A leghíresebb kecskeméti szülöttünkre, Kodály Zoltán születésére emlékezünk

0
A mi Kodályunk / Fotó: https://dunszt.sk/
A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus, MTA tag Kodály Zoltán a kecskeméti vasútállomás egyik melléképületében látta meg a napvilágot 1882. december 16-án.
Gazdag és fordulatos életet élt Kodály Zoltán, aki nem mellesleg, szenvedélyes túrázó is volt.
1905-től kezdődően rendszeres népdalgyűjtő utakat tett. Első önálló szerzői estje 1910 tavaszán volt, műsoron többek között az I. vonósnégyessel, amelyet még ugyanebben az évben Párizsban és Zürichben is bemutattak, majd az USA-ban is. 1907-ben lett a Zeneakadémia tanára. 1919 elején aligazgatónak nevezték ki, és ebben a minőségben vezette az intézetet a Tanácsköztársaság idején. Ezért utóbb fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene, melynek eredményeként visszafokozták tanári beosztásába és egy évre szabadságolták. 1921-től tanított újra, és 1940-ig a Főiskola zeneszerzés-tanára.

A húszas évek hozták meg Kodály számára a már régtől megérdemelt igazi világhírnevet

1923-ban, Budapest fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programra komponálta alkotóművészetének egyik csúcsát, a Psalmus Hungaricust, amit Kecskeméti Végh Mihály prédikátor-költő zsoltár-változatára írt, mely valahol a város nevét is beemelte a zenetörténetbe. Ez a mű hamarosan az egész világot bejárta, Zürichben, Hollandiában, Angliában, Németországban és az USA-ban is bemutatták.
1926-ban került bemutatásra a Háry János. 1925 táján irányult Kodály figyelme a gyermekénekkarokra s egyúttal az iskolai ének-és zenetanításra. Megvilágosodott előtte, hogy az iskolai énekkarok működését általánossá és magas színvonalúvá kell tenni, hogy zeneileg művelt fiatalság nevelkedhessen fel.
1960-ban az oxfordi, 1964-ben a berlini Humboldt egyetem díszdoktorává avatta.

„…bizonyos, hogy első zenei benyomásaim kecskemétiek”

Kodály Zoltán alig élhetett Kecskeméten, mert alig pár hónappal születése után, a vasutas apját Szobra helyezték állomásfőnöknek. Kodály maga így beszélt erről:
„Szülővárosommal való kapcsolataim […] inkább szellemiek, mint testiek. Azonban bizonyos, hogy első zenei benyomásaim kecskemétiek. A kecskeméti házban, a bölcsőben hallottam először muzsikát. A zene kedvesen látott vendég volt a Kodály-házban, hiszen a kollégista diákok odajártak apámhoz muzsikálni és Haydn-kvartettek mellett szenderegtem első álmaimat. – Ez a ház, ez a szoba azóta már régen nincs meg. Amikor a földrengés után újra Kecskeméten jártam apámmal, megmutatta helyét az állomás mellett. Elvitt bennünket, gyermekeit; mi pusztult el, mi épült fel újra.”

Kodály Zoltán mindannyiunknak időtálló értékeket adott

Mindenekelőtt olyan színpadi műveket köszönhetünk Kodály Zoltánnak, mint a Háry János és a Székely fonó. De ki ne hallott volna már a Felszállott a páva vagy a Concerto művekről.
Kodály Zoltán szellemisége fontos kecskeméti értékünk, mert időtálló a gyorsan változó világunkban.
Idén sajnos a koronavírus-járvány miatt nem lehetséges megtartani a népszerű karácsonyi hangversenyt a Nagytemplomban, de remélhetőleg hamarosan ismét énekszótól lesz hangos a kecskeméti Nagytemplom, ahol újból hallhatjuk a Miraculum és Aurin kóruscsalád minden tagját a szokásoknak megfelelően.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here