magyarországon.
Közel kétszer annyi kórházi ágy jut ezer lakosra, és kétszer hosszabb az ápolási idő Magyarországon, mint az EU-s átlag, ami egyértelműen az állam által központosított egészségügy kórház-centrikusságát mutatja. (A korábban többségében a helyi önkormányzatok által működtetett kórházak idővel közvetlen állami irányítás alá kerültek.)
A hatékonyságot növelhetné továbbá az egynapos sebészeti beavatkozások arányának növelése és az intézményi szintű autonómia magasabb szintű biztosítása.
Az EU több tízmilliárd forintot adott, de szétlopták
Tapasztaljuk, hogy a magyar egészségügy évtizedek óta katasztrofális állapotban van. Kevés a munkaerő, a pénz, hosszúak a várólisták és a néhány felújítás ellenére sok kórház lepusztult állapotban van, a diagnosztikai gépekkel is rengeteg a gond.
2015-ben a kormány szeretett volna legalább az utóbbin javítani, és EU-s forrásból elindították az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban több tízmilliárddal kibővítették a forrást.
Csakhogy egy kormány közeli kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint. (Erről részletesen itt és itt olvashat.) Az ügyet viszont valaki feldobhatta a Gazdasági Versenyhivatalnál, mert 2016-ban elkezdtek vizsgálódni.
DE VÉGÜL AKIKET KORÁBBAN A KARTELL FŐSZERVEZŐINEK GYANÍTOTT A GVH, AZOK NEM LETTEK MEGBÜNTETVE. EZ LEHETETT VOLNA A MAGYAR ONKOLÓGIA NAGY FEJLESZTÉSI PROJEKTJE A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK ÉRDEKÉBEN, AMIKOR A KÓRHÁZAK TÖBB TÍZMILLIÁRDBÓL MODERNIZÁLHATTÁK VOLNA A GÉPEIKET.
De végül ezt is szétlopta a rendszer. Az EU-s jelentés beszámol arról, hogy a magyar egészségügyi rendszer volt az egészségügynek szentelt uniós alapok legnagyobb kedvezményezettje. A 2014–2020 közötti időszakban Magyarország 483 millió EUR (151 milliárd forint) támogatást kap, amely az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (78 milliárd forint), az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (67 milliárd forint) és az e-egészségügyi fejlesztések (5 milliárd forint) között oszlik meg.
2016-ban kiskunfélegyháznyi ember lett volna megmenthető
A jelentés készítői szerint az alapellátás és megelőzés javítása, nagyobb arányú hangsúlyozása csökkenthetné az amúgy is eladósodó kórházak terheit és a megelőzhető halálozások ijesztő mértékét. 2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban.
MAGYARORSZÁGON UGYANEBBEN AZ ÉVBEN KÖZEL 30 000 HALÁLESETET LEHETETT VOLNA ELKERÜLNI HATÉKONYABB NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS PREVENCIÓS BEAVATKOZÁSOKKAL. TOVÁBBI 16 000 HALÁLESETET LEHETETT VOLNA MEGELŐZNI EREDMÉNYESEBB ÉS IDŐBEN NYÚJTOTT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL.
Összességében elmondható, hogy a rendszer alulfinanszírozottsága miatti magas lakossági önrész a legszegényebbeket aránytalanul érinti, az orvosok alulfizetettségének is a legelmaradottabb régiók az elszenvedői, súlyosbítva a gazdasági-társadalmi különbségeket, csorbítva az egészséges élethez való jogot. Az alapellátás pedig – a felszíni próbálkozások ellenére – még nem játszik kellően hangsúlyos szerepet hazánkban.
Az egyetlen lényegi kérdés a végére, hogy mikor lesz végre kiemelt fontosságú ügy hazánkban a magyar emberek egészsége…
