Mint ahogy már írtunk róla több hónappal ezelőtt, három helyreigazítást kért tőlünk Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és/vagy az önkormányzat az önkormányzati kampány után. Három különböző cikkünk miatt. A polgármester alkalmasági vizsgája sorozatról van szó. Ebben az időben a kormánypártok folyton az ő jelöltjeik alkalmasságáról beszéltek. Ezért mi felelevenítettünk néhány helyi ügyet külön cikkekben.
Intermodális téma: Amit végül el sem vittek a bíróságig
Az egyik helyreigazítási kérelem azért jött, mert annak tartalma szerint valótlanul híreszteltük az intermodális pályaudvarról (is) szóló cikkünkben, hogy
- a pályaudvarral kapcsolatban elköltésre került volna 2,7 milliárd forint.
- a történelmi témapark kapcsán bármilyen cégvezetőnek megbízási vagy munkadíjat fizetett volna ki az önkormányzat
A cikk következő két mondatából következtetett erre az önkormányzat.
„Tudomásom szerint készültek igen csak drága, általunk nem látott tanulmányok, azóta is fizetjük a cég ügyvezetőjét”
„…az intermodális pályaudvarra is elköltöttek már 2,7 milliárd forintot…”
Itt tesszük hozzá, hogy az első mondatot Dobos József nyilatkozta korábban, és ezt jeleztük a cikkben is.
A helyreigazítási kérelmeket azzal utasítottuk vissza minden esetben, hogy nem az kérte, aki az érintett. A törvény szerint ugyanis annak kell kérelmezni. A kérelmeket a polgármester ügyvédje írta alá, mellé pedig nem kaptunk megbízási felhatalmazást, amely bizonyította volna, hogy a polgármester az ügyfele.
Ezt végül perre se vitték, valószínű a polgármester és az ügyvéd is beláthatta, hogy ez gyenge próbálkozás lenne. Ez tehát elfüstölt per nélkül.
állás: polgármester/önkormányzat – KecsUP 0:2
KSE-ügy: egy győzelemmel felérő helyreigazítás
Három pontból kettőben elbukott a helyreigazítási kérelem
A KSE-ügyről írt cikkünk miatt is jött egy helyreigazítási kérelem. Ebben a levélben azt írta a polgármester ügyvédje, hogy valótlanul híreszteltük, hogy
- a polgármesternek szerepe lett volna a KSE-vel kapcsolatos bűncselekményekben
- a polgármesternek a KSE gazdálkodását kellett volna ellenőriznie
- a polgármester a KSE-botrány idején gazdasági ügyekért felelős alpolgármester lett volna
Íme a mondatok, amelyeket kifogásoltak:
„Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják a Kecskeméti Sportegyesületeket Működtető (KSE) Kft. egykori ügyvezetőjét és marketingigazgatóját, mindezt az MSZP Demokrácia Központjának feljelentése nyomán. Október 8-án folytatódik az évek óta tartó per. Felidézzük, Kecskemét jelenlegi polgármesterének szerepét.”
„A perben tanúként korábban már meghallgatták dr. Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselőt, Kecskemét korábbi polgármesterét és Szemereyné Pataki Klaudiát, a város jelenlegi polgármesterét is, aki akkor a gazdasági ügyekért és a városi cégek, így a KSE Kft. gazdálkodását kellett volna, hogy ellenőrizze.”
„Szemereyné Pataki Klaudia a KSE-botrány ideje alatt gazdasági ügyekért felelős alpolgármester volt.”
A három pont közül a legutolsó már elsőfokon elbukott. Az első pedig a másodfokon. Így a középső esetében született jogerős ítélet. Ami nem az, hogy nem mondtunk igazat, hanem az, hogy nem tudtuk hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a polgármesternek ellenőriznie kellett volna a KSE gazdálkodását. Itt emlékeztetünk arra a hozzánk eljutott levélre, amelyet Szemereyné Pataki Klaudia írt még alpolgármesterként a KSE ügyvezetőjének a botrány kirobbanása előtt. Mi ezt bizonyítékként gondoltuk. A bíróság viszont figyelembe se vette a levelet és tartalmát a döntés előtt. Így írtunk erről korábbi cikkünkben:
„2010 nyarán Szemereyné Pataki Klaudia azzal a kéréssel fordult Feyér Zoltánhoz, a KSE ügyvezetőjéhez (a per elsőrendű vádlottja), hogy teljes körűen tájékoztassa a cég pénzügyi és vagyoni helyzetéről. Ennek jogalapjaként pedig egy 2008-as polgármesteri utasítást jelölt meg, amely tartalmazza alpolgármesteri feladatait, például az önkormányzati cégek felügyeletével összefüggő feladatokat.”
