Bukásra áll a magyar civiltörvény az Európai Bíróságon

0
pixabay.com
Hirdetés

A főtanácsnok indítványa szerint a 2017-ben elfogadott jogszabály sérti a tőke szabad mozgását.

Közzétette indítványát a magyar civiltörvényről az Európai Bíróság főtanácsnoka. Manuel Campos Sánchez-Bordona ebben azt írta:

a jogszabály ellentétes az uniós joggal.

A főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

A civiltörvényt 2017 júniusában fogadta el az Országgyűlés, melynek értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon. A kormány azzal érvelt, hogy a transzparenciát erősíti, a Velencei Bizottság azonban már elfogadása előtt is bírálta a törvény szövegét.

Hirdetés

A főtanácsnok most arra emlékeztetett: a szabad tőkemozgást Magyarországon olyan feltételeknek rendelték alá, melyeket kizárólag a külföldről származó adományok esetében kell alkalmazni, amiért is sokkal nagyobb valószínűséggel érintik a más tagállamok állampolgárait, mint a magyar állampolgárokat.

E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok úgy véli, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, egyrészt az érintett szervezetek tekintetében, amelyek finanszírozási nehézségekkel nézhetnek szembe, és korlátozott lehet az egyesülési szabadsághoz való joguk gyakorlása. Másrészt külföldi adományozóik tekintetében is, akik elrettenhetnek az adományok juttatásától, félve a megbélyegzéstől.

Fontos, hogy

a főtanácsnok véleménye még nem jelent döntést, és nem köti a bíróságot sem.

Az ítélet csak később fog megszületni az ügyben, viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy az Európai Bíróság az esetek többségében a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező döntést hoz.

Más gond is van vele

Ami az egyesülés szabadságához való jogot illeti, a főtanácsnok szerint a szabályozás hatással lehet az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására. Ezenfelül az említett szabályozás azzal, hogy megnehezíti a potenciális adományozók gazdasági hozzájárulását, közvetlenül érinti e személyeknek az egyesülés szabadságához való jogát.

A magánélet és a személyes adatok védelmét illetően a főtanácsnok kiemeli, hogy az adományozó nevének puszta közlése önmagában elegendő az azonosításához. A főtanácsnok szerint ez elrettenheti az adományozókat attól – vagy legalább is kevésbé vonzónak találhatják azt –, hogy civil szervezetek fenntartásához járuljanak hozzá. Ezért szerinte ez az érintett személyek magánéletébe történő beavatkozásnak minősül személyes adataik kezelését illetően.

Azt ugyan főtanácsnok elismeri, hogy egyes, Magyarország által hivatkozott közérdekű célok – mint például a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem – főszabály szerint igazolhatják az érintett jogokba történő beavatkozást. Viszont úgy véli, ez nem tehet érvényessé egy olyan szabályozást, amely előzetes jelleggel, valamennyi ilyen szervezettel szemben írja elő a vitatott kötelezettségeket. Másfelől a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályozás rendelkezései elégségesek a megfelelő védelem biztosításához.

Végül a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a vitatott intézkedések aránytalanok, mivel – először is – az 500 000 forintos küszöbérték rendkívül alacsony; másrészt az Unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az Unión kívülről származókat; harmadrészt pedig a megtámadott kötelezettségek nem teljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.

Hosszú háború

A magyar kormány ekkor már lényegében 2013 óta háborút folytatott a civil szervezetek ellen, első látványos akciójuk a Norvég Alap elleni támadás volt. Hiába küldték rá azonban a norvég pénzeket kezelő Ökotársra a hatóságokat, az ügy a vádemelésig sem jutott el.

Az Európai Bizottság nem sokáig nézte tétlenül a történteket, elfogadása után egy hónappal, július 13-án megindította a kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben a civileket vegzáló törvény miatt. Brüsszel szerint a jogszabály ellentétes az Európai Unió alapszerződésével, különösen az egyesülés szabadságához való jogával. Emellett akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a képességüket a feladataik ellátásában, indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szabad tőkemozgást, elrettentő hatása lehet a külföldi adományokra, valamint a törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel.

A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát, így az 2018 februárjában az Európai Bíróságra került.

„Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében” – emelte ki akkori közleményében Frans Timmermans, a bizottság korábbi alelnöke.

Svédország nem sokkal később jelentette be, hogy az Európai Bizottság oldalán avatkozik bele a perbe.

“A kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete” – közölte Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter, kiemelve, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak.

Magyarországnak nem csak a civiltörvény miatt kell magyarázkodnia az Európai Unió bíróságán. 2018-ban a Lex CEU is a luxemburgi székhelyű testület elé került. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság álláspontja szerint az indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A módosítás lényében arról szól, hogy eltüntessék Magyarországról a kormány által ősellenségként kezelt Soros György által alapított Central European Universityt.

HVG