A klímacélok azért nem abszurditások, mert a kecskemétiek életminőségéről szólnak

0
A csatornák évek óta nem bírják elnyelni a Kecskemétre zúduló esőket / Fotó: MTI
Hirdetés

Kecskeméten, mint a térség legnagyobb ipari centrumában az elmúlt harminc évben az évi középhőmérséklet kb. 3,5 °C-kal emelkedett, ami meghaladja nemcsak a globális, de az országos átlag hőmérséklet-növekedést is. Ugyanakkor azzal számolhatunk, hogy a csapadék mennyisége csökkenni fog az elkövetkező időszakban
– olvasható Hoyk Edit és Kanalas Imre klímaváltozás kihívásaival kapcsolatos tanulmányában, a Forrás folyóirat “Ember és természet” című tematikus nyári számában.

Az éves csapadék mennyisége rendkívül tág határok között mozgott az elmúlt 30 év során, ami önmagában is rámutat a csapadékhullás szélsőségeire. Például 2019-et alapul véve ez azért volt probléma, mert gyakorlatilag egészen májusig aszályos időszak volt (például februárban 9-10 mm, míg márciusban 3-4 mm eső esett), majd május-június folyamán összesen közel 250 mm csapadék hullott le, ami a teljes éves mennyiségnek a felét tette ki. Ez rendkívül szélsőséges eloszlásnak tekinthető, ami a jövőben várhatóan általános jelenséggé válik, véli a szakértőpáros.

De nemcsak a különböző hónapokban lehullott csapadék mennyiségében mértek szélsőséges megoszlást, hanem abban is, hogy a város melyik pontján esik az eső.

Hirdetés

50%-os eltérés is tapasztalható a csapadékhullásban néhány km-es távolságon belül Kecskeméten.

Ilyen eltérések pedig komoly kihívás elé állítja a vidék mezőgazdasága mellett a települést a vízgazdálkodás, a zöldfelület-fenntartás, de a levegőminőség terén is.

Megállapított tény, hogy az éghajlatváltozás hatásai miatt, Kecskemétet és térségét a az alábbi kihívások fenyegetik:
– hőhullámok,
– tarló- és erdőtüzek,
– extrém időjárási események, például szélviharok, intenzív csapadékhullás, jégverés,
– szárazságok, aszály.

Kecskemét belvárosában a nyári esti melegek nagymértékben zavarják a lakosok éjszakai pihenését

A szerzőpáros kiemeli, amit minden kecskeméti belvárosi lakos is megtapasztalhat, hogy a nyári esték forrósága nagymértékben zavarják az éjszaki pihenést. Az esti meleg összefügg a hőhullámos napok számának emelkedésével és a városi hősziget megjelenésével. Ez utóbbi minimum 100 ezer fős, sűrűn beépített városok esetében jellemző nyári időszakban, felhőtlen, szélmentes éjszakán.

Kecskemét e kedvezőtlen „feltételeknek” megfelel, ahol a belváros és a városperem (például Ladánybenei út) között akár az eltérés a 4-5 °C-ot is elérheti esténként. Vagyis míg a város szélén 17°C van, addig a Petőfi Sándor utcán 22°C is lehet. Ez a tartomány pedig már az a kritikus 20 °C-os éjszakai hőmérsékletet mutatja, illetve lépi túl, ami már nagymértékben zavarja a belvárosban élők éjszakai pihenését.

A cikk arra is rávilágít, hogy a város eltérő beépítettségű és burkolatú területei között a nappali felszíni hőmérsékletekben is jelentős eltérések tapasztalhatók. Egy 2018-as augusztusi felvételen látható, hogy a leghidegebb és legmelegebb felszínek közötti hőmérséklet-különbség 22,78 °C!

„A déli iparterület, valamit a repülőtér növényzet nélküli, óriási burkolt felületei a legerősebben felmelegedő részei a városnak, de a belváros szinte teljes területe, valamint a sűrűn beépített lakótelepek, például Széchenyiváros, Árpádváros is az erősen felhevülő területek közé tartoznak.”

Sokan harcoltak azért tavasszal, hogy legyen több zöldfelület a Centrum áruháznál / Fotó: kecsUP

Ezzel szemben a hőmérséklet-csökkentő területek szerepét a nagyobb összefüggő zöldfelületek töltik be valamelyest, mint, mint például a Benkó Zoltán Szabadidőközpont, az Arborétum (amit városi „zöld ékként” is neveznek), a Homokbánya, a Bácsvíz vízvédelmi területei, és a temetők.

Hogy mit lehet tenni?

A tanulmány, ami a fent leírtakon kívül még sok mindenre kitér, nem hagy mankók nélkül, hogy mit is lehet tenni a klímaváltozás helyben okozott kihívásaival szemben.

Hőhullámokkal kapcsolatban:

– El kell érni, hogy a hőhullámok hatására ne következzenek be komoly zavarok a „kritikus infrastruktúrákban” (villamosenergia-, földgáz-, üzemanyag-, távhő-, ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás; közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra; távközlési és informatikai hálózatok).
– Intenzív növénytelepítés és faültetés.
– Szükség van városi hőségriadóterv kidolgozására és elfogadására.
– Mérsékelni kell a városi hőszigethatást megfelelő városszerkezeti és városépítészeti beavatkozások mentén, például nyílt terek, átszellőzésre alkalmas utcaszerkezetek, egybefüggő nagy parkok kialakítása, hatékony köztéri és épületállományi árnyékolástechnika) megvalósítása.
– Alternatív épülethűtési módszerek elterjesztése az önkormányzati épületállományban.

Akár egy 20-30 milliméternyi csapadékkal járó, félórás nyári zápor is komoly károkat okozhat
Szárazságokkal, aszállyal kapcsolatban:

– A víztakarékosság fokozása, a vízfelhasználás városi szintű csökkentése.
– Szükség van a szürkevíz-hasznosítási módszerek alkalmazására és népszerűsítésére.
– Városi szintű csapadékvízgyűjtési, -kezelési és -hasznosítási rendszer kialakítása (pl. a vízkormányzás technikai feltételeinek megteremtése, felszíni és felszín alatti víztározók kialakítása, intelligens öntözési rendszerek), a vízvisszatartás és vízpótlás érdekében.
– Tájékoztatás, információnyújtás a gazdák részére; együttműködések kialakítása agrár-kutatóintézetekkel, klímakutatókkal, nemzetközi jó példák gyűjtése az agrárszektor klímaalkalmazkodása erősítésének szolgálatában.

 

Hőmérőztünk Kecskeméten és brutálisan forrópontokat mértünk