fbpx
17.2 C
Kecskemét
2024. március 28., csütörtök

FRISS HÍREK

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne. Hogy felmérjük, jó úton járunk-e, időről időre a szakmai visszajelzések mellett olvasóink véleményének kikérését is fontosnak tartjuk. Legutóbb 2021-ben volt olvasói kérdőívünk, itt az idő újra konzultálni! Köszönjük!

Az előítéletek miatt ez az iskola szegregált, ami senkinek sem jó

- Advertisement -
Jani története nagyon eltérő, mint Tomié. Jani egy roma fiú, aki szegény és lepusztult környéken lakik. Tomi jó környéken lakik. Míg Jani minden szomszédja roma, Tominak nincsenek roma szomszédai. Jani a közeli állami iskolába jár, ahová környékbeli roma és nem roma szegény gyerekek járnak. Ide hosszú ideje keresnek bizonyos szakembereket, fejlesztő és gyógypedagógusokat, iskolapszichológust.
Tomi környékén több iskola is van. Szülei azt az iskolát választották neki, amit a legszínvonalasabbnak tekintettek. A környék miatt a körzeti iskola is jóval felszereltebb, mint Jani iskolája. Itt minden tárgyat megfelelő képesítésű tanár oktat. Délután számos iskolai program közül választhat. Ha ennél is többet akar, magánórák keretében a szülei biztosítják neki a sportot, a nyelvtanulást, a zeneórát.
Jani, a többi osztálytársához képest nem morzsolódott le a szakiskolában, és minél előbb szeretne munkát találni. De, amikor álláshirdetésre jelentkezik elutasítják, és ha válogathatnak, nem romát vesznek fel.
Annak ellenére, hogy Jani és Tomi egy városban él és csak pár kilométer választja el egymástól őket, két rendkívül eltérő világban nőnek fel.

Miért van az, hogy ennyire eltérő lehetőségek között nő fel számos gyermek, romák és nem romák egyaránt Magyarországon?

A válasz összetett, amely abból fakad, hogy az élet minden területén tetten érhető a romákkal szembeni előítélet. A romák társadalmi helyzete, a családok szegénysége, az oktatási elkülönítés, mind a rendszer szinten megvalósuló megkülönböztetés példái. Mivel mindezért nem egy ember vagy egy intézmény felel, így a felszámolása is nagyon nehéz.
A kirekesztés és az előítélet problémáiról nehéz beszélni, mert nagyon eltérő személyes élmények írják felül olykor egy másik tapasztalatot. Nem beszélve a sok felszínes általánosításról. Egyszerre látunk elborzasztó és elítélendő eseményeket és láthatunk jó példákat is. Bár utóbbiról valahogy mindig kevesebb szó esik, főleg a közösségi média felületein. Például arról, hogy vannak olyan tehetséges roma diákok, akik diplomát szereztek, bejárták a világot és aktív tagjai a társadalmunknak.
A szegregáció és a slumosodás nem pusztán a roma gyerekeket veszélyezteti, ugyanis egyre több nem roma gyerek – és így egy egész család – kerül behozhatatlan hátrányba. A felzárkózáshoz ott, ahol a megkülönböztetés rendszerszintűvé vált, rendkívüli tehertételt igényel.
Ez a magyarországi romákról szóló animációs film történelmi kontextusba helyezve teszi érthetőbbé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit. Arra próbál választ adni, miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban.

