3.415 kecskeméti munkanélkülit tartottak nyilván április végén, míg Bács-Kiskun megyében ez a szám 17.146. Az országban összesen 330.700 regisztrált álláskereső volt az áprilisi zárónapon – tájékoztat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). Frissebb adatokkal még nem rendelkezünk, ami a májust is figyelembe veszi, de a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatása a foglalkoztatás visszaesésére vonatkozóan minden bizonnyal még nem ért véget.
1 hónap alatt közel 1000-en vesztették el a munkájukat Kecskeméten
Kecskeméten 1 hónap leforgása alatt, március 20-tól április 20-ig közel 1000 fővel nőtt azok száma, akik elvesztették a munkájukat a krízishelyzetben. 3,5%-ról 4,7%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta ebben az idősávban.
A válság más megyei településeken is komolyan érezteti a hatását. A nyilvántartott álláskeresők száma a közeli Helvécián 189 (5,7%), Izsákon 206 (6%), Kiskunfélegyházán 932 (5%), Kiskunhalason 968 (5,4%), Kiskunmajsán 456 (6,4%), Kunszentmiklóson 387 (7,5%), Baján 952 (4,3%). Miskén és Öregcsertőn pedig a helyi lakosság 10%-ának nincs jelenleg munkája – olvasható az NFSZ oldalán közzétett statisztikákban.
A rendszerváltás óta nem látott kirúgási hullám Magyarországon
Februárban már megindultak az elbocsátások Magyarországon, miután a magyar gazdaság lassulni kezdett. A nagyobb leépítési hullám azonban márciusban vette kezdetét, amikor a kormány bevezette a kijárási korlátozást, és a vállalatok hetente több tízezer dolgozót voltak kénytelenek kirúgni a termelés leállása, illetve a szolgáltatás szüneteltetése miatt.
Az első korlátozó intézkedések után közel egy hónapot kellett várni a bértámogatási programra, amelynek a célja az elbocsátások lelassítása volt, a cégek azonban úgy értékelték, hogy bonyolult, túl szűk körre vonatkozik, és nem nyújt kellő segítséget, így a gyors leépítések még csaknem két hétig tartottak. Egészen addig, amíg a kormány április második felében – amikor már a hivatalos, regisztrált álláskeresők száma 330 ezer volt – a vállalati szféra kérésére kihirdetett egy olyan programot, amely mindenkire vonatkozik.
A leépítési hullám gyorsabb volt ebben az időszakban, mint a 2008-2009-es világgazdasági válság során. Ennél nagyobb mértékű és gyorsaságú elbocsátásokat utoljára a rendszerváltáskor láthattunk Magyarországon – összegzi az elmúlt heteket a portfolio.hu.
Az álláskeresők fele nem kapott pénzt, aki kapott, az is keveset
A 330 ezer álláskeresőből mindössze 85 ezer kapott álláskeresési járadékot (magyarán munkanélküli segélyt). Sőt összesen 178,4 ezer álláskereső volt jogosult egyáltalán bármilyen pénzbeli ellátásra, közel 40 százalékuk csak szociális jellegű támogatást kapott.
Az álláskeresők közel fele (46 százalék) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott – írja a hvg. hu.
Közmunka helyett lehet katonának állni bruttó 161 ezer forintért
A kormány a munkanélkülieket inkább új munkahelyek teremtésével, nem pedig anyagi támogatással kívánja megsegíteni ebben a krízishelyzetben – mint arról többször is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök. Áprilisban kijelentette, hogy az álláskeresési járadék három havi folyósításának lejártával „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól.”
Orbán május elején a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy arra utasította a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, duplázzák meg a közfoglalkoztatottak számát, így szerinte „ma készen állunk arra, hogy hogy 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjunk” – emlékeztet a merce.hu.
A gazdaságvédelmi akcióterv keretében pedig az állásukat elvesztőknek speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetését jelentette be nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter – írta a Magyar Hang néhány napja.
A bruttó 161 ezer (nettó 107 ezer) forintos havi illetményért cserébe részt kell venni az alap-, az általános lövész- és a szakkiképzésen a szokásos munkaidő szerinti időbeosztásban.