A levél közlése után a városházáról olyan információt kaptunk, hogy informatikai ellenőrzés történt a hivatalban. Ki mihez férhetett hozzá. Az akkori érdeklődésünkre az volt a hivatalos válasz, hogy nem történt semmilyen váratlan vagy tervezett vizsgálat a hivatalban.
állás: polgármester/önkormányzat – KecsUP 1:4
Az ügy, amelyben a bíróság – szerintünk- rosszul értelmezte írásunkat
A harmadik helyreigazítási kérelem azért jött, mert a polgármester szerint valótlanul híreszteltük, hogy ő a Jam Pub és a Vanity működését ellehetetlenítette volna. A Technika Kávézót pedig bezáratta. Ebből a mondatból vonta le ezt a következtetést:
„Emlékezzünk vissza a nagy postával szembeni Jam Pub kálváriájára, ahol egy idő után ellehetetlenítették a működést, de ott van még a korábbi eset a Vanityvel. A koncertekre járó rétegnek pedig a Technika Kávézó bezárásával adták meg a kegyelemdöfést.”
Ebben az első- és a másodfok is a polgármester javára döntött. Ami azért is érthetetlen, mert pl. még csak hogyan is gondolhattunk volna arra, hogy a Vanityhez köze lenne a jelenlegi polgármesternek, amikor az az ügy Zombor Gábor idején történt, ahogy a linkelt cikkben is egyértelmű ez, az említett dátum miatt. Valamint a többi esetet is úgy hoztuk fel, hogy tendencia, hogy egyre kevesebb a bulizós hely a városban. Ebben az ügyben is felülvizsgálati kérelemmel éltünk.
„Megnyert” helyreigazítási pontok tekintetében a végeredmény:
polgármester/önkormányzat – KecsUP 2:4
Ami pedig a propagandasajtót illeti
Attól nem kell félnie a hiros.hu-nak, hogy a polgármester helyreigazítást kér tőlük bármikor is. Mert eleve nyilván semmi necces téma ott nem jelenik meg. A pereinken csámcsogó egyéb sajtónak pedig azt üzenjük: találtunk helyreigazítást az ő oldalukon is. Csak gyáván lehozták, ahelyett, hogy megpróbáltak volna küzdeni az igazukért a bíróságon. Van olyan, hogy egy sajtó belefut ilyen ügyekbe. Kritikus sajtó persze többször.
Annyira névtelenek a cikkeink, mint amennyire Bán János könyvei
A hiros.hu egyébként elképesztően nevetséges környezetben hozza az ítéletet. Névtelen cikkben ekézi a KecsUP-ot azzal, hogy tartalmunkat „az önkormányzati választási kampány idején, szinte kizárólag névtelenül megjelent cikkek képezik.” – írják.
Csakhogy amíg az ő cikkükben egyáltalán nincs senki a cikk szerzőjeként említve, addig nálunk az említett időszakban például cikkeket jegyzett Hírös Embör, KecsUP, vagy mostanában Glosszár Olivér. Írói nevek ezek. Pont úgy, ahogyan nem saját néven jegyzi a hiros.hu-t magában foglaló médiacentrum igazgatója, Bán János a könyveit. Ezek ugyanis Bán Mór néven jelennek meg. Ha mi tehát névtelenül írunk az önkormányzati sajtó szerint, akkor ezek a könyvek éppen úgy névtelenül jelennek meg. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai kódexe szerint (amely ránk nem kötelező érvényű) nem tilos írói néven cikkezni.
Az önkormányzati hírportál az elsőfokú ítéletből korábbi cikkében kiemelte azt a pontot, amely valószínűleg a polgármesternek a leginkább fájt. Ezt:
Talán óvatosabban kellett volna eljárni, mert mint tudható, a másodfok szerint mégsem állítottunk valótlant ezzel kapcsolatban a cikkünkben.