Állami iskola és állami iskola között óriási különbségek vannak

Egy olyan kecskeméti sok gyermekes családdal beszélgettünk ezekről a kérdésekről, ahol kisebbik gyermekük egy szegregált általános iskolába jár. Nem roma család, mindkét szülő dolgozik, kertesházban élnek. (Azt kérték, hogy ne említsük meg az iskola nevét, mert nem akarnak kellemetlenséget az egyébként lelkiismeretes pedagógusoknak, akik erőn felül végzik a munkájukat a romló és minőségében szétszakadt hazai közoktatásban.)
A jelentős különbségek a mindennapokban érhetők tetten, kezdik mesélni a szülők a napi tapasztalatokat. Már a tankerület hozzáállásában látszik, hogy állami iskola és állami iskola között milyen különbségek vannak. Állandó gond a wc papír és a szappan hiánya, nem is beszélve a karbantartás hiányát.
Az apa elszomorodott mosollyal szúrja itt közbe: tipikus sztori, hogy a gyerek azzal jön haza, megint csótányok szaladgálnak a tanteremben. Az apa elsőre túlzónak gondolta, ezért rákérdezett az osztályfőnöknél. A pedagógus megerősítette, igen, igaz, hogy csótányokkal küzdenek az osztályban. Két éve ugyanis beázott az iskola egy csőtörést követően, azóta elszaporodtak a csótányok. Évente kétszer van irtás, amit mindenki tud, hogy nem elég, de most ennyivel kell beérni.
A gyermeket egy nagy és jobb hírében álló iskolából hozták vissza a lakóhelyhez közelebbi iskolába. A szülők azt mondták, hogy az iskolaváltást nagyban befolyásolta az, hogy az osztály kis létszámú, így marad idő a személyes odafigyelésre és határozott az igazgató. A gyermek jól érzi itt magát, ellentétben a korábbi majd 40 fős osztályban.
Az előítéletek miatt azonban ez az iskola szegregált, ami senkinek sem jó. Azért kis létszámú az osztály, mert nem jönnek ide a jobb módú családok gyerekei, ha úgy tetszik, a középosztálybeli fehér gyerekek. Közben évről évre kiesnek azok, akikkel a család és az iskola nem tud foglalkozni az erőforrások hiányában. Ha pedig már az általános iskola alsóosztályából kiesik a gyermek, onnan már nem vezet vissza út. A koronavírus-járvány óta pedig a szemünk láttára hullanak ki gyerekek az iskolából, mert vagy nincs megfelelő digitális eszközük vagy a szülők nem tudnak segíteni megfelelő tudás hiányában. Az még a jobbik eset volt, hogy gyerekeket ismétlésre küldték, mert a digitális oktatásra esélyük sem volt az elégtelen „otthoni” környezetük miatt
– meséli az apa, majd így zárja sorait:
„A tanárok itt odafigyelnek a gyerekekre, a fegyelmezést az igazgató igyekszik kézben tartani. És így lényegében egy emberi suli alakul ki a szegregátumban.”

A szegregáció Kecskeméten és az egész járásban erőteljes

A szegregáció a városok tekintetében, ahogy Kecskeméten is, három formában jelenik meg. Valaki például, azért nem kap munkát, mert anya, roma vagy mert éppen nő. A lakóhely szempontjából a szegregáció kialakulhat etnikai okok és/vagy a jövedelmi viszonyok egyenlőtlensége miatt. Az ilyen városrészekben általában komoly problémát okoz az elégtelen közszolgáltatásoknak a színvonala és a rossz közbiztonság. És mindezzel összefüggésben az oktatási szegregáció, amely a gyermekek jövőbeli kilátásait döntően meghatározzák.
A roma tanulók iskolai szegregációja Kecskeméten és az egész járásban erőteljes. Országos szinten mérve Kecskeméten igen magas szegregációs értékek mutatkoznak.
Ez a kedvezőtlen helyzetkép, amit Kecskemét város településfejlesztési stratégiája is alátámaszt, azért gond, mert az oktatási szegregáció az egyébként is meglévő esélykülönbségeket mélyíti tovább, újratermelve ezáltal a helyi társadalmi egyenlőtlenségeket.
A szegregáció össztársadalmi problémánk, ami nem válogat magyar és nem magyar, roma és nem roma között. A magyar iskolarendszer extrém mértékű szelekciója megoldásra vár, aminek már rövidtávon is pozitív társadalmi és gazdasági (például a foglalkoztatás területén) következményei lennének.

Ha van olyan története, amit megosztana az iskolai szegregációval kapcsolatosan, írjon nekünk a [email protected] címre. 
- Advertisement -

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne. Hogy felmérjük, jó úton járunk-e, időről időre a szakmai visszajelzések mellett olvasóink véleményének kikérését is fontosnak tartjuk. Legutóbb 2021-ben volt olvasói kérdőívünk, itt az idő újra konzultálni! Köszönjük!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Bemutatták a Szövetség a Hírös Városért Egyesület polgármesterjelöltjét és az egyéni indulókat

Hivatalosan is bemutatta – egy választókerület kivételével, ahol még tárgyalások folynak – a Szövetség a Hírös Városért Egyesület a...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...